A Füleki Önkéntes Tűzoltó Szervezet Molnár György vezetésével 1894. december 8-én alakult meg 1 alapító, 36 taggal és 71 támogatóval. A szervezet első elnöke Stephani Ervin, alelnöke Szlovák István, pénztárosa Lóska Károly, parancsnoka Zupko Mihály lett. A fenntartásukhoz szükséges anyagaikat bálok, táncmulatságok rendezésével igyekeztek biztosítani. Molnár György a szervezet megalakulását követő évben hunyt el 26...
A nagybalogi gyógyszerészek, Molnár Gyula (1861-1935) és Volánszky Ferenc (1904-1979) síremléke (Balogvölgy) Volánszky Ferenc benősült a gyógyszerész Molnár családba. Élete végéig Nagybalogon dolgozott. Feri bácsi, ahogy a helyiek hívták, nem ismert lehetetlent. Minden betegségre talált gyógyírt. A gyógyszereket otthon keverte ki porokból. Bármikor fel lehetett keresni, van rá példa, hogy éjfélkor zavarták és ekkor is...
Molnár János 1916. augusztus 12-én, 25 éves korában hősi halált halt az orosz csatában. A család tetemét hazahozatta. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
Bejegyzés a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyveiben, 2. I. sz. lelkészi anyakönyv: „Motsi Pál magam kezével réthei ekklé’sia prédikátora. Fel szenteltettem a’ szent hivatalra 1816 dik esztendőben. Filiális ekklésiák: Boldogfalva, Puszta Fődémes, Vizkelet” (később Pénteksúr is). A sírkőre 2016-ban új márványtáblát helyeztek.
A helyiek szerint a második világháborúban a község közelében esett el Müller Michal, s a templomkertben temették el. Hosszú ideig a rokonai gondozták a sírját, de pár éve már nem látogatják a sírt.
Munkácsy Elek, főgymnasiumi tanár, szül. 1847-ben Munkácson (Beregm.); 1882-ben nyert tanári oklevelet és 1880-ban a bajai, 1881-ben a kaposvári állami főgymnasium helyettes tanára volt, 1882-től pedig a trencséni kath. gymnasium rendes tanára, hol a latin és görög nyelvet tanította. 1882-ben Czuprák családi nevét Munkácsyra változtatta. Meghalt 1898. aug. 17. Trencsénben. Czikke a kaposvári állami főgymnasium...
Muszka József 48-as honvéd-huszár a szabadságharcz után a Koburg herczegi család tiszttartója, később pedig Selmecz és Bélabánya városok közgyámja. 78 éves korában Selmeczbányán halt meg. A hiányos kovácsoltvas kerítéssel övezett, gondozatlan sírt a temető bejáratától balra, a domb oldalában találhatjuk.
1884. február 24-én Selmecbányán született, 1956. október 15-én Izsán halt meg. 1907. június 24-én szentelték pappá Selmecbányán, 1910-től Pozsony-Virágvölgyben káplánkodott, 1915-től tábori lelkész. Harminc évig volt Izsa állandó papja. Selmecbányáról került Izsára. Szigorú ember volt, nagyon sok tett a faluért. Színdarabokat, verseket, énekeket tanított, a Gyöngyös bokréta szereplőit is ő készítette fel a budapesti szereplésre. Résztvevője volt annak...
Nagy Ábel gondnoka volt a református egyházközségnek. Nagyobb fia Károly hősi halált halt a 2. világháborúban. Emlékét a református templomban elhelyezett márványtábla is őrzi. Másik fia Árpád jelentős feladatokat látott el a községben ill. a református egyházban. Gondnoki szerepet töltött be a helyi református egyházban, ezenkívül mint egyházmegyei jegyző is dolgozott. A rendszerváltozás után az...
A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes egykori szervezőtitkára, a Csemadok Központi Bizottsága Népművelési Osztályának szakreferense volt. Temetése 2002. február 4-én volt a somorjai temetőben.
Nagy János (Mocsa, 1806. január 14. – Nagysalló, 1880. május 1.) Nagy János és Sékura Éva fia. Tanulmányait Pápán végezte, ahol köztanító és főiskolai senior volt. Ekkor ő vetette meg Tarczyval együtt a tanuló ifjúsághoz intézett lelkes beszédével az önképzőkör alapját. 1836-ban lett nagysallói lelkész, ahol mint a barsi egyházmegye 25 éves esperese 1880-ban elhunyt....
Az Agrostav, majd a Dunstav építészeti vállalat igazgatója, lelkes támogatója a város és a Csemadok kultúrájának (1984-1985-ös évektől fenntartó szerve lett a Bartók Béla Vegyeskarnak, támogatója a Csemadok városi szervezete klubtevékenységének). A DAC-nak is elnöke volt. 1994. április 13-ától haláláig a Gyurcsó István Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítvány és a Csemadok első báljának szorgalmazója (1995....
A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
A sírban Szökefalvi Nagy Pál, a nagyváradi akadémi történet tanára és írója, valamint Renczés Boldizsár földbirtokos nyugszanak. A 19. században számos malom működött a Kis-Duna partján. Ezek egyike volt a pozsonyeperjesi vízimalom, amelyet Renczés Boldizsár (1863-1919) épített a 19. század végén. A pozsonyeperjesi malomház 1920 körül leégett, a birtokot később Nagy István, uradalmi erdész vásárolta...
Nagy Pál 1928. február 16-án született, Felsővámosban. A felsővámosi alapiskola volt igazgatójának, Nagy Vilmosnak fia. A családot 1947-ben kitelepítették Magyarországra, onnan 1956-ban disszidált, és Kanadában, Montrealban él. Életét az Emlékeim Vámosfaluból c. könyvében írta meg. Emléktábláját és a tölgyfáját az ő kérésére Bugár Aladár, Madarász Tibor és Szabó Pál közreműködésével 1990-es évek elején készíttették, Török...
1808-ban született Nagymegyeren. 1836-tól fokozatosan különböző tisztségeket töltött be a városban. Kezdetben a nemesi tanács tagja, majd később a nemesség hadnagya volt. Az 1848/49-es forradalmi időszakban lesz a város jegyzője, 1848. május 6-án kialakított 180 tagú nemzetőrség parancsnoka. 1869-1875 között a város bírája. 1878.december 3-án, életének 70. évében halt meg. Sírja a nagymegyeri református temetőben...
A magyar szabadságharc eszméi az inámiak között is visszhangra leltek. A honvédhadsereg soraiba 6 lakos vonult be, akik a 18. Komárom-Vác zászlóaljba lettek beosztva. A település büszke arra, hogy Inám a járásban a legmagyarabb falu. Nagy Tamás (1831-1848) nemzetőr itt van eltemetve a helyi temetőben. Síremlékét egy nagytakarításkor fedezték fel, egy halom öreg sírkő társaságában,...
A Szelle család sírkertjében három síremlék található: a középső síremlék Nagyabonyi Szelle István királyi járásbíró, 1848/49-es honvéd főhadnagy valamint Gróff István és Patócs Júlia síremléke. Tőle balra Szelle Istvánné szül. Tóth Jusztina, a volt járásbíró özvegye – jobbra Szelle Ilonka a volt járásbíró leánya nyugosznak.
