A parkot a barokk kápolna körül Gúta legősibb temetőjének felszámolásával hozták létre a múlt század 80-as éveiben. Ide temetkeztek a gútaiak egészen 1965-ig. A park kialakításakor figyelmet szenteltek annak, hogy az ősök iránti tisztelet és a kegyelet helye maradjon a későbbi nemzedékek számára is. A kőből készült síremlékeket a főbejárat két oldalán sorokban helyezték el....
Az egykori (Duna)Szerdahelyen a korai pogány szokásokat váltva, de Szent László király korától már bizonyosan, a templom köré temetkeztek az ősök. A település legősibb keresztény temetője volt ez a Szent György-templomot körülölelő sírkert. Az 1400-as évek elejétől már okiratok igazolják, hogy egyértelműen állt az a templomot és a temetőt körbefogó magas kőfal, amely által behatárolt...
Uza-Panyit a Primóczi Szentmiklóssy családé volt. A Szentmiklóssyak akkor kerültek itt birtokra, amikor Szentmiklóssy György megyei szolgabíró Uza Máriával kötött házasságot. A család ősei Liptó- és a szomszéd Szepesmegyében nyerték birtokaikat és ott a család egyik ága, a mely a mai Primócz (hajdan Prym) helységet s vidékét bírta s innen előnevét is nyertek. A család...
A tejfalusi zsidó hitközség a Felső-Csallóköz legrégibb Mózes-vallású gyülekezete. Már az 1700-as években létezett, a rabbinátus központja volt, volt saját iskolája, s anyakönyvet is vezetett. Anyakönyvi kerületéhez 27 település tartozott, melynek hívői a tejfalusi zsinagógát látogatták, s az itteni temetőben hantolták el halottaikat. Tejfalu lakosságának száma 1828-ban 1021 volt, ebből az izraelita vallásúak száma 422,...
Nagyabonyi Csiba Ernő (1784–1865), neje Tarnóczy Eugénia (1808–1878), Vejük Nagy László (1821–1890) és lányuk, Csiba Ernesztina (1831–1918) sírja a nagyabonyi temetőkertben. A család felmenője, Csiba Imre királyi tanácsos építtette a Szentháromság-templomot. E sírban nyugszik ő is.
A töbörétei (hegyétei) köztemetőben a kerítés mellett rendezetten elhelyezve leljük meg a sírkert néhány régebbi sírjelét. A legrégibb sírkereszt az 1800-as évek legelejéről datálódik. Korábban az elődtelepülések (Hegyéte, Beneéte és Töböréte, illetve Balázsfa) különálló temetőkkel rendelkeztek.
Az 1946-ban létesített temetőben ötezernél több katona nyugszik – többségük tömegsírban. Legtöbbjük 1945 januárjában és februárjában, a kőhídgyarmati ütközetben esett el, de ide temették az 1944 telén és 1945 tavaszán az Alsó-Garam menti harcokban elesett katonákat is. A temetőben 5248, a 2. világháborúban elesett katona van eltemetve. 1947-ben hozták létre, területe 0,36 hektár. Mai arculatát...
Közgazdász, lelkipásztor, a Kálvinista Szemle – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lapjának – szerkesztője, a Kálvincsillag szerkesztőbizottságának felvidéki delegáltja.
Agócs Béla (1962-2001) Nádszegen tanított. Pozsonyeperjesen és Vásárúton kórusokat vezetett sikerrel. Pedagógusként szembeszegült a kétnyelvű bizonyítványokat megszüntető mečiari hatalommal, elveszítette állását. Az 1998-as kormányváltás után Bugár Bélával is pereskedett. A küzdelembe belefáradt, 2001-ben önkezével vetett véget életének. A tragikusan elhunyt pedagógust Baracán (Rimaszombati járás), szülőföldjén helyezték örök nyugalomra. A fejfáját Pozsonyeperjes község adományozta 2002-ben, amelyet halálának...
Aixinger László (Pozsony, 1883. augusztus 8. – Pozsony, 1944. március 22.) jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd a csehszlovák államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-től pártigazgatója, 1936-tól az Egyesült Magyar Párt országos pártigazgatója lett. Jelentős szereplője volt a pozsonyi kulturális életnek. A Bartók Béla Dalegylet...
Ebben a (új/úri) temetőben nyugszik Alár István plébános. Márvány síremlékének keresztjén ezüstözött vaskorpusz függ, a téglalap alakú márványtáblán pedig ezt olvashatjuk: „Itt várja a feltámadás napját Alár István plébános (1911-1974). Arcképe alatt ez a szentírás idézet áll: „Senkinek sincsen nagyobb szeretete annál, aki életét adja barátaiért” (Jn.15./13.) … Alár István plébános a kántor-tanító Borsodi Béla...
Alleker Lajos (Nagykanizsa, 1851. október 30. / november 17. – Nyitra, 1895. január 5.) tanár, író, botanikus. 1869-ben lépett be a piarista rendbe, 1874-ben ünnepi fogadalmat tett. 1878-ban szentelték pappá. Tatán, Selmecbányán, Nagykárolyban, Magyaróvárt és 1884-1895 között Nyitrán tanított. Idejekorán, életének 44. évében érte a halál. A nyitrai régi városi temetőbe, a piaristák közös sírboltjába,...
