Öllös Károly Komárom megyében Apácaszakállason 1856. június 1-jén született egyszerű köznemes földművelő szülőktől. Elemi iskoláit szülőföldjén végezte, majd a szülei a pápai református főiskolába adtak, ahol a gimnáziumot, és a teológiai tanfolyamot végezte el. Közben egy évig a balatonfüredi evangéliumi reformált népiskolában segédtanító volt. Majd katonának sorozták be. A tényleges katonai szolgálat után 1879 őszén ismét Pápán folytatta teológiai tanulmányait. Tanulmányai...
A bagotai katolikus templom mögötti temetőben az Ordódy család számos tagjának síremléke található. Az egyiken Ordódy Pál, magyar királyi közlekedésügyi miniszter nevét olvashatjuk. Itt nyugszik fia, az 1852-ben született Ordódy Pál is, aki a komáromvármegyei udvardi járás országgyülési képviselője volt 1885-től 1892-ig. Kétoldalt idősebb Ordódy Pál szülei sírkeresztjei vannak, a baloldalin édesanyja, Ghyczy Mária, a...
Ordódy Béla (alsó-lieszkói ordódi), m. királyi állami felső építő ipariskola tanára, Ordódy István földbirtokos és kis-apponyi Bartakovics Vilma fia, szül. 1856. május 3-án Bagotán (Komáromm.); a budapesti kegyesrendi főgymnasium nyolcz osztályának bevégzése után 1874. a budapesti műegyetemen folytatta tanulását, hol mérnöki oklevelet nyert. 1881-ben a magyar kir. vasuti főfelügyelőséghez mérnökgyakornoknak neveztetett ki; résztvett a trencsén-zsolnai...
Alsó-liészkói és rozsony-miticzi Ordódy Kálmán Keresztelő János Ferenc (Bagota, 1815. január 10.– Buda, Várnegyed, 1871. december 14.) császári és királyi főhadnagy, honvédelmi minisztériumi osztálytanácsos. 1815-ben született Bagotán Ordódy Bálint és Bacskády Anna gyermekeként. Neje Práznovszky Jolán volt. 1848. június 13-ától honvéd századosként szolgált, 1848. szeptember 27-én őrnaggyá nevezték ki, októbertől pedig Trencsén megye hadparancsnoka volt....
A sírkeretben négy sírt találunk: az 57 évesen elhunyt Benkő Tamás, Varbó és több helységek buzgó lelki pásztorának, holt tagjainak sírját. Istenben boldogult Siposs György iskolamester és jegyző sírját; valamint a fiatalon elhunyt Mohácsik Ilona és Badó Mihály sírját.
Szakolca, Nyitra m., 1825. febr. 21., r. kat. (Valószínűleg azonos Kotasek János és Kovarik Józefa említett napon Szakolcán keresztelt Hermann nevű fiával.) Gimnáziumot végez. Nőtlen. (Felesége Rozsnyavszky Éva lett, meghalt Selmecbánya, 1888.) 1848. okt. 10. honvéd önkéntes lesz. 1849. júl. 28 (jún.1.) – főhadnagy a 2. honvéd vadászezred 11. századánál Magyarlétán, Erdélyben, részt vesz a...
Hegysúron született 1948-ban, a szenci magyar tanítási nyelvű általános középiskolában érettségizett. A Csemadok érsekújvári járási majd a Központi Bizottság szervezési osztályának instruktoraként dolgozott. 1976-1987 között a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ szervezési osztályának vezetője volt, majd vállalkozóként dolgozott. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes szólóénekese és furulyása volt.
A Kesziben született Dr. Závori Sándor (1842-1920) orvosdoktor és Závory Elek református lelkész (1833-1900) anyai nagyanyjának, Závori Sándor néptanító felesége édesanyjának sírja. Csokonai Vitéz Mihály, barátja Oroszi Nagy Mihály martosi kántortanító meghívására 1797 végén vagy 1798 elején járt Martoson. A környékbeli nemesek sorra hívták vendégségbe a híres költőt. A történetet dr. Závori Sándor írja meg...
Ostyk Narbutt Ferenc, az 1863 évi lengyel szabadsághős, osztrák-magyar államvasúti főmérnök sírja. A litvániaI Szawryban született 1841. március 30-án, elhunyt Tornócon 1892. október 7-én, házasságának 14. évében.
