A Szent Anna temetőkápolna bejárata mellett található Lippóczy József vármegyei bírónak és fiának, Lippóczy Ferencnek, Podolin polgármesterének a síremléke. A Lippóczy család birtokokkal rendelkezett Tokaj-hegyalján. Lippóczy József 1768 óta szállított bort a lengyel-litván államba. A vállalkozás nyeresége révén újabb és újabb szőlőbirtokot vásárolt Tállyán, ahol egy idő után a család is végleg letelepedett.
Liszkay Gusztáv bányamérnököt és tanárt a szakma elsõsorban mint a magyar műszaki és hivatalos nyelv egyik kialakítóját tartja számon. Dr. Faller Jenő írta róla az Elfelejtett nagyjaink című sorozatában, hogy bár „rövid életművében nincsenek kimagasló nagy alkotások”, elvitathatatlan az a tény, hogy „magyar bányanyelvünk megteremtésében és kialakításában Péch Antal mellett igen nagy érdeme volt”. Bizonyítják...
1810 márciusától volt lelkésze az abarai református egyházközségnek, ugyanez évtől az ungi- felső zempléni egyházmegye esperese lett. A szlovák reformátusok részére 1824-ben imákkal és temetési énekekkel is pótolt énekeskönyvet, szlovák kátét (Sárospatak, 1813.) adott ki. Sírját a Csemadok helyi szervezete és a református egyház újította fel.
Litassy János címzetes kanonok, esperes, hegybányai plébános a ma már Nagysalló részét képező Mezőkissallón született 1844-ben. 1918. augusztus 10-én 74 éves korában halt meg Hegybányán. Latin feliratú sírját is az említett falu temetőjében találhatjuk meg.
Litterati Ács István a nagymegyeri gyülekezet lelkésze volt a 18. század végén. Ebben az időben, 1784-ben Zichy Istvántól vásárolta meg a gyülekezet azt a telket, amelyre a református templom került. Ennek alapkő-letétele 1784. szeptember 20-án történt, és 1785 végén már állt a torony nélküli templom. 1786-ban biztosította a templom első kegytárgyat, egy ezüstkelyhet.
Losadi Zudor Susanna Cséfalvay Alajosnak, nyugalmazott cs. és kir. lovas századosnak és 1848-1849-es honvéd őrnagynak volt a felesége, aki a katolikus temetőben nyugszik. A síremlék 2019-ben újult meg Cséplő Ferenc hagyatékából.
Ludvigh János, országgyűlési képviselő, született 1812-ben Szepes-Bélán; iskoláit Késmárkon, Eperjesen és Sárospatakon végezte, többek köztt mint Pulszky Ferencznek és Henszlmann Imrének iskolatársa. Már jogász korában foglalkozott irodalommal, később magyar nyelmívelő társaságot alakított a Szepességen, melyet azonban a nádor és a cancellaria betiltottak. Feltünő tehetségeinek és munkásságának első jutalma az lett, hogy előbb Szepes-Béla városa, később...
Ludvigh János nevét az Evangélikus családi lapban 1910. június 5-én említi nyugdíjba vonulása kapcsán: „Szepesbélán Ludvigh János tanító nyugdíjba menvén, szintén ki lett tüntetve egyháza részéről egy 240 koronát érő ajándékkal.“ Ezt követően Ludvigh János még 12 évet élt.
A mai, illetve az egykor házasnényeinek nevezett plébániakertben van egy temetkezési hely, keresztjén ezzel a felirattal: a Luka Nénnyei Luka család sírboltja: 1875. A sírjel valójában egy szilárd alapzaton elhelyezett, egylépcsős oszlopon látható keresztjel. A szürkés emlék anyaga valószínűleg gránitkő. Az oszlop négyzet alakú, rajta az idézett dedikációval; teteje lekeskenyített sokszög, amin az egyenes szárvégű...
