Pristyák Neit fehérmárvány sírkövén a felirat megkopott, kovácsoltvas kerítése megrozsdásodott, magát a sírt fagyalbokrok nőtték be. Elhalálozásáról az Esztergom című folyóirat 1897 augusztusában így tudósított: „Pristyák Neit esztergomi tiszteletbeli kanonok és verebéiyi esperes-plébános hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után életének 59. évében elhalálozott. A boldogult Bars vármegye közéletében jelentékeny szerepet vitt. Hivei,...
1870. január 30-án született Rábakövesden. Eleinte atyja oktatta, majd Rábabogyoszlón, Alsószelestén, Sopronban tanult, ahol a teológiát is végezte. Majd külföldre ment és 1892 októberében a hallei egyetemre iratkozott be. 1893 október elsején Kőszegre hívták segédlelkésznek. Itt 1897 őszén másodlelkész, 1903 szeptemberében első lelkész lett. Innen Pozsonyba vitték lelkésznek, a pozsonyi gyülekezet egyhangúlag választotta meg lelkészének,...
Csehszlovákia megalakulásának idején a papi teendőket a faluban Psenkó József plébános végezte. 1858. március 7-én született Újvárban, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte, ahol 1881. június 29-én szentelték pappá. Szent Mihályfán és Hidaskürtön segédlelkészként, később Kajalon, majd 1909. október 1-jétől Zsigárdon plébánosként működött. A hivatalos jelentések szerint hívei nem kedvelték. 1930. július 14-én halt meg, és a...
1943. június 24-én született Dunaszerdahelyen. Itt élt és alkotott. 2011. április 8-án hunyt el Pozsonyban. 1967-1971 között távúton grafikai tanulmányokat folytatott Pozsonyban. A Szlovák Képzőművészeti Unió tagja 1989-től, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja 1990-től. Mint grafikus és képzőművész képzőművészeti és fényképészeti katalógusok szerkesztője, a Járási Népművelési Központ kiállításait installálta, ahol negyven évig dolgozott. Önálló...
Ráday Pál (1677 Losonc-1733 Pécel) II. Rákóczi Ferenc személyi titkára, diplomatája, a szabadságharc kiáltványának írója, haditudósítások szerkesztője, imádságok, vallásos versek, énekek költője, könyvtáralapító, a református egyház első főgondnoka. A kriptát maga és családja számára építtette szülővárosában. Péceli kastélyában halt meg, de Losoncon temették el. Felesége Kajali Klára (+1741) is ebben a kriptában nyugszik. Az épületet Ráday születése...
A temető keleti bejáratánál található síremlék és emléktábla. Az emléktáblát 2013-ban állíttatta a község önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány és a Csemadok helyi alapszervezete. A síremlék kopottas kőoszlop, nehezen olvasható felirattal, az emléktábla ennek a kőoszlopnak van neki támasztva, fekete márványból készült. A községi hivatal kutatást indított, hogy információhoz jusson Rákóczi Rozália életéről, Rákóczival...
Ramotsai Márkos Péter / Ramocsai Markos Péter (1726 – 1792) Madar 9. lelkipásztora (1762 – 1792) 30 éven át. Nemesi családból származott. Madarra kerülése után ő kezdte el írni a gyülekezet krónikáját és jegyzőkönyvét, illetve anyakönyveit. Madaron tíz alkalommal készítette el a pontos és részletes lélekszám-kimutatást.
Rappensberger Vilmos piarista szerzetes, történész, utazó, természetrajz–kémia szakos paptanár munkásságát Honti arcképcsarnok című kötetünkben is méltattuk (Csáky K., 1998. 101. l.), ám halálozási helyét és évszámát nem tüntettük fel. Arról sem írtunk, hogy pályája utolsó szakasza is szülőföldjéhez kötötte őt. A tudós szerzetestanár a szabadságharc évében, 1848. szeptember 14-én Bélabányán született bányászcsaládban. A gimnázium hat...
A szülőfalujából elszakadt MUDr. Horváth Ferenc állíttatta a család sírboltját, és a sírbolt oldalsó falára helyezte el az általa összegyűjtött az 1. és 2. világháborúban elesett Réte hősi halott honvédeinek emléktábláját.
Rásó Mihály 48 évi áldásos szolgálat után halt meg. 1873-tól 1921-ig szolgálta az alsószeli evangélikus gyülekezetet. 1878. október 27-én ő szentelte fel a gyülekezet neoklasszikus stílusban épült templomát. Rásó Mihály és családtagjai sírjait kovácsoltvas kerítés övezi.