Ozorai József (Érsekújvár, 1855. október 3. – Érsekújvár, 1930. október 4.) író, költő, újságíró, jogi doktor és ügyvéd, az érsekújvári kisgazda és kisiparos párt elnöke. Ozoróvszky János (nevét 1830-1840-ben Ozorákra egyszerűsítették) és Prihoda Mária földművelő szülők fia. A gimnázium alsó négy osztályát Érsekújvárott, a felsőket Esztergomban végezte 1875-ben, ahol a 8. osztály önképzőkörének elnöke volt....
(Nemesoroszi, 1932. január 28. – Pozsony, 2003. június 15.) Iskoláit szülőfalujában és a Somogy megyei Csurgón végezte. Költői pályáját az 1950-es évek elején kezdte. 1957-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. Nyírágón és Kétfegyverneken tanított. Kezdetben kiadói szerkesztő, majd 1956-tól 1995-ig a Fáklya utódlapjának, a Hétnek volt a munkatársa....
A temető felső részén található síremlék Vajda István, Hont vármegye tiszteletbeli alügyészének lányáé, Emmáé. A vörös márvány síremlék felső része ívelt, angyalt ábrázoló képpel. A felirata igen rossz állapotban van, szavai nehezen olvashatók.
id. Padicskó János tehénpásztorként dolgozott a faluban. Fia ifj. Padicskó János 24 évesen halt hősi halált az 1. világháborúban. Emlékét a helyi református templomban elhelyezett márványtábla őrzi a többi hősi halottal egyetemben.
Pájer Mihály (Pereszteg, Sopron vm., 1821. jan. 14.-Pozsony, 1905. márc. 30.): plébános. – A soproni gimnáziumban és a győri akadémián tanult; a VIII. osztályból lépett a győri papnövendékek közé, sokáig betegeskedett, 1844. I. 15: pappá szentelték 8 évig káplán, Nemesvölgyön, Lorettóban, 1867-1900: nyugdíjazásáig Szentmargitán (Sopron vm.) plébános. A leégett plébánia épületét közadakozásból újra fölépíttette. Könyvtárt...
A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).
Pallay Miklós Hybben Liptó Megyében született 1868. november 26-án. A teológiából babérkoszorúsi címet szerzett. Pappá szentelte Pribék István veszprémi segédpüspök 1894. szeptember 10-én. A bécsi Augustineumban 1893. április 22-én, majd Rómában a Magyar Történeti Intézetben folytatta tanulmányait. Püspöki szertartó és könyvtáros 1895-től. 1900-tól lett tábori lelkész. II. oszt. hadi Érdemkereszt kitüntetéssel 1915-ben nyugalomba vonul Érsekújvárra....
Pap Kovách Árpád 1886. november 19-én Berhidán született jegyzői családban. A Középiskolai és a teológiai tanulmányait is Pápán végezte. 1909-1910 Galambokon segédlelkész, majd 1912-től Ilaván fegyintézeti lelkész volt. 1918-ban kénytelen volt elhagyni szolgálati helyét. Vágfarkasdra, felesége nagyapjához költözött, ahol Somogyi Antal lelkész mellett szolgált. 1924-től 1942-ig Vágfarkasdon végzett rendes lelkészi szolgálatot. A helyi Keresztyén Ifjúsági...
Patkoló Ernő zenész sírja* 1949. február 14., Vága – † 2015. március 20., Sils Maria / zenész, zenetanárFarkas Lenke és Patkoló Ernő öt gyermeke közül harmadikként látta meg a napvilágot. Magyar muzsikus cigánycsaládban született, így ő sem kerülhette el a sorsát. Eleinte az édesapja zenekarában hegedült vágai lakodalmakban és egyéb összejöveteleken, majd a zenei tehetségének...
Született 1926. december 5-én Hodosi Réten, meghalt 2015. májusában, Hodosban. A régió és a népzenei mozgalom ismert paraszti muzsikusa, aktív művelődésszervező egyénisége. A faluközösség hagyományos zenés összejövetelein kívül számos alkalommal citerázott és énekelt a citerazenekarral olyan hazai és külföldi rendezvényeken, ahol szülőföldje népzenei kultúrájának bemutatása volt a cél. A Csemadok alapszervezet elnöke volt több évtizeden...
Pauer Károly (esperes-plébános Kőhidgyarmaton 1915 – 1929) 1881. jan. 23-án született Magyarfalun. Tizennégy évig volt a falu egyházának adminisztrátora, az első világháború alatt tábori papként enyhítette a rászorulók fájdalmát, amiért a hatóságok érdemkeresztekben részesítették. Aktívan részt vett az országos jellegű katolikus szervezetek munkájában, a Párkányi Espereskerület espereshelyettese volt. Falujában iskolaszéki ülnök volt, a hitelszövetkezet megalapításánál...
