Id. Serly Antal losonci polgár 1874-ben maga és családja számára építtette a sírkápolnát. Végrendelete szerint minden évben, halottak napján megnyitandó volt a kápolna, ahol korábban miséket is tartottak. Ez a hagyomány ma már nem él. Fia, Lajos 1855-ben született Losoncon. Korán megmutatkozott zenei tehetsége fejlesztésére Liszt Ferenc is biztatta. Karnagyi, zeneszerzői tanulmányainak, pályakezdésének fontos állomásai...
Simkó Jánosak a város légszesz (világító gáz) és vízművének üzemvezető okleveles gépészmérnökének síremléke a temető III./4-es szektorában látható. Simkó János ténykedése alatt Pozsony „város világítása teljesen modern: légszesz (Auer-égőkkel) és villany. A városnak évenként 60, 000 koronájába kerül az utczák, terek, színház stb. világítása. Légszeszvilágítás 1856 márcz. 19-ike óta van a városban. Ezt most a...
A település közismert szereplője, egykori polgármestere, a falu kultúrájának megbecsült szervezője. Keszegh Pállal közösen nevéhez kapcsolódik a Gyurcsó István emléknap megszervezése.
SOLCZ (SCHOLTZ) JÓZSEF Soltz József Lőcsén született 1813 áprílis 6-án Solcz András iparosmester, vagyonos polgár és Mautschin Zsófia fiaként. Német (cipszer), nem nemes, evangélikus vallású. Gimnáziumot végez. Kilépett hadnagy (1831-1845. a 10. gyalogezredben szolgált, politikai okokból szerelték le). Nőtlen. (Felesége 1867 – Szépréthy Hermina, meghalt Lőcse, 1912.) 1848. dec. 9 (1.)v- százados az 50. Hunyadi...
A komáromi egyházmegyének előbb egyházbírája, később pénztárnoka volt. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
Somos Péter (1875-1968), 1910-től helyi tanító, később az iskola igazgatója. Megalapította az egerszegi bankot, és a falu kulturális életének szervezője volt.
„Spányi Irma énekművésznő, Pozsonyban született 1860-ban. Apja; Károly ügyvéd, 48-as honvéd őrnagy, meghalt 1886 ápr. 16-án. Irma első kiképeztetését Kray-Wenckheim bárónő pártfogásának köszönhette, majd a Nemzeti Színház taníttatta Bécsben, Passy-Cornet Adél asszonynál. Altista volt, de a mezzoszoprán magasságot is győzte; mint Pamina („Varázsfuvola), debütált a Nemzeti Színházban, 1880. aug. 17-én. Néhány évi szerződés után már...
A rozsnyói temetőben számos 1848/49-es nemzetőr sírja található meg. Nemzetőrként vett részt a szabadságharcban Sthymmel Sámuel is. „Rozsnyó rendezett tanácsú bányaváros mindenkor tiszteletben tartott főbírói székében utolsónak Bölcsházy József ült. Őt már a város első polgármestere Sthymmel Sámuel váltotta fel, a ki 1872–1889-ig vezette nagy erélylyel és tudással a város ügyeit.”
Still Pál 26 éven át volt plébánosa a lőcsei katolikus híveknek. Dr. Demkó Kálmán Lőcse város műtörténeti rövid leírása című dolgozatának a Szent Jakab templomot tárgyaló fejezetében így hivatkozik Still Pál egy írására: “Nagy becscsel bír néhai Still Pál lőcsei prépost-plébánosnak “Chronikon seu história parochiae L. ac R. Civitatis Leutschoviensis” czímű, 1861-ig 239 folio oldalra...
Stromp Károly 23 évesen állt a nemzetőrség soraiba. A szabadságharc után a Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke szerint (1892) tímárként tevékenykedett Rozsnón. 76 évesen hunyt el 1900-ban.
Stromp László (Rozsnyó, 1860. február 27. – Pozsony, 1907. május 12.) evangélikus teológiai tanár, pedagógiai szakíró, egyházi író. Tanult Rozsnyón és a középiskolai tanfolyam befejezése után 1878-ban a budapesti egyetemen jogásznak iratkozott be, de bölcseletet is tanult és egy éves önkéntes is volt. 1881-ben Pozsonyba ment, ahol az evangélikus teológiát hallgatta. 1885-ben papjelölti vizsgát tett;...
Ág. ev. superintendens, szül. 1792. júl. 13. Bazinban (Pozsony megye); tanult a pozsonyi ev. líceumban és a tübingeni egyetemen; onnét visszatérve, helyettes lelkész volt Brünnben; ezután dékán Lembergben, prédikátor Hillersdorfban (Slézia), majd lelkész Rajkán (Moson-megye), 1829-től Pozsonyban. 1836. július 14-én superintendenssé választották. Meghalt 1861. július 20-án. Pozsonyban.
Az alsópéli temető-kerítés mellett áll Suránszky András és Jaszny Katalin emlékoszlopa. Az oszlopon egy gyermek kezét tartó őrangyal alakját figyelhetjük meg. Az emléket állíttató házaspár sírja közvetlenül az oszlop mögött található.
Svabóczi és tótfalvi Sváby Frigyes (Tótfalu, Szepes megye), 1834. augusztus 4. – Lőcse, 1904. április 21.) történész, megyei levéltáros és a Csáky-nemzetség közös levéltárának őre. Iskoláit Lőcsén, Rozsnyón és Pesten végezte; azután a bécsi egyetemre ment, ahol orvosnak készült; de 1859-ben betegsége miatt nyugalmasabb pályára kellett áttérnie. 1867. május 1-jén Szepes vármegye közönsége levéltárnoknak választotta...
Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Legtöbb műve ma a losonci Szabó Gyula Emlékházban, ill. a Nógrádi Múzeumban és Galériában látható. Síremléke két részből áll: egy álló, durván...
