Dr. Szaiff József budapesti orvos, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Lipótvár védelmében harcolt. Annak feladása után került a császáriak fogságába, bebörtönözték(Königgrätz), innen a szabadságharc leverése után szabadult. Ekkor került Nagymegyerre, mint körorvos. A kiegyezés után mint helyi képviselő, bekapcsolódott a közéletbe.1884-ben halt meg. Korábban elhanyagolt síremlékét a Csemadok Nagymegyeri Szervezete újította fel 1999....
Szapolyai Imre (? – 1487. szeptember 12.) főúr, nádor, horvát–szlavón bán, Szapolyai István bátyja, a Szapolyai-család első jelentős tagja. Apját Vajdafi Lászlónak hívták, aki megkülönböztető nevét valamelyik őse erdélyi vajdai vagy alvajdai tisztsége után kaphatta. Felemelkedése Hunyadi János mellett kezdődött, aki mellett titkári feladatokat látott el. Szolgálatai eredményeképpen apjával és testvéreivel már 1455 előtt kastélyt...
Szapolyai István, (? – Pápa 1499. december 23.) főúr, nádor. Szapolyai Imre testvére, I. (Szapolyai) János király apja. 1474-81-ig Szilézia kormányzója, 1487-től Szepes vármegye örökös főispánja (szepesi gróf), 1489-90-ig I. (Hunyadi) Mátyás király által elfoglalt osztrák tartományok kormányzója, 1492-től a Magyar Királyság nádora. Apja, Szapolyai „Vajdafi” László volt. Eleinte bátyja, Imre katonai segítőjeként működött, vele,...
Szathmáry Géza vezérőrnagy az első világháborúban a gyulai honvédezred (2. h.gy.e.), mint az ezredes, parancsnoka volt. Neve a nagy háborúban akkor vált közismerten dicsőségessé, amikor 1915. március 19-én honvédei élén kirohant az ostromlott przemysli várból. Szállóige lett mondása: «Mindenki utánam, senki se előttem!» A hős ezredes, aki pusztán könnyű sétabottal felfegyverezve vezette rohamra katonáit, sebesülten...
„Szeberényi Lajos a Kisfaludy-Társaság tagja, ev. theologiai tanár, szül. 1820. aug. 15. Maglódon; a gymnasiumot 1839. Selmeczbányán, (hol munkás tagja volt a magyar önképzőkörnek és ismeretséget kötött Petőfivel, kivel hosszabb ideig barátságban élt, míg egy irodalmi polemia félbe nem szakította barátságukat), a theologiát 1841. Pozsonyban végezte. Ekkor nevelőséget vállalt, azután Pápán jogot végzett. 1846. Pesten...
A kriptában a Széchenyi Szabó család tagjai nyugszanak: Szabó József (elhunyt 1859) – Szabó Jolán (1876-1949), Szabó Margit (sz. 1877) – Széchényi Szabó József (1820) és neje Ciriak Terézia (1820-1907), gyermekeik: József, Albert, Adel, Anna, Széchenyi Szabó Wilmos (1873-1907), Széchényi Szabó János (1844-1929), és neje Széchenyi Szabó Thomka Malvin. Szabó József gyermekei: Szabó Albert (1855-1859), Szabó Adél (1859-1859)...
A neves erdészeti és vadászati szakíró, kiváló akadémiai tanár, Szécsi Zsigmond (1881-ben változtatta Nikel családi nevét Szécsire) csaknem egész élete a Felvidékhez kötődött. 1841. október 6-án született Kisgaramon. Besztercebányán végezte gimnáziumi tanulmányait, s a selmecbányai erdészeti akadémia hallgatója volt. 1867-ben lett selmecbányai főiskolai tanársegéd az erdészeti tanszéken. Miután ez több részre oszlott, az erdőhasználattani tanszéket...
A temetőben van eltemetve (1859. december 13-án) Szeder Fábián János benedek-rendi szerzetes, tanár, néprajzi és egyházi író, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja.
Szeghy Zsigmond nagymegyeri honvéd 1826-ban született, részt vett az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcban. Élt ötven évet, 1876-ban halt meg. Sírköve hosszú évtizedeken keresztül elhanyagolt volt. 1995-ben újíttatta fel a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, és 1995-2012 között ezen a helyen szervezte március 15-én az 1848-as magyar forradalom tiszteletére tartott városi koszorúzási emlékünnepséget.
Az 1848 őszén kitört magyar szabadságharc a kezdeti sikereket követően, a kibontakozó osztrák támadás miatt veszélyes helyzetbe került. A honvéd főseregnek számító, Komárom körzetében állomásozó ún. Fel-dunai hadtest a fővezérségtől azt a parancsot kapta, hogy vonuljon a Tiszántúlra. Ezt a parancsnok Görgei Artúr – mivel az ország közepe ekkorra már a császáriak kezére került, a...
