A település környékén a második világháborúban elesett kilenc ismeretlen katona sírja. A sírt azok gondozzák, akiknek rokonaik estek el a világháborúban.
A város legkisebb temetője a Fučik utcában (Fučíková) található. Korábban Nagymegyeren nem éltek evangelikus vallású lakosok. A temető az 1950-es évek elején lett kialakítva a Nagymegyerre települt szlovák és evangelikus lakosság igénye alapján. A temető szomszédságában van az egykori szerb hadifogoly temető.
2008. október 13-án Belgrádban, Szerbia és Csehszlovákia miniszterelnöke aláírt egy szerződést a katonai sírok kölcsönös ápolásáról. Ennek hatására elkezdődött a haditemető rendbetétele. A felújítási munkák eredményeként az itt lévő kis kápolnával párhuzamosan egy keresztet helyeztek el, fákat ültettek és teljes mértékben kitisztították a korábban begyomosodott területet. Az úgynevezett szerb temető felújításában nagy szerepe volt Nagymegyer...
A temetőt 1914 őszén alakította ki a nagymegyeri hadifogolytábort őrző hadtest és a korabeli magyar hatóságok, miután a város nem engedélyezte, hogy temetőibe temessék el a táborban elterjedt, fertőző betegségben elhunyt nagyszámú hadifoglyot. A hadifogolytemető eredeti területe 1362 m2 volt. Maga a temető három részből állt. Az első része az ún. szerb temető. Napjainkban csak ez a része maradt meg a haditemetőnek....
A Szent István utca végén található temető a város legnagyobb temetője. A 2013-as évben 1848 sírhely volt benne, ezért a város önkormányzata keresi az új temető megnyitásának lehetőségét. Kialakításának pontos időpontját nem ismerjük. Az viszont tudjuk, hogy ez már a katolikusok második temetője. Az első temető a mai templomdombon, a katolikus templom körül volt a...
A temető utcában, a katolikus temetővel szemben található a református temető, aminek pontos kialakulását nem ismerjük. 2013-ban, a temetőben 810 sírhely volt található. A temetőt egy mesterséges dombon alakították ki, ezáltal megvédték a sírokat az előző évszázadokban gyakori árvizektől és belvizektől. Ebben a temetőben találjuk a jeles városbírónak Nagy Rátz Józsefnek sírját. Szeghy Zsigmond 1848-as...
Nagymegyeren ma az egykori zsidó hitközség legjelentősebb emléke, a nagymegyeri zsidó temető. A temető a várostól északra, a nagymegyeri evangélikus és az egykori hadifogoly temető, az ún. „szerb temető” szomszédságában található. A temetőhöz az Ipari utcából járható földút vezet. A temető a 19. század első felében alakult ki az egykori nagymegyeri curiális nemesi birtokon. A...
A Lelkes család sírja az egyetlen magyar feliratú nagyrépényi síremlék. A templomtól balra található az attól jobbra levő temető többi, csak szlovák nyelvű sírjától teljesen elszigetelten.
Az 1999 májusában, a korábbi, már megrongálódott temetői nagykereszt helyébe fekete márványból készített, vaskorpuszos keresztet helyeztek, amely fekete márvány talapzaton áll.
1999-ben cserélte le a község a köztemetőben álló, mára eléggé megrongálódott egykori temetői nagykeresztet. Ma a templom dalának oldalához állítva látható. Félő, hogy rövidesen tönkremegy.
Pósa Béla cipész, mint agglegény végezte munkáját. Szorgalmas, állandóan tevékenykedő mesterember volt. Sok ember megfordult nála munkájának köszönhetően ill. annak az apropóján, hogy elsőként ő rendelkezett rádióval a faluban. Jó hangulatot teremtett maga körül, a pálinkát szerette ugyan, de részeg sosem volt. Egy anekdota is felmaradt vele kapcsolatban: magyar csendőr jött a faluba és defektet...
Ivanics István (1899-1980) a második világháború előtt a falu csordása volt a közbirtokosság alkalmazottjaként. A tehéncsorda kihajtásáért és legeltetéséért felelt. Római katolikus vallású volt, Lénártfaláról került Nemesradnótra. (Az állatok kihajtása minden reggel a következő sorrendben ment végbe: tehén a csordás által, disznó a kondás által, liba a libapásztor által. Este pedig fordított sorrendben azaz: liba,...
Koós Antal (1907-1975) a falu gulyása volt a második világháborút megelőző időkben. Római katolikus vallású volt, feleségével, Kosztúr Annával Baracáról került Nemesradnótra, ahol a közbirtokosság gulyásnak alkalmazta. A közbirtokosság a csordásnak, kondásnak, gulyásnak, kovácsnak külön-külön házat biztosított. A későbbiekben Koós Antal saját házat vásárolt magának a faluban. A gulya, amely a gondjára volt bízva a...
