Nagytiszteletű tudós Kovács Péter egyházkerületi és egyházmegyei tanácsbíró, a hetényi református egyháznak évekig volt lelkipásztora, elhunyt 1846. augusztus 7-én, lelkipásztorsága 42., élete 74. évében. Irodalmi munkássága még feldolgozásra vár.
Kovács Sándor az első világháború a romániai Sipotai fogolytáborban 35 éves korában meghalt katona emlékét megőrizve neje Dejcző Anna állíttatta, egyben az ő és fia sírja is. A sírban Kamancza Pál és felesége Kovács Magdolna nyugszanak.
Kóvárnak egykor jelentősebb számú evangélikus lakossága is volt. A templommal szembeni evangélikus temetőben még látni néhány szép korabeli nemesi síremléket. 1846-ban ide temették a falu egyik birtokosának, Horváthy családnak fiatalon elhunyt gyermekét is. Csúcsíves, rozettás síremlékére ezt a szöveget vésték: „Hetedik évében hunyt el e tavaszi ibolya, / szülői kebleken ápolt kis Horváthy Ilona. /...
Köves Kálmán római katolikus plébános volt Farkasdon 1878 és 1910 között. Az ő nevéhez fűződik az óvoda építése (melyet mára már lebontottak), 1882-ben a katolikus iskola építése és az artézi kút fúratása. Az önkéntes tűzoltóság Farkasdon 1890-ben jött létre. Megalapítója Köves Kálmán, katolikus pap volt, aki a szervezet elnöke lett.
Az új temetőben központi kőkereszt áll magas talapzaton, amelyen Szűz Mária szobra van. A kereszt valószínűleg a 19. század elejéről származik, és 1880-ban javították. A talapzaton a felirat olvashatatlan.
Králik Lajos (Pest, 1849. okt. 11. – Pozsony, 1913. júl.): jogász, jogi író. Pesten és Bécsben végzett jogi tanulmányok után 1874-től budapesti ügyvéd. Mint gyakorlati szakember több törvény előkészítő munkájában részt vett (csődtörvény, a polgári törvénykönyv tervezetének a szülőkről és gyermekekről szóló részei). Több gyakorlati igényű kommentárt írt. A bányai ágost. hitv. ev. egyházkerület 1912....
Az idejekorán elhunyt Krasznyanszky János földi maradványai a temető nagykeresztje mellett nyugszanak. Síremléke hiányos és elhanyagolt, de a sírján a dudvát láthatóan rendszeresen kaszálják és néha mécsest is tesznek rá.
A tardoskeddi katolikus templom oldalában négy papi síremlék látható. Kriegler József neve a legmagasabbikon olvasható, mely szürke gránitból, obeliszk alakban készült. Kriegler József, r. kath. plébános, szül. 1825. nov. 27. Pesten, hol a gymnasiumot végezte, mire Pozsonyba ment az Emericanumba; 1841-42-ben a bölcseletet Nagyszombatban, 1843-44-től a theologiát a bécsi egyetemen hallgatta. 1848. nov. 12. fölszenteltetett....
Kislégen született 1925. május 17-én. Az általános iskola elvégzése után asztalosnak tanult ki. 1944-ben Budapestre került és ott munkásként dolgozott. Még abban az évben visszatért Csallóközbe. A második világháborút követő években ácssegédként dolgozott Pozsonyban, majd a Csehszlovák Építővállalatnál, mint művezető. Az akkor már uralmon lévő Csehszlovákia Kommunista Pártja Krocsány Dezsőt egyéves politikai tanfolyamra küldte, majd...
Neves írónk, Krúdy Gyula dédszüleinek síremléke a temető felső részén található, középtájon, a temető közepén álló kereszt mögött, egy fenyőfa tövében. A vöröses márvány síremlék íves tetejű, kacskaringós mintázatú szegéllyel. Mind év októberében a helyi Csemadok alapszervezet megkoszorúzza a sírt.
