Szilárd János 1832. május 24-én született Esztergomban, középiskolai tanulmányait is itt végezte. Papnak készült, a szabadságharc kitörésekor a pozsonyi Emericanumban filozófiát tanult. Önként jelentkezett honvédnek 1849. május 13-án, és részt vett Buda ostromában. Az Ujházi-vadászcsapathoz 1849. május 30-án került, július 20-án nevezték ki fővadásznak. A fegyverletétel tényéről értesülve hazaszökött Esztergomba, jóakaróinak köszönhetően elkerülte a kényszerbesorozást...
A Losonc városa és Nógrád megye közéletében, de országos ügyekben is közszerepet vállalt szilasi és pilisi Szilassy család sarja, ifj. Dr. Szilassy Aladár orvosnak tanult. Angliai tanulmányútján ismerkedett meg a cserkészettel, (Scouting for Boys) és elhatározta ennek, a fiatalok szellemi és testi épülését szolgáló mozgalomnak a hazai meghonosítását. 1910-ben Megyercsy Béla ref. lelkésszel együtt megalakították...
Szinyei Merse Pál, festő 1845, Szinyeújfalu – 1920, Jernye Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos...
A 1960-as évek elején jelentkező költőnemzedék tagja volt. Első verse 1961-ben, tizennyolc éves korában jelent meg, az Új Szóban. A következő években csaknem az összes szlovákiai magyar nyelvű lapban publikált: a Csallóközben, a Szabad Földművesben, a Tábortűzben, a Kis Építőben, de az Irodalmi Szemlében is. Tízgyermekes család egyik tagjaként született 1943. január 16-án Ekecsen. A...
Szitnyai József, királyi tanácsos, Selmecz- és Bélabánya polgármestere, született Szentantalban 1844-ben, meghalt 1906-ban. Nagy szorgalmával és szellemével már az iskola kötelékében kitünt; a selmeczbányai s nagyszombati gimnáziumban tanult és 1864-ben kitüntetéssel végezte a középiskolákat. A jogtudományt a bécsi és budapesti egyetemeken hallgatta és 1868-ban végezte. Két évig Budapesten volt ügyvédjelölt, majd pedig 1870-ben mint köz-...
Szlemenics Pál, jogtudományi író Kecskeméten született 1783 január 22-én. A középiskolai tanulmányokat szülővárosában s Pesten, a filozofiát s teologiát Vácon, mint ottani püspöki megyei növendékpap, a jogtudományokat pedig a pesti királyi egyetemen Kelemen és Markovics tanárok alatt 1804. végezte s e közben Révai Miklósnak a magyar nyelvről tartott hires előadásait is szomjas lélekkel hallgatta. Azután...
Szőke István (* 1888. aug. 29. Pálfala, † 1936. nov. 28. Rozsnyó) református lelkész, történész, egyházi író, lapszerkesztő. A rimaszombati gimnáziumban és a sárospataki ref. teológiai akadémián tanult. A leghosszabb ideig Rozsnyón volt lelkész. 1928-ban meghívták a losonci ref. teológiai szemináriumba a történelemszak előadójának. 1934-től püspökhelyettes, 1935-ben átvette a Református Egyház és Iskola c. lap...
Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása és Csehszlovákia megalakulása után felekezeti iskola működött a faluban. A korszak kiemelkedő pedagógusai közé tartozott Szoleczky János, aki aktívan kivette részét a községben zajló szövetkezeti életből, a helyi önkéntes tűzoltóság munkájából, szabad idejében műkedvelő színi előadásokat szervezett.
Szörcsey Antal Gömörpanyiton (Gömör megye) született 1811. márc. 26-án. Szörcsey Ferenc cs. kir. huszárkapitány (Marosvásárhelyről származott el Gömör megyébe) és Palugyay Erzsébet fia. Magyar, római katolikus. Jogot végez. 1842 – szolgabíró Gömör megyében. Nőtlen. 1848 szeptemberétől a Gömör megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj hadnagya, részt vesz a Jellačić elleni harcokban. Okt. 10 (1.) – hadnagy a Lőcsén...
Szűk Gyula református lelkész előbb Beretkén volt helyettes lelkész, majd 1889-90 között Rimasimonyiban, 1892-től pedig Uzapanyiton szolgált. A Sárospataki Református Lapok szerint: a volt uzapanyit-balogtamási-i lelkipásztor 1941. évi október hó 1-én d. e. 3/4 11 órakor az Úrban csendesen elpihent. Bölcsője a Hegyalján, Mádon ringott és 84 életév után porrészei az uzapanyiti akáclombos temetőben nyugszanak....
Takács János és családtagjai kovácsoltvas kerítéssel övezett sírját a Temető utcai bejárattól jobbra találhatjuk meg. A síremléket legutoljára 2001-ben Cséfalvay Kázmér restaurálta. Minden év március 15-én a hálás utókor megkoszorúzza a sírhelyet.
Takács József (Vágfarkasd, 1929. július 7. – Washington, 2013. november 28.) újságíró, rádiószerkesztő, az Amerika Hangja rádióállomás magyar osztályának egykori igazgatója. Érsekújváron kezdte a gimnáziumot. Szüleivel együtt 1947-ben a „lakosságcsere egyezmény” alapján áttelepítették Magyarországra. 1950-ig Tótkomlóson élt. Utána 1955 májusáig munkás volt a Budapesti Szerszámgépgyárban. 1956 nyarától mint újságíró dolgozott Az Esti Budapest közölte írásait. 1956. november...
Tamás István (1865-1947) Hanván született. A keresztelési szertartást Tompa Mihály lelkész, költő végezte. 1899-ben házasságot kötött zádori Bán Juliannával Tamásiból. Ekkor már Uzapanyiton tanító. Nyugdíjba meneteléig tanított Uzapanyiton. Az 1900-1910 évek között a református tankötelesek átlagos száma 85 volt a több mint 900 fős kisközségben (a katolikus növendékek átlagos száma 60). Tamás István okleveles tanítóként...
Tamaskó István (Pozsony, 1801. február 15. – Pozsony, 1881. január 26.) orientalista, filológus, műfordító és szanszkritológus, evangélikus líceumi tanár. Polgári szülők gyermekeként született, a pozsonyi evangélikus líceumban tanult. 1822-ben ugyanott mint helyettes tanító az első grammatikai osztályt tanította hat hónapig. Ezután teológiai tanulmányainak folytatása végett az éppen akkor megnyílt bécsi protestáns teológiai fakultásra iratkozott be....
A temető közepén áll, minden halott keresztje. Mellette a temető legrégebbi keresztje, mely alatt azonban sírok nincsenek. A kereszt mellett található még egy márványtábla, emlékezve a községben szolgáló papokra. A szépen faragott betonkereszt felső részén INRI felirat látható, fehér színű Krisztus test, barnára színezett hajjal és ágyékkötővel. A talapzaton felirat olvasható. A temetőben több egyszerű,...
A szürke műkőből készült kereszt betontalapzaton áll, rajta öntöttvas korpusszal, tábláján a Máté apostol evangéliumának 11. részéből való 28. vers olvasható.
A temetőben nem messze a halottasháztól, a Tresztyánszky-kápolnához vezető úttól található egy INRI-feliratos vaskorpuszos feszület. Egyben Tarsi Rozi, Deák Rozi, Páldi Katalin sírhelye.