Lalík József (1885-1960) a falu kondása volt a második világháború előtt. Római katolikus vallású volt, a Téski pusztáról (Baraca mellől) került Nemesradnótra, a közbirtokosság alkalmazottja volt. A kondás a sertés kihajtásáért és legeltetéséért felelt. (Az állatok kihajtása minden reggel a következő sorrendben ment végbe: tehén a csordás által, disznó a kondás által, liba a libapásztor...
Istók Lajos kovács családból származik. Feledről kerültek Nemesradnótra. A közbirtokosság alkalmazottjaként a kovács-házban lakott. Kovácsként patkókat készített, lovakat vasalt, ekevasat élesített, forgókarikákat készített szöggel a tehenek bekötéséhez, és minden apró-cseprő munkát végzett a falusi ill. a szomszéd falu gazdái számára. Később saját házat épített, s az ott berendezett műhelyében idős korában is vállalt munkát.
A Vasárnapi Ujság, 1886. XXXIII. évfolyamának 27. számában Kegyeletes gondoskodás címmel jelent meg a kút története: Esztergom-megyében, Párkány mezővároska r. kath. temetőjében, a község egy buzgó és lelkes tagja, Klement István gyógyszerész, attól a kegyeletes szándéktól vezérelve, hogy a holtak sírjait fedő pázsitot s bokrokat és virágokat száraz időben is lehessen üdítő harmatban részesíteni, saját...
Péntek Barna (1894-1974) rimaszombati úti őr volt, Bátkából került Nemesradnótba. Később ács munkákat vállalt a faluban s szinte minden melléképület tetőzete az ő keze munkáját dicséri. Abban az időben, szinte minden családban tartottak méheket a régi módszer szerint köpűben. Péntek Barna volt az első a faluban, aki kaptárakat és a belevaló kereteket elkészítette előbb a...
A mai Kossuth-téren volt a régi református temető, melyet az 1711-es pestisjárvány után zártak le végleg. Az akkori városi sáncokon túli dombos területen a református lakosság új temetőt létesített. 1975-ig a Temető utca választotta el a katolikus temetőtől, melynek megszüntetésével alakították ki a városi temetőt. Északi szélét a Pozsonyi út négysávossá szélesítésekor felszámolták, ekkor épült...
A temető még az 1960-as években téglakerítéssel volt körülvéve, amelyet az évek során széthordtak, a sírokat megrongálták. A felvételek 2010-ben készültek.
1944 novemberében az orosz katonák hadizsákmányként elvittek a Szent László templomból két díszes lobogót. Az egyik a Mezőkövesdi Kath. Egyh. Énekkar 1908, a másik a Katholikus Olvasókör zászlója volt. A II. világháború idején Balyo Ödön rimaszécsi lakos a vasútnál teljesített szolgálatot Slávikovón, tehát a szomszédos Orávkán, magyar neve Kacagópuszt, erre vonultak a katonák. Özv. Balyo...
„Az öreg temető a nagyabonyi országút mentén fekszik. Már annyira tele van sírhalmokkal, hogy már alig lehet benne temetkezni” – írja a sikabonyi krónika 1955-ben. A feledés homályából már csak az egykori vizitációkból, a 18., 19. és 20. századi katonai térképek lapjairól és leírásaiból, illetve a sikabonyi krónikából lép elénk ennek a régi temetőnek az...
A somorjai hadifogolytáborban meghalt hadifoglyokat az 1912. évi LXVIII. tc. alapján a hadiszolgáltatásként Somorja köztemetőjéből lefoglalt 706 négyszögölnyi szabad területen kialakított hadifogoly-temetőben hantolták el. A hadifogolytábor első halottja az 1888-as születésű Milovan Rebranovič szerb katona volt, aki 1914. szeptember 11-én halt meg. Az évek múlásával a több száz, főleg orosz halott tisztességes eltemetése növekvő gondot...
A somorjai hadifogolytáborban meghalt hadifoglyokat az 1912. évi LXVIII. tc. alapján a hadiszolgáltatásként Somorja köztemetőjéből lefoglalt 706 négyszögölnyi szabad területen kialakított hadifogoly-temetőben hantolták el. A hadifogolytábor első halottja az 1888-as születésű Milovan Rebranovič szerb katona volt, aki 1914. szeptember 11-én halt meg. Az évek múlásával a több száz, főleg orosz halott tisztességes eltemetése növekvő gondot...