Az Alsóborsai Csorba család sírkertjében idősb Csorba István (1782-1831) és neje Galambos Julianna; Csorba Farkas (1811-1890) Somorján és Nagykeszin szolgáló református lelkész; Csorba József (1830-1910) 1848-as honvéd tizedes, majd magyar királyi honvéd százados és felesége Csorba Ida nyugszanak. Csorba József elhunytáról a Vasárnapi Újság is tudósított. A falu közössége, az MKP alapszervezetének szervezésében több éve az...
A sírkertben Nagy Antal (1845 – 1922) nemesócsai birtokos, megyebizottsági tag és fia Alsócsicsói Nagy Nándor (1881 – 1953), valamint öt testvére (Nagy Vilmos, Vilmos, Antal, Sarolta, Vilma nyugszanak. A Komárom vármegyei család, 1650-ben kapott címeres nemeslevelet, amely 1716. szeptember 15-én megerősíttetett. A nemességet Komáromban hirdették ki és 1872-ben ismét igazolták. A család Alsó-Csicsón ezen...
Ambruskó Lajos Vámosújfalun született 1879. aug. 18-án. Iskoláit és a theológiát Budapesten, illetve Esztergomban végezte. A csehek a megszállás alatt többször eljárást indítottak ellene hazafias magatartása miatt. 1909 és 1952. december 31-e között volt a falu plébánosa, vagyis 43 évig. A legjelentősebb plébánosok közé tartozott. 1942-től érseki tanácsos. 1953. január 3-án hunyt el Nádszegen. Sírját...
Andódi András 1921. december 11-én született Vághosszúfalun. Tanulmányai elvégzése után 1946-ban szentelték pappá. Egy évig Pobedénben volt káplán majd két évet Sopornyán töltött. 1949 és 1959 között Pozsonypüspökin szolgált. 1959-ben a pozsonyi Szent Márton székesegyházban tevékenykedett. Rövid ideig a Gútai, ezt követően (1959-1990) a Pozsonyligetfalui plébánia adminisztrátora volt. 1990-től Vághosszúfalun élt. Élete utolsó szakaszát a...
A családból a falu bírójának tisztségét Andrássy Péter, Andrássy Titus töltötték be. A község gazdái Andrássy Titus vezetésével az 1891-es nagy tűzvész után megalakították a községi önkéntes tűzoltók egyesületét. Az 1920-as évek elején a falu egyik nagybirtokosa Sidó Titus, Varga Lőrinc mellett Andrássy Titus volt. A család egy tagja, dr. Andrássy Tivadar Imre, gimnáziumi tanárként működött.
A síremléket Anton Keusch (Keusch Antal) építésznek, építőmesternek állították. Felül babérkoszorú keretben egy Keusch-ot ábrázoló reliefet látunk. A síremlék alsó részén egy gyászoló nőalak az 1884-1886 között épült pozsonyi Városi Színház tervrajzát tartja. A színházat Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészirodája (Atelier Fellner & Helmer) tervezte, az építéssel Anton Keusch-ot bízták meg. A síremlék jelzett...
Gróf nagyapponyi Apponyi Albert 1846. május 29-én született Bécsben. Aulikus – királyhű, a Habsburg dinasztiát támogató – arisztokrata családból származott. Édesapja Apponyi György gróf, édesanyja Sztáray Júlia grófnő volt. Középiskolai tanulmányait a jezsuita rend kalksburgi intézetében végezte, majd bécsi és pesti egyetemen tanult állam- és jogtudományt. 1868 és 1870 között tanulmányutat tett Nyugat-Európában. Apponyi Albert...
A mindig komolyan és kifogástalanul viselkedő Apponyi nagyon diszkréten intézte nőügyeit. Tapintatos eljárásából eredően keveset tudunk szerelmi ügyeiről és ezek gyümölcseiről. Apponyi az 1890-es évek közepén megismerkedett Dietrichstein-Mensdorff-Pouilly Klotild grófnővel (1867-1942). A hölgy a Bécsben élő birodalmi arisztokráciához tartozott, de távoli rokonaként tartotta számon Viktória angol királynőt is. A királynő édesanyjának nővére volt Klotild grófnő...
1. Gróf nagyapponyi Apponyi György, az apponyi Apponyi család tagja, jogász és politikus, 1808. december 29-én született Pozsonyban. Apponyi György 1899. február 28-án hunyt el Eberhardban (Pozsony vármegye). Édesapja, gróf nagyapponyi Apponyi György, édesanyja pedig zichi és vasonkőei Zichy Anna grófnő. Feleségét, nagymihályi Sztáray Júlia (1820–1871) grófnőt 1840. április 23-án vette nőül Pozsonyban, akitől két...
Apponyi Albert édesanyja, nagymihályi és sztárai Sztáray Júlia grófnő (1820-1871) alakja a múlt homályába burkolódzott. Személyiségének megrajzolását a források teljes hiánya lehetetlenné teszi. Jóformán csak annyit tudunk róla, amennyire fia a memoárjában az utókor számára szűkszavú módon bemutatta. Ez alapján egy eszményi anya képe bontakozik ki, aki mindent megtett azért, hogy gyermekei és férje számára...