Rázga Pál (* 1798. december 10., Bazin – + 1849. június 18., Pozsony), evangélikus lelkész, az 1848-as pozsonyi vértanúk egyike. A vértanú sírját a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság és a Pro Patria Honismereti Szövetség az MK Külügyminisztérium támogatásával 2009-ben újították fel.
Rázga Pál özvegye, férje kivégzése után méltatlan sorsra jutott. Öt gyermekével, három fiával és két lányával teljes létbizonytalanságban tengődtek, az evangélikus hívek, magánszemélyek adományaiból tartották fenn magukat. Később a fiúk a mai Magyarországra távoztak, a két lány, Pauline és Matild édesanyjukkal maradtak és egy fellelt adat szerint 1906-ban az egyház menházában éltek. Az özvegyet és...
Rázgha József honvédszázados, a mártírhalált halt pozsonyi lelkipásztor, Rázgha Pál testvére. Rázgha József és családtagjai vaskerítéssel övezett, gondozott sírjai a temetőnek a bejárattól számított jobb oldali részében találhatóak. Sírját minden március 15-én megkoszorúzzák. kisbíróczi RÁZGHA JÓZSEF Felsőszeli, Pozsony m. * 1822. márc. 17. R. András kereskedő és Gyurcsy Eszter fia. Magyar, nemes, evang. Földbirtokos. (A...
A temető közepén, a kriptákhoz közel található a gránitkő, amely alatt a felirat szerint Recsegi Istvánné, 1848/49-i honvéd őrnagy özvegye pihen, aki 1902. augusztus 18-án, 74 éves korában hunyt el. Bona: KLk 496 (Recsegi – 1848-ig Preschl – István. 1870-ig tényleges állományú honvéd százados, 1878-ban nyugalmazzák. 1818-ban született Pesten és ugyanitt halt meg 1879-ben.)
A pusztatemplomnál végzett ásatások során sírleletek is előkerültek. A szentélytől keletre megnyitott szondában például 9 kelet-nyugati tájolású, soros temetkezésre utaló sírhelyet tártak fel. A Sírok keletkezése a templomépítés előtti időbe tehető, de vannak köztük leletek a barokk korból is (XVII. század). Úgyszintén vannak sírok a templom falai alatt. Így feltételezhető, hogy a dombon már a...
Az Esztergom és Vidéke, 1905 szeptember 14-i 74. száma tudósítása: — Családi dráma Kétyen. Egy család boldogságát tette tönkre folyó hó 9-én a föllobbanó harag, mely rendesen rossz tanácsadó szokott lenni. Radó Antal Kéty községi jegyző anyósát volt a vasútra viendő, s készülődés közben közte és neje közt nézeteltérés merült fel, ami felett a fiatal nő...
Reviczky Aurél Csacán tevékenykedett mint járásbiró. Egy ideig jegyzője volt az MTE (Magyar Turista Egyesület) Vágvölgyi osztályának is. A kovácsoltvas kerítéssel övezett sírt zúzott kővel szórták be, ami némiképp késlelteti annak elgazosodását.
A Csemadok szervezet megalakulását követően elsősorban az amatőr színjátszómozgalom bontakozott ki Dunaszerdahelyen, olyan rendezők vezetésével mint Steiner Vilmos, Riedl Sándor, Kubik György, Brunner Tibor, Molnár János, Cséfalvayné Sándor Erzsébet. Az első tíz évben bemutatott színművek közül Csiky Gergely Nagymamája 33 előadást ért meg.
A temető IV/4-es szektorában, közvetlenül Rigele Alajos sírja mellett van a közeli rokon Rigele – Platt család síremléke. A sírban nyugvók (Augustin, Alfred, Antonia, Maria és Luisa) valószínűleg mind gyermekek. Az oszlopon látható kis méretű relief három apró gyermeket ábrázol, akik különböző hangszereken játszanak. A domborművön megtalálható az alkotó Rigele Alajos szignója: R A. A...
Rigele Alajos szobrászművész Pozsonyban született 1879. február 8-án s ugyanitt hunyt el 1940. február 13-án. Síremléke a Szent András temető IV/4-es szektorában lelhető fel. 1895-1898-ban Messner Adolf díszítőszobrásznál dolgozott Pozsonyban. 1901–1906-ban elvégezte a bécsi Képzőművészeti Akadémiát. 1908–1911-ben Rómában járt tanulmányúton. 1911-től haláláig Pozsonyban élt, ahol számos portrét, síremléket készített; a különböző épületek homlokzatát díszítő szobrai...