A kamocsai csendes temetőkertben pihennek földi maradványai, és márvány sírkő őrzi emlékét a gyermekirodalom úttörőjének, költőnek és házi tanítónak, Lukács Pálnak. A vörösmárvány sírkövön a következő felirat olvasható: Lukács Pál / nevelő / született 1803 mártzius 7 / meghalt 1873 augustus 4 A sírt később alacsony kovácsolt vaskerítéssel vették körül, majd szürke gránitlapokkal fedette le 2013-ban a Csemadok...
A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010 őszéig végzett, nem tudományos, csak információ jellegű kutatás alapján) a következők...
Lulicsek Izidor r. kath. esperes-plébános, szül. 1835. febr. 27. Erdőnagyjókőn (Nyitram.); a gymnasiumot Léván és Esztergomban, a bölcseletet 1851-től Nagyszombatban, a theologiát Esztergomban végezte. 1857. aug. 29. fölszenteltetett; segédlelkész volt Nádason (Hontmegye), 1858. Komáromban. 1868. szept. 4. bessei (Barsm.) plébános, 1892. máj. 26. verebélyi kerületi alesperes és tanfelügyelő lett. Verebélyen érte a halál 1909-ben. Fekete...
Lux Károly, ág. ev. leányiskola-tanító Pozsonyban, hol 1869-ben a tanító-egylet alapításánál közreműködött. Meghalt 1893-ban. Munkája: A pozsonyi tanítóegylet 20 évi tevékenységének története 1869-1889. Pozsony, 1890. Felolvasásai a tanító-egylet gyűlésein: 1875-1876. Az iskolai takarékpénztárakról, 1879-80. Az ártalmas pillangók hernyói, 1888-89. Mely közeg illetékes kimutatni, hogy valamely tanuló az ismétlő oktatás tantárgyaiban magánoktatást nyer. Néptanítók Lapja 1893....
Madách Imre földi maradványait 1864-ben a községi temetőben lévő, kis kápolnaszerű építmény alatti, régi családi sírboltban helyezték el. 1909-ben „Nógrádvármegye közönsége” kezdeményezte a költő emlékének szoborral és síremlékkel való megörökítését, de erre csak évtizedekkel később került sor. A méltóbbnak tartott síremlék ügye az 1923-as centenáriumi évben kerül újra napirendre, amikor is Losoncon rendeztek nagyszabású emlékünnepséget,...
Mahács Sándor (1840–1908) lipótvári börtönlelkész, Pered, Sellye plébánosa. Mahács Sándor sírját a Feketeházy család sírkápolnájától jobbra találhatjuk.
Maléter Jenő (Ernő) Maléter János megyei törvényszéki ülnök és Zmeskál Teréz fia. Lőcse, 1826. ápr. 4., ker. ápr. 9., evang., nemes. Gimnáziumot és jogot végez. 1845-1847. a Selmeci Akadémia bányász hallgatója. Nőtlen. (Felesége 1850 – okolicsányi Okolicsányi Mária Terézia, meghalt Lőcse, 1875.) 1849 jan. 28. (16.) – őrmester az 1. besztercei önkéntes (a későbbi második...
Történész, tanár, tankönyvíró, bibliográfus. Pozsonyban született 1850-ben. A gimnáziumot Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, egyetemi tanulmányokat 1869?-1874-ig Bécsben folytatott. 1775-től az aradi főreálgimnáziumban a történelem és földrajz rendes tanára, majd 1880-tól a budapesti egyetemen lett helyettes tanár. 1881-től az egyik fővárosi főreálgimnáziumban tanított történelmet, földrajzot és német nyelvet. Egyúttal az ókori történet és a keleti népek...
„A lefolyt iskolai év történetének legfontosabb mozzanatát képezik a tanári karban bekövetkezett személyi változások. Az 1911. évi aug. 13-án tartott fenntartóhatósági közgyűlés rendes tanári minőségben véglegesítette ifj. Marcsek Andor helyettes tanárt, ki az 1909-1910. és 1910-1911. iskolai években sikeresen működött az intézetben. Id. Marcsek Andor rendes tanárt a fenntartóhatóság betegsége miatt az 1910-1911-ik iskolai év...
