Kámory (Kurp) Sámuel, ág. ev. líceumi tanár, orientalista és bibliafordító, szül. Bakabányán, 1830-ban. Tanult Selmeczbányán, teológiát végzett Pozsonyban, a hol később két évig segédtanárként működött. Ez idő alatt főleg a görög és latin nyelvvel foglalkozott. 1853-ban külföldre ment és Halléban, majd Göttingában gyarapította teológiai és nyelvészeti ismereteit. A leghíresebb orientalistákat hallgatta és a héberen kivül...
Rigele Alajos alkotása a Szent András temető védett értékeinek listáján Kampfmüller Károly síremlékeként szerepel (III/3-as szektor), de nem csak ő, hanem felesége, gyermekként meghalt lánya és sógornője, Wollmann Elma is itt van eltemetve. Wollmann Elmát (1856-1929) a magyar pedagógiatörténet is számon tartja. A pozsonyi állami felsőbb leányiskola igazgatója volt, tankönyveket írt és szerkesztett, majd ő...
Kandó Kálmán (a vasútvillamosítás atyja) 1898. szeptember 11-én Rozsnyón eljegyezte, majd 1899. február 2-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 11 évvel fiatalabb Posch Ilona Mária Petronellát (1880-1913), Posch Gyula (1851-1923) és Horváth Ilona lányát, egy régi és már régen Rozsnyóra származott Zólyom megyei nemesi család sarját. Kandó maga is régi nemesi családból származott,...
Kanka Károly (Modor, 1817. okt. 17. – Pozsony, 1910.) orvos, szemész. 1842-ben szerzett Bécsben orvosdoktori, sebész- és szülészmesteri, később szemészi oklevelet. 1842–1848-ban Bécsben Rózsás A. egy. tanár szemészeti klinikáján asszisztens, 1848–1849-ben honvéd törzsorvos, 1850-től országos szemorvos. 1864-től a pozsonyi Állami Kórház főorvosa, 1882–1892-ben igazgatója. Szemészeti tárgyú írásai hazai és külföldi lapokban jelentek meg. A síremlék...
KARÁTSONY IMRE (Réte, 1928. június 24. – Pozsony, 1985. április 3.), zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett, iskolai tanulmányait Szencen, Komáromban, Érsekújvárban és Pozsonyban végezte. A hároméves karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte. 1951-ben Bátorkeszire került a magyar tannyelvű alapiskolába. Felső tagozatos tanulókból alapította meg az első éneklő csoportját, amely harmonikakísérettel egyszólamú népdalcsokrokat énekelt. Aktívan 1958-tól...
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására....
Károly Alajos (1864–1942) egyházi és közösségszervező személyisége volt Szencnek, akit majdnem elfelejtettünk. Az egyik szenci visszaemlékező szerint „nagy tiszteletben állt az egész környéken”. A Velence melletti Vigonuovoban 1864. július 18-án született. Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban végezte. 1887. december 22-én szentelték pappá. Udvardon, Léván, Pozsonyban és Kirván volt káplán. Szencnek 1899-től plébánosa, 1907-ben esperessé nevezték...
A római katolikus templom mellett fekszik. Itt van még a Nedeczky család néhány hozzátartozójának sírja is, akikhez 1690-ben került a falu. Nedeczky Sándor (1654-1719) halála után az özvegy Gyulay Ferenc grófhoz ment feleségül, aki szintén a falu földesura volt.
Az 1923. évi április 17-én, Búcson, a régi temetőben a ref. Egyház előljárósága egy százesztendős sirt bontatott ki, s abban két emberi holttest maradványait kereste. Meg is találta. A két koponya közül az egyiknek szokatlan magas homlokcsontja volt, a másik pedig azért volt feltünő, hogy fényes aranysárga hajfürtök ékesitették, s hiánytalan volt a fogsora. A...
A temetőkertben nyugszanak szülőfalujuktól távol a II. világháború 4 hősi halottjai: – közös sírban nyugszanak Molnár József – Tar községből származó magyar királyi honvéd, törzsőrmester és Sótér Vilmos – Pogány községből származó magyar királyi honvéd földi maradványai (1944. december 12-től). A sírt a család által állíttatott síremlék jelzi. – a másik síremlék pedig Deák Márton...