A következő rövid írásban egy olyan kulturális emléket szeretnékbemutatni, amelyről kevesen tudnak. Ez pedig a nagykürtösi járásbeli Szelény községben található, pontosabban a Szent Anna-kápolna kertjében lévő síremlékről van szó. A sírkövet a Szelényi család utolsó tagja, Szelényi László emlékére állították. Rajta latin betűs felirat látható, amit évszázadokon keresztül senki nem fordított le. Ám most Mgr....
Szelényi Oszkárné Blasy Éva Erzsébet Késmárkon született 1882. március 9-én. A festészet alapjait Katona Nándortól sajátította el, aki Mednyánszky László tanítványa volt. Tanulmányait Budapesten és a Berlini Művészeti Akadémián folytatta, ahol főleg a portréfestésnek szentelte idejét. Későbbi művészetét is a portrék festése jellemezte. Többször kiállított Pozsonyban, és halála után a közönség 1933-ban találkozhatott a festményeinek...
Isten dicsőségére és a felejthetetlen jó gyermek, a második világháborúban hősi halált halt, messze idegen földben nyugvó Széles Ferenc emlékére állíttatták szülei Széles Ferenc és Fritz Terézia.
Szénássy Árpád (Komárom, 1953. március 20. – 2005. december 4.) a szlovákiai magyar kulturális élet egyik mozgatórugója, könyv- és lapkiadó, történész, író. A komáromi KT Könyv- és Lapkiadó alapítója, a Múltunk Emlékei havilap, a Honismereti Kiskönyvtár sorozat és a Kastélykrónika elindítója.
Szenczy Gábor a Genersich család által tulajdonolt Arany szarvas gyógyszertárban tevékenykedett. 59 éves korában érte a halál. A Szenczy Gábor fekete gránit síremléke mellett látható fehér márványkő vélhetően korán (14 éves korában) elhunyt lánya, Szenczy Margitka sírját jelzi.
Szendi Pál (1845-1902), 24 éven át Nagykeszi és Tany jegyzője. A sírban felesége Illés Lídia és fiuk István, aki 1914-ben a haza védelmében szerzett betegségébe halt bele, 1914 novemberében. A sírkövet emeltette hű neje Szendi Istvánné.
A Szent András-temető Pozsony egyik legfontosabb, legrégebbi és legnagyobb történeti korú sírkertje. 1784 körül keletkezett, az Újváros városrész keleti peremén. A 20. századra alaposan megnőtt területű sírkertet ekkorra „körbenőtte” a város, megállítva addigi terjeszkedését. Az 1970-es években a temetőt keletről határoló városi főút szélesítésekor sajnos egy kb. 5 m széles csíkot leválasztottak területéből. E barbár...
A templomépítő Szentiványi Ferenc országbíró a templom sekrestyéje alatti családi kriptában nyugszik. Szent-Iványi Ferencz, született 1731 július 6-án, meghalt Varbón 1823 április 17-én. Nógrád megye első alispánja, azután őfelsége által a kir. tábla ítélő-, később a Magyar Királyi udvar kancellária tanácsosa, fő-tárnokmestere, utóbb országbírája volt. Itt nyugszik Tónyi Rosália néhai méltóságos Szent-Iványi János úr hitvese,...
„A vágjobbparti ármentesitő társulat 1897-ben egyesült az alsó dudvágvölgyi ármentesitő és belvizlevezető társulattal, a midőn a kormánybiztosság is megszünt; jelenleg autonom szervezettel folytatja közhasznú működését. – Elnökei Szalavszky Gyula és Zsigárdy Gyula. – Állandó személyzete Szentiványi Zsigmond igazgató főmérnökön kívül két szakaszmérnök, egy a gátfelügyelettel megbízott segédmérnök, egy pénztárnok és 10 gátőr.“
Dr. Szepesházy Kálmán (1919-2008) Balogon született és 10 éves koráig élt itt. Apja a Coburg-Koháry uradalom erdőmérnöke volt. A Prágai Károly Egyetemen tanult, mint geológus a Magyar Földtani Intézet főmunkatársa volt. A Felvidékről Budapesten tanuló fiatalokat istápolta. Lakhatást biztosított nekik, amíg nem találtak kollégiumot, kosztolta őket, sőt még zsebpénzt is adott nekik. A balogi református templom...
Szigeti Anna a Csemadok városi szervezete színjátszó csoportjának tagja, szereplője (Kincseresők, A nagymama, Kulcskeresők – 1980 – 1.díj, Afinogenov: Kisunokám, Érsek Rezső rendezésében). A Jókai napok díjazottja (A bor).
Szíjjártó Jenő 1919. július 17-én született Gölnicbányán. Zenei tehetsége korán megnyilvánult; a gyermek- és ifjúkori nehéz évek, az akkori Csehszlovákiát jellemző történelmi és politikai mélypont sem tántorították el attól, hogy életét a zenének szentelje, s a felvidéki magyar kultúra zászlóvivője legyen. 1920-ban a család minden tagja elveszítette állampolgárságát, mivel az édesapa a trianoni békediktátum következtében...