Marczell Ákos Joachim (Kőhidgyarmaton 1859. dec. 1 – 1892. 1. 21.), plébános. Kisudvarnokon született 1813. márc. 17-én. Bölcsészeti és hittudományi tanulmányait Nagyszombatban végezte. 1837. okt. 26-án szentelték pappá. A vicsápapáti plébániáról politikai múltja miatt lemondani kényszerült. Kihirdette a Habsburg-ház trónfosztását, Buda bevétele alkalmából pedig Te Deum-ot tartott. 1849. július 16-án kinevezték Perczel Mór vezénylete alatti...
Marczell Béla néprajzkutató, múzeumigazgató, gimnáziumi tanár 1924. október 14-én született Kisudvarnokban. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Dunaszerdahelyen és Komáromban folytatta, majd 1950-ben a budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Középiskolai tanárként Dunaszerdahelyen működött. 1960 és 1986 között a Csallóközi Múzeum munkatársa, 1961—1976-ban az intézmény igazgatója volt. Létrehozta a múzeum első állandó kiállítását, s több...
Máriássy Ferenc földbirtokos és Kocsis Mária fia. Született 1831-ben, joggyakornok. Nőtlen. 1848 októberében beáll a 16. (érsekújvári) honvédzászlóaljhoz. Őrmester, 1849. februárjában hadnagy, alakulata létszámában és Simonffy őrnagy nagyváradi dandárparancsnok segédtisztje. Május 31-én visszahelyezik zászlóaljához. Július 1-jén főhadnagy a 9. Miklós huszárezred létszámában és parancsőrtiszt Lenkey János tábornok mellett. 1867-től földbirtokos Óhajon, járási főgyámmá, 1878-ban megyei...
Vittenczi Markhot Gyula (Nagyemőke, 1857. november 18. – Nyitraivánka, 1918. április 9.) politikus, Nyitra vármegye alispánja, majd később főispánja. Apja Markhot János királyi tanácsos, vármegyei alispán, országgyűlési képviselő. Anyja Marton Szidónia. 1874-ben végzett a nyitrai piaristáknál, ahol Janits Imre osztálytársával együtt Nozdroviczky-féle ösztöndíjban részesült. Tanulmányai után a nyitraivánkai birtokain gazdálkodott. 1880-ban megyei aljegyző, később a...
A a pozsonyi evang. líceum 1914-ben megjelent értesítőjében az alábbiakat olvashatjuk Markusovszky Sámuelről. „A pozsonyi evang. líceum nyugalomban élő nagyérdemű igazgatója hosszas betegség után 1913. évi augusztus hó 10-én este meghalt. Harminc esztendeig működött fáradhatatlan szorgalommal tanintézetünkön és hat évig volt a líceum érdemes igazgatója. Múlhatatlan, nagy érdemeket szerzett magának azzal, hogy megírta a líceum...
Martinengo Nándor régi olasz, nemesi család sarja. A liechtensteini fejedelem szolgálatába áll, mint katona, de egészségügyi okok miatt távozik. 1837-ben végzett vívómesterként Pesten, ahol elnyerte a „vívás mestere” kitüntető címet. 1838-ban a Wiener Neustadt-i Katonai Akadémián is megvédi mesteri címét, Chappon Lajos és más vívó szaktekintélyek előtt. 1844-ben elhagyja Bécset és Pozsonyba költözik. Itt a...
A Köztelek című folyóirat 1899. november 18-án megjelent számában ezt a gyászjelentést olvashatjuk: „Alsó- és felső-mattyasóczi Mattyasóvszky Lipót, nyug. kir. kúriai biró Bars vármegye közigazgatási és törvényhatóság bizottságának tagja, volt alispánja és földbirtokos, folyó hó 10 én 82 éves korában elhunyt. A boldogult hűlt tetemei f. hó 13-án tétettek örök nyugalomra a néveri sirkert családi...
