Szirmai és szirmabessenyői Szirmay Mária Anna (1823-1883), szülei szirmai és szirmabessenyői Szirmay Boldizsár (1790-1856) és ózdi Sturmann Mária (1799–1831). 1850-ben megy feleségül báró aranyosmedgyesi Mednyánszky Edéhez (1823-1895). A Beczkón született Mednyánszky Ede a Haynau által kivégeztetett Mednyánszky László honvéd őrnagy és a szintén a szabadságharcban dicsőséget szerzett tábori pap, Cézár testvére volt. A szabadságharc kitörésekor...
Aranyosmedgyesi báró Mednyánszky László (Beckó, 1819. június 16. – Pozsony, 1849. június 5.) honvédőrnagy, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja, Mednyánszky Cézár tábori főlelkész bátyja, Mednyánszky László festőművész nagybátyja. A középbirtokos főnemesi báró Mednyánszky családba született. Apja, báró aranyosmedgyesi Mednyánszky József (1789-1868), császár és királyi kamarás, főhadnagy, anyja, vhiri Richter Eleonóra (1798-1889) volt.[2] 1835-ben a Magyaróvári Gazdasági...
1858-ban az elhunyt Tóth Pál plébános helyére Méhes Károly lépett, aki Pesten végezte el teológiai tanulmányait és 1852-től Diószegen, majd 1855-től Boldogfán káplánként működött. Nagyfödémesen egészen haláláig, 1902-ig látta el a plébánosi teendőket. A födémesi temetőre a település főutcájában, a művelődési ház közelében találunk rá. A főbejáraton belépve, jobbra, a temető végébe haladva lelhetünk rá...
Vasárnapi Ujság 1901. június 9-én megjelent számának halálozások rovatban olvashatjuk: “Mercz Mátyás, központi főszolgabíró, Lőcsén, 63 éves korában” elhunyt.
A szentély északi falán a sekrestyébe való bejárat mellett található a 16. század egyik messze földön legszebb síremléke, a vörös és fehér márványból készült Mérey-epitáfium. Mérey Mihály alnádor és fia van a szentély alatti kriptában eltemetve. A síremléket gyermekei állíttatták. A relief középső párkánya alatt vörös márványból faragott és minden háttér nélkül a falra erősített...
Mészáros Gyula, 37 éves korában, 1916. augusztus 22-én a hazáért hősi halált halt az orosz csatában. Neje és gyermekei mély fájdalmuk enyhítésére hazahozatták. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
A két háború közti időkben közel száztagú aranykoszorús vegyeskara volt a községnek Boros Jenő igazgató tanító vezetésével. 1969-ben a Barátnők Klubja keretében született meg a gondolat, hogy a XX. század első felében megteremtett éneklési hagyományokat ismét felélesszék a faluban, hogy énekeljenek közösen a maguk és a mások örömére. Mészáros Gizella vezetésével tizennégy asszonyból és leányból...
Mészáros Péter, 31 éves korában a hazáért hősi halált halt az orosz csatában, 1915. június 10-én. A családja – neje és három árvája – tetemét hazahozatta az ungvári temetőből. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
Meszlényi Jenő, honvédezredes sírja a temető betonfalánál, az I./2-es szektorban található. A síremlék már nincs meg, azt a temető melletti út építésekor elbontották, a kőből készült fedőlap azonban megvan. Előtte az avar alatt rálelünk arra a lapra is, melyre a „Meszlényi” nevet vésték. Meszlényi Jenő ( Bakonyság, Kisdém-puszta, 1814. október 10. – Pozsony, 1900. június...
Michaelis Vilmos ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1829-ben Pozsonyban; lyceumi s bölcseleti tanulmányait, valamint a theologiai tanfolyamból egy évet szülővárosában végezte. 1849-ben a bécsi protestáns theologiai tanintézetet látogatta és ugyanezen év telén letette Pozsonyban a theologiai candidaticumot. Majd philologiai tanulmányainak kiegészítése czéljából meglátogatta a berlini, göttingai és bécsi egyetemeket, miközben egy előkelő családnál nevelő is...
