1790-ben hatalmas pestisjárvány és marhavész tizedelte a falut. 204 ember pusztult bele, akkor már csak 36 jobbágy család maradt. Sírokat ásni nem volt idő, csak egy nagy gödröt ástak, abba dobálták bele a halottakat. A hullákat, hogy tovább ne fertőzzenek mésszel öntötték le. Erről a szomorún tényről tanúskodik a hatalmas domb a templomkerítés mellett.
Koós Győző magyar királyi honvédhadnagy, a nagy ezüst vitézségi érem, hadiékítményes harmadosztályú katonai érdemkereszt és a német vaskereszt tulajdonosa. Koós Győző a sárospataki általános tanítóképző intézetnek volt jeles növendéke s az 1915-ik évben, mint zászlós, jeles tanítói oklevelet szerzett. Koós Győző apja tanító, bátyja lelkész volt. 1916. június 8-án, az északi harctéren Ostroviec mellett a...
Nécsey István Bálint festőművész, született 1870. febr. 12. Verebélyen (Barsm.); a gymnasiumot Nyitrán, Pozsonyban és Léván járta, hol egyik tanára buzdította a rovarok gyűjtésére és a festészetre. 1887-ben letette az érettségi vizsgát és kijelentette szülei előtt, hogy festő akar lenni, s Münchenbe ment, hol Hollósy Simon festőiskolájában művelte magát; időközben (1888 őszén) beiratkozott az ottani...
Bars megye azon megyék közé tartozott, ahol a különféle korszakok emlékeinek kutatása és gyűjtése már az 1870-es években megkezdődött. A múlt emlékei után érdeklődő számos amatőr közül gyűjteményeikkel a verebélyi, majd tildi ügyvéd, Dillesz Sándor, valamint Nécsey József tűntek ki. Míg számos amatőr régész esetében életrajzukkal kapcsolatban csupán elszórt adatokra vagyunk utalva, addig Nécsey Józsefről...
A Nedeczky család tagjainak sírjai a templom melletti régi temetőben. Nedeczky Sándor 1695-ben építtette a falu legmagasabb pontján – a templomhoz közel – a falu legrégebbi kúriáját, melyet valószínűleg a császári csapatok le is romboltak 1707-ben. Joannes Nedeczky és Nedeczky Imre sírjelei.
A temető bal hátsó részében egy dombon található az öntöttvas kerítéssel védett kettős sír. A kerítésen kívül két oldalt egy-egy magas fa található. A jobb oldali sírban nyugszik Nehrer Mátyás 48-as nemzetőr. A kőobeliszk teteje pártázott kiképzésű. A nemzetőrre és feleségére vonatkozó felirat: „Nehrer Mátyásné született: Fekete Karolin *1825. okt. 23. ✞ 1865. febr. 12....
1882. VIII. 25 + 1964. V. 23. A temető katolikus részében nyugvó nyugalmazott jegyző 1882-ben Nánán született. A jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken végezte el. Pályafutását Búcs községben kezdte, meg mint segédjegyző. Szőgyénben körjegyzőként működött 1924-ig, amikor a csehek nyugdíjba küldték.
A sírban Nemeszombori Képes Elek (1869-1938) és neje Nagy Mária, valamint Szakszon Mihályné szül. Képes Terézia (1850-1938) nyugszanak. A 767-es számú sírhely 2016-ban a kifizetetlen sírok közé tartozott.
Chalupeczky József (amatőr) helytörténész 1989. június 20-án megörökítette a német sírokat, melyeket feltehetően az 1990-es évek első felében exhumáltak (Bátorkeszihez hasonlóan, Delta 2014.12.04.). Az 1975-76-os évben Bögi Béláné pedagógussal a tanulók rendbe tették a sírokat a munkára nevelés óra keretén belül. (adatközlő)
A felvidéki újságírás és közélet meghatározó alakja, publicista. 1952. november 17-én született Alsószeliben (Galántai járás). A galántai magyar gimnáziumban érettségizett (1971), majd Lengyelországban, a krakkói Jagelló Egyetemen szerzett történelem szakos diplomát. Számos felvidéki lapnak volt a munkatársa és vezetője (többek között: Nő, Új Ifjúság, Szabad Újság, Önkormányzati Szemle). Neve Magyarországon is jól ismert volt, évekig...
Neszméry Gáspár 1879 és 1913 között a Nógrád megyei Nagybárkányban volt plébános. Innen került Nyitraegerszegre. 1914-ben kineveztetett a nyitraujlaki alesperesi kerület, tanfelügyelő alesperesévé. 1922-ben távozott az élők sorából.
Az iglói NOSZ LAJOS 1862. október 23-án született. Középiskoláit városában, majd Miskolcon végezte, Budapesten szerzett gyógyszerészoklevelet 1886-ban. Az egyéves önkéntes katonai szolgálatot követően átvette a szomolnoki Frenda-féle gyógyszertár vezetését benősülve a családba (felesége FRENDA MALVIN). 1894-ben megvette GÄRTNER jól menő patikáját, amelyet visszavonulásáig, 1901-ig vezetett. Az MKE iglói osztáyának a pénztárosaként is tevékenykedett, illetve ellátta...
L. Ignác Bereg megyei főszolgabíró és Kollárovits Veronika fia. Beregszász, 1825., ref. Nőtlen. (Felesége 1853 – Bay Zsuzsanna, meghalt 1917.) 1848 augusztusától a Bereg megyei önkéntes nemzetőrszázad tagja. Részt vesz a Jellacic elleni hadjáratban. 1849. febr. (jan.16.) – hadnagy. Áprilisban áthelyezését kéri egy honvédzászlóaljhoz. 1867. és 1890. a Bereg megyei Honvédegylet tagja. Az utóbbi időpontban...
Leszkay Károly (1825–1905.), neje (esk. 1853. Beregsurány) ludányi Bay Zsuzsánna gyermeke: Sándor (szül. 1862. nov. 3., † 1932.), esp.- plébános Nagymagyaron. A sírkő másik oldala Leszkay Károly honvédhadnagy sírkövét jelzi.
Ocsovszky Vilmos (1828-1895) 48-as huszár főhadnagy, Selmecbánya városi rendőrkapitánya, majd polgármestere, az MKE (Magyarországi Kárpátegyesület) Szittnya Osztályának elnöke, a Ferencz József rend lovagja. Az egykor gazzal, orgonabokrokkal sűrűn benőtt sírt minden évben (a többi selmeci honvédsírhoz hasonlóan) a történelmi-honismereti tábor diákjai tisztítják meg. A temető felső részében álló, vaskerítéssel védett gyönyörű, obeliszkszerű követ a polgármesteri...
Az Olgyai Olgyay család sírboltjában Olgyai Olgyay Károly és felesége Kisjokai Takáts Klára, fiuk Olgyai Olgyay Gyula 1848-49-es honvédhadnagy, felesége Tutschek Antonia, valamint Tutschek Anna nyugszanak.
A Kufsteint is megjárt Ollik Pál, honvéd százados (Szlávy Józseffel együtt raboskodott ott) volt az, aki 1859-ben felvetette a selmeci honvédszobor javára történő adakozás gondolatát.