Kaynár Gyula ügyvéd Lőcsén született 1848. áprílis 10-én, meghalt Lőcsén 1920. augusztus 3-án. Az MKE (Magyarországi Kárpát Egyesület) Lőcsei osztály választmányi tagja (1897-1913), elnöke (-1903-1918-). Vélhetően az impériumváltást megelőző időszakban töltötte be a város polgármesteri tisztét.
A Kecske kapui evangélikus temető a harmadik evangélikus temető az Óvárosban. Az első a Mihály-temető volt, ennek helyén ma a Szentháromság-templom áll. A második a Konvent és a Líceum utca közötti parcellán volt, itt temették el Bél Mátyást és más jelentős evangélikus személyiségeket. Helyén ma az evangélikus iskolák épületei és bérházak állnak. A további, már...
Kail (később Keill) Antal Szül. 1832. jan. 4., evang. Diák. Nőtlen. (Felesége 1868- Kail Ilona.) Őrmester a 63. honvédzászlóaljban, 1849. máj. 4. (1.) – hadnagy, a kolozsvári hadmegye szilágysomlyói kerületének parancsnoka. A világosi fegyverletételi jegyzéken főhadnagyként szerepel. 1867. és 1890. a Szepes megyei Honvédegylet tagja. Huszonhét éven át Szepes megye alispánja, ill. főjegyzője volt. Meghalt...
Kermeszky Mór lőcsei ügyvéd, királyi tanácsos, az MKE (Magyarországi Kárpát Egyesület) központi választmány tagja (1887-1889), a számvizsgáló bizottságának elnöke. Kermeszky Mór sírját a temető V. szektorában találhatjuk meg.
A selmecbányai akadémia jeles tanárainak sorában előkelő helyet foglalnak el a Kerpelyek is. Idősebb Kerpely Antal a vaskohászat világhírű tudós kutatója, az intézet oktatóinak kiemelkedő alakja, a magyar nyelvű kohászati szakirodalom megteremtője száznyolcvan éve született és száztíz éve hunyt el. Nevét jegyzik lexikonaink, enciklopédiáink, akárcsak a vaskohászat magyarországi, szlovákiai és külföldi szakkönyvei. Az Akadémiai Kislexikon...
A Csemadok 1951 novemberében kezdte el működését 32 taggal, Ladocsi Gábor elnök vezetésével. Később az alapszervezet irányítását Keszegh Ernő vette át, aki sokoldalú tevékenységet fejtett ki. A falu fiataljait is bekapcsolta a kulturális munkába. A második világháborút követő időszakban önszorgalomból orgonán is megtanult játszani. A kulcsodi református gyülekezetnek négy évtizeden át, haláláig, 1993-ig volt kántora.
A település közismert szereplője, pedagógus, közművelődés-szervező. Sliva Judittal közösen nevéhez kapcsolódik a Gyurcsó István emléknap megszervezése. „Egy lángot adok, ápold, add tovább és gondozd hiven”, és ennek szellemében élt mint pedagógus, mint Párkány város Csemadok elnöke, mint képviselő… mint Ember.
Az élőknek reménységére, a megholtaknak vigasztalására emeltette Keszőcze József és Kovács Erzsébet 1911-ben. Az emlékhely egyben a család sírja is: Keszőcze Imre és Keszőcze László nyugszanak a sírban. A sírkő készítője Radnai Béla budapesti szobrász volt. A sírkő három darabban érkezett az úszori állomásra 1911-ben, ahonnan lovaskocsik szállították a Jányok-i temetőbe. Sajnos a Fájdalmas Szűzanya mészkőből...
A dunántúli nemes család képviselői a 19. században telepedtek le Szencen, amikor nemes Kisfaludy István (1808-1866. július 19.) néptanító kezdte meg itt munkáját. István a Veszprém vármegyei Pápáról származott, 1836-ban a helyi származású Lassú Terézt vette feleségül. Ismerjük Zsigmond (sz. 1837. július 18.), Móric (sz. 1841. február 21.), Vince (sz. 1843. január 30.) és Károly...