Az evangélikus temetőbe temették a XX. század elején a falu jeles szülöttjét, Kubinyi Ference történészt. Síremlékét nemrég tette rendbe a község önkormányzata. Feketemárvány sírkövén a rávésett kereszt alatt ez a felirat olvasható: „Elhunyt az Úrban! Felső Kubini és Deményfalvi Kubinyi Ferencz, áldásos életének 77-ik évében Kóváron 1903. július 14-én”.
Kubinyi Zsigmond (Nyitra-Szegh,1821. december 2. – Néver, 1880. szeptember 2.) ügyvéd, Nyitra vármegye tiszti főügyésze, alispánja, budapesti királyi táblai bíró. Kubínyi András és Tarnóczy Rozália második fiaként született. Fivérénél, Eleknél (Német-Bólyon esperes-plébános) csak másfél évvel volt fiatalabb. Többi testvére: Sándor (nyitrai polgármester), Mária, Lujza, Róza. Neje: egyik rokona, Névery Klára (néveri Névery Elek és Tarnóczy...
Az első világháborúban, a doberdói harcokban elesett Kubó Ferenc emlékét özvegye síremlékkel örökítette meg, mely alatt két gyermekük mellett maga is nyugalomra lelt.
Kucsera Imre 1855-ben született Léván. 1873 -ben elvégzi a tanitóképzőt Léván (első évfolyam diákja). 1874-ben kántortanitó lesz Zsemléren, majd 1880-tól Nagysallón kezd tanítani, innen megy nyugdíjba (1916). 1952-ben 97 évesen halt meg. Neje: Missik Julia, Gyerekei: Imre (gyógyszerész, tűzharcos hadnagy) Anna (férje Droppa Ernő gyógyszerész) László (gyógyszerész).
A püspöki temetőben nyugszik egy 1848-as honvéd. A lengyel származású Kucsera József részt vett a szabadságharcban, majd Püspökin telepedett le. Sírja az egyik központi helye a megemlékezéseknek, minden év március 15-én. Itt emlékezik a városrész lakossága a szabadságharc hőseire. Emléktáblát ne keressünk a síremléken, csak az itt lakók emlékezete őrzi, hogy nevezetes személy nyugszik alatta.
A Diószeg központjában álló kastély főhomlokzatával a település főutcájára néz. Mögötte fallal körülkerített kert terül el. A magas fokú védettséget élvező parkot az 1800-as évek második felében alapították, mai formáját a huszadik század elején nyerte el. A gesztenyék mellett több értékes fa, közel 150 éves platánok és ginkó is gazdagítja a parkot, itt áll a...
Kupetz Lykurg született Lőcsén 1822. deczember 1-jén. Szülővárosának iskoláit látogatta és 1830-ban egy évre Pelsőczre ment Gömörmegyében a magyar nyelv elsajátítása végett és éppen atyja temetése napján tért vissza, úgy hogy még sírjához elkísérhette. Az 1836- 37-iki tanévben Miskolczon végezte a secundát, onnan ismét visszajött Lőcsére és 1843-ban főtisztelendő Jozeffy Pál superintendens előtt letette a...
Kúr Géza 1860. március 6-án született Kismányán (Nyitra vm.), apja Kúr Imre tanító, anyja Csontó Terézia volt. A középiskola első hat osztályát Pozsonyban, az evangélikus líceumban, a VII. és VIII. osztályt Pápán végezte, ott is érettségizett, sőt a teológiát is ott végezte 1882-ben. Szapon, Madon, Nagymegyeren volt káplán, majd 1886-tól segédlelkész Révkomáromban Pap Gábor püspök...
Kúti István (uzoni) (1867. június 8., Marosvásárhely – 1912. április 19., Selmecbánya) A középiskolát Nagyszebenben, a jogot Kolozsvárt elvégezvén, 1893-tól a kolozsvári városi árvaszék aljegyzője, majd városi aljegyző. 1895-ben kinevezték Selmecbánya rendőr-alkapitányának. 1907-től Selmecbánya rendőr-főkapitánya. Szerkesztője, egy ideig pedig tulajdonosa a Selmecbányai Híradó helyi lapnak. 1912-ben elhalálozott, hat Kúti fiút hagyva árván. Halála után a...