A 19. század második felében a galántai muzsikusok hírnevét Mihók József és zenekara is gazdagította. Nemcsak az Esterházyakat mulattatták, hanem gyakran szerepeltek az ország határain kívül is. Kodály Zoltán egyik legismertebb alkotása, a Galántai táncok alapjait a helybeli „világhíres” cigányprímás, Mihók János tizenkét tagú zenekarától hallott nóták, verbunkosok ihlették. Mihók János a galántai öreg temetőben...
A családi sírkert három sírjában Mikes József (1872-1930) községi jegyző és neje Bajcsy Julianna (1883-1969); gyermekeik: Dr. Mikes Béla (1903-1978) egykori gútai főjegyző és Rácz Dánielné Mikes Edit (1917-1978) nyugszanak. Dr. Mikes Béla Nemesócsán született. Középiskoláit Pozsonyban végezte, majd a prágai német műegyetemen és a pozsonyi egyetem jogi fakultásán folytatta tanulmányait. Pályafutását a közigazgatási pályán...
Lédecen (Trencsén m.) született 1813-ban. Mikovényi János kincstári uradalmi hivatalnok és Farkas Antónia fia. Magyar, római katolikus. Jogakadémiát végez. 1831 – önkéntes, 1843 – alhadnagy, 1847 – hadnagy, 1848. aug. 21 – főhadnagy a 2. Sándor gyalogezredben, az ezred trencséni hadfogadó állomásának parancsnoka. Nőtlen. (Felesége 1852 – Burgh Franciska, meghalt Trencsén, 1904.) Októberben ezredével csatlakozik...
„… a Vasárnapi Ujságban bemutatott szklabonyai képek egyikén még látható a szép léckerítéssel körülvett síremlék. (Ez a síremlék ma már nem látható, Mikszáth Mariska sírja mellett állítottak emléket szülőknek.) Maga Mikszáth is többször eljött a helyre, feleségével, gyermekivel egyetemben. Az egyik ilyen látogatást Mauks Ilona is megidézte könyvében: „Egyszer azonban, amint Szklabonyán a Mikszáth-család sírboltjánál...
„Az épület [Mikszáth Kálmán Emlékház] kapcsán maga Mikszáth írta annak idején a Galandáné asszonyom című novellában ezeket a sorokat: Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablakai a temetőre néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni...
Mikulik József (Dobsina, 1852. január 26. – Rozsnyó, 1886. január 14.) köz- és váltó-ügyvéd, helyettes közjegyző, levéltáros, történetíró. Mikulik József 1852-ben született Dobsinán szegény bányászcsalád gyermekeként. Apja Mikulik Simon, anyja Rachel Mária volt. Dobsinán végezte elemi iskolai tanulmányait, a gimnáziumba pedig Rozsnyón járt. A legnagyobb hatást Kramarcsik Károly gyakorolta rá, aki abban az időben a...
Móczik József 1861. szeptember 9-én született Selmecbányán. Fiatal korában asztalosnak tanul, majd a teológiai szakra jelentkezik. 1883-ban belép a Ferencesek gyülekezetébe, 1893-ban pappá szentelik. Egy ideig kántor a Ferencesek templomában Pozsonyban, majd vidékre szólítja hivatása, később 1893 és 1900 között Budapesten teljesít papi szolgálatot. Itt közben diákként látogatja a Budapesti Képzőművészeti Akadémiát, tovább fejleszti azokat...
Mokos Kálmán kántortanító lánya volt. A pápa református nőnevelő intézete Lorántffy Zsuzsánna önképzőkör támogatója. Testvérével, Mokos Irénnel egy sírban nyugszik.
Mokos János (? –1889) tanító, jegyző 1859/60-tól 1886/7-ig rektor felesége. Férje, Mokos János volt. Mokos János Kisújfalu község nyugalmazott jegyzője, a községi és körjegyző egylet alelnöke, életének 74. évében végelgyengülésben Budapesten, 1907. december 13-án hunyt el. Temetésére ugyanott, december 15-én, a református egyház szertartása szerint került sor.
Mokos Kálmán (1892 – 1959) Madar 17. lelkipásztora Mokos Kálmán Madar 17. lelkipásztora (1922 – 1959) 37 éven át. (1892-ben, Kisújfalun, tanítói családban született.) A II. világháború után Madar végérvényesen Modrany lett, mivel a szocialista Csehszlovákia részévé vált. Mokos Kálmán lelkészsége idejében történt a reformátusság és a katolikusság deportálása és kitelepítése, amely sok családot érintett....
