A Sirchich családot (Kis-Zsirai) Lengyelországból Scyrzic helységből származtatják. Trencsén megyében ősi birtokuk Szkala-Ujfalu. Sirchich Nándor csak 39 évet élt. Két fia 5 évesen, lánya 10 hónaposan halt meg.
Az 1950-es évek végén, Dunaszerdahely korábbi temetőjének drasztikus, „városrendezési okokra” hivatkozó megszüntetésével párhuzamosan, a mai kisudvarnoki úton új, négy hektárnyi területű sírkertet létesítettek. Az egykori, 1780–1957/61 között működő újfalui temetőből (amely a mai szálloda és a járási hivatal alatti területen helyezkedett el) több család átmentette saját sírboltját a kisudvarnoki útiba, ám több régi sírjel, történelmi...
Klein János Sámuel iskolaigazgató és Solcz Erzsébet fia. Igló, Szepes m., 1830. júl. 21., evang. Diák. Nőtlen. (Később megnősült és családot alapított.) 1848. szept.14. beáll a cs. kir. 10. Vilmos huszárezredhez, melynek négy századával októberben csatlakozik a a honvédsereghez (a feldunai sereghez). 1849. jan. 3. a tétényi ütközetben megsebesül. Febr. 23 (48. dec.16.) – hadnagy,...
(Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.): történész, katolikus pap, az MTA tagja. Bölcsészetet Nagyszombatban, teológiát Esztergomban tanult. Előbb a nagyszombati papnevelőben tanár, majd Pozsonyban tanulmányi felügyelő. 1860-tól Esztergomban főegyházmegyei alkönyvtárnok és érseki levéltárnok volt. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban apáttá, 1890-ben c. püspökké nevezték ki, 1895-ben prépost. Nagy Ivánnal együtt szerkesztette 1862-ben a...
Kneif József * 1875. augusztus 29., Tabajd – † 1946. január 1., Vága / iskolaigazgató, tűzoltóparancsnok, népművelő Kneif József élete és családja Kneif József iskolai képzettsége: elemi iskola (Budapest, 1881. szeptember 1. – 1886. június 16.); polgári iskola (Budapest, 1886. szeptember 1. – 1890. június 28.); tanítóképző iskola (Budapest, 1890. szeptember 1. – 1894. június...
Mons. Koller Gyula pápai prelátus, egyházi szakíró, szerkesztő 1921. április 1-jén született Pozsonypüspökin. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Komáromban és Esztergomban végezte (1941). Ezután az esztergomi, majd a pozsonyi hittudományi főiskolán tanult. 1946-ban szentelték pappá. 1946 és 1950 között segédlelkész, 1950 és 2000 között egyebek közt Somorja, Vajka, Boldogfa, Pozsonypüspöki plébánosa. A Glória magyar egyházi könyvkiadó egyik...
A Késmárki evangélikus líceum 1912-13. Értesítőjében egyebek mellett ezt olvashatjuk az 1913-ban elhunyt Koller Károlyról: „ … Az elhunyt 1825 január 22-én született Lőcsén. A népiskolát és a gimnáziumot szülővárosában elvégezvén, Késmárkra jött, ahol theológiát és jogot tanult; majd Bécsbe ment, ott theológiai tanulmányainak befejezése mellett természetrajzi és mathematikai előadásokat hallgatott, már azzal a szándékkal,...
Kolmár József, nyug. kir. kath. főgymnasiumi tanár, K. Mihály ispán és Banay Sára (ki Márton István író kishuga volt) fia, szül. 1820. ápr. 3. Magyaród pusztán (Somogym.); anyját korán elvesztvén, egy évig nagybátyjánál Visontán (Somogym.) iskolázott; azután Csurgón az ev. ref. gymnasiumban hat év alatt a nyolcz osztályt elvégezvén, 1838 őszén a pápai ref. főiskolában...
A családi sírkertben Komlóskeresztesi Fejérváry Géza nagybirtokos, császári és királyi kamarás, nyugalmazott honvédhuszár alezredes nyugszik. Mucsinyban született 1857-ben, 1921-ben halt meg. Mellette fia Iván. Az 1848-49-es szabadságharc után a nagykeszi birtok nagy részét a Fejérváryak örökölték. A 20. század elején a település legnagyobb földbirtokosai Fejérváry Géza báró és Zámory Béla örökösei.
Egy nagy feketemárvány-kereszt áll Kondor József (1868-1934) földbirtokos sírján, melyet kovácsoltvas kerítés keretez. … A Kondor család eredetileg Felsőőrben volt birtokos, 1582-ben Rudolf királytól nyerték adománylevelüket. A Magyar Korona Országainak Statisztikájá-ban (Budapest. 1897) már Ipolykeszi jelentős birtokosai közt jegyzik Kondor Józsefet (1868-1934) a maga 460 kataszteri hold földjével. Ennek jelentős részét a szántó (311 kh)...
A Konkoly Thege család sírkápolnája – 10 (kápolna, Hétfájdalmú Szűz Mária kápolna). A település szélén, a mai főút mentén egy magaslaton található, alatta és mellette a szabadban a Konkoly Thege család sírboltjával. A sírkápolna főbejárata fölött egy farámába helyezett márványtáblán a következő felirat: KONKOLY CSALÁD NYUGHELYE MDCCCLI A sírkápolna mellett található Konkoly-Thege Miklós magyar csillagász,...
Koós István tanító sokoldalú tudással rendelkezett, de erre sose volt büszke. A gyerekeket megtanította az alapokra, az egymás iránti tiszteletre, a hitre, a hazafiasságra, és még a kultúrára is nagy gondot fordított. Kántortanító létére megalapította a négyszólamú kórust, mely majd minden temetésen részt vett, de világi énekeket is tanított. Férfikórusról van szó, de idővel feleségeiket...
A templom kriptájában, a jobb oldali világosszürke márványlap, arany felirattal rejti Kőrfy Rudolf építtető édesapjának, Kőrfy Ignácnak földi maradványait. A kriptában találjuk eredeti sírkövét is.
Az oltár alatti kriptában látható, világosszürke márványlap, arany felirattal. Kőrfy Mária leánytestvére volt a templom építtetőjének, Kőrfy Rudolfnak.
Kossányi István született 1909. december 13-án Szentpéteren (komáromi járás). Szulei – nagymama és nagypapa ott tanítottak mindketten a helyi elemi iskolában. A községi hivatal ismertető füzetében és a faluban is nagy becsben vannak a Kossányiak. Mint nevezetes személyeket említi nagyszüleimet Kossányi Alajost és feleségét Bohon Erszébetet, akik nagyban hozzájárultak a falu kulturális fejlődéséhez. Nagy tisztelet...
Kossovich Károly,ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, szül. 1803. decz. 16. Ivánkán (Nyitram.); alsó iskoláit Érsekujvárt és Nyitrán végezte 1810-től 1818-ig; itt tanulta a zongorajátszást, rajzolást, festést, az angol, franczia s olasz nyelvet; a bölcseletet és törvénytudományokat 1821-ig a pozsonyi kir. akadémián hallgatta. A szokott törvénygyakorlat után 1824-ben ügyvédi oklevelet nyert. Az 1825–27. országgyűlésen...
1888-ban hunyt el a község lelkipásztora, Kovács József, aki a toleranciarendelet utáni második lelkipásztora volt Kisújfalunak. Sajnos róla, bár 54 évig élt a községben, nagyon kevés maradt az utókorra (70 éves korában mindene odaveszett a nagy tűzvészben). Családja, fia Kovács József kerékgyártómester is a község lakosa volt. A lelkipásztor és első két felesége a kisújfalui...
