Iványi Királyfiakarcsai István (plébános Kőhidgyarmaton 1842 – 1846. febr. 3.) Nemesi családból származott. Szelőczén született 1793. júl. 6-án. Teológiai tanulmányait az esztergomi Szent István szemináriumban végezte. 1842. dec. 9-én kerül Kőhidgyarmatra, ahol a székesfőkáptalan költségén új plébániát építtetett. Itt hunyt el 1846. febr. 3-án. Működött még Bars vármegyében, Esztergomban, volt verebélyi és szent-györgyi táblabíró és...
Izsák Ferenc sírját a nededi Öreg református temetőben találhatjuk meg. A bejárat közelében, jobbra, a temető rendezése közben áthelyezett kövek között az egyik süttői mészkőhöz hasonló felirat a következő: „Itt nyugszik az Úrban boldogult Izsák Ferenc élt 71 évet meghalt 1899 és neje Kéri Julianna élt évet meghalt 19 Béke porai ra”
Nagybalogon négy cipész működött egy időben. Az emberek ekkor még inkább kijavíttatták lábbelijüket, ha rossz volt, csak nagy szükség esetén vásároltak. Cipőjavításon kívül természetesen más munkát is elvállaltak. Így a cipészeknek annyi munkájuk akadt, hogy mind a négyen megéltek a mesterségből.
Janiga János síremlékét a Szlovenszkói Vadászati Védegylet párkányi csoportja állíttatta a 31 éves párkányi erdőkerülő szerencsétlen, halálos kimenetelű balesete után, amelyről az Esztergom társadalmi lap eképpen számol be 1930-ban: „Halálos szerencsétlenség a párkányi lövőversenyen. A Szlovenszkói Vadászati Védegylet párkányi csoportja pünkösd vasárnapján agyaggalamblövőversenyt rendezett, amelyen több, mint 70 lövész vett részt. A nagy érdeklődéssel kisért...
A templom talajában, a szószéktől számított harmadik padsor alatt található kőtábla jelzi Janik György és felesége, Kovács Erzsébet nyughelyét. A halottak anyakönyve bizonyítékul szolgál arra, hogy mindketten abban az évben hunytak el, György 64 éves korában. Janik György valószínűleg a falu első embere volt, akit feleségével együtt az újonnan felépült templom talajában helyeztek örök nyugalomra.
Dunaszerdahely egykori esperesplébánosának sírja nem messze található a köztemető másik két papsírjától. A Dunaszerdahelyi Katholikus Legényegylet egyik elnökeként ugyancsak sokat munkálkodott a közéletben. Többek között városunk első magyar gimnáziumának érseki biztosa is volt, s 1945-ben fellépésének köszönhetően menekült meg a dunaszerdahelyi cigányság a deportálástól.
1942. március 16-án Budapesten született, majd 1944-ben az ostrom elől családja visszatért az akkor Magyarországhoz tartozó Nagymegyerre. A Pozsonyi Pedagógiai Szakközépiskolában érettségizett. 1967 és 1973 között a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya volt. 1968-tól a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ művészeti osztályának vezetője volt. 1987 és 2002 között a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ igazgatója volt. Dunaszerdahelyen 1973-ban egyik...
Aszád rabbit 1852-ben hívta meg a szerdahelyi hitközség főrabbinak. Itteni jesivája az egyik leghíresebb és legkeresettebb lett. A rabbinikus tudományok szinte mindegyikével foglalkozott, szerteágazó ismeretekkel rendelkezett. Már életében is legendák övezték: éles esze, rendkívüli jámborsága és meleg szíve nemcsak a zsidóság, hanem a keresztény vallásfelekezetek között is elismertté és tiszteltté tették személyét. 1866-ban hunyt el, a...
Jekelfalusi és margitfalvi Jekelfalussy József (Rimaszombat, 1849. október 9. – Lontó, 1901. február 12.) statisztikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1888), majd rendes (1893) tagja. 1892–1901 között az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatója volt, számos vonatkozásban korszerűsítette a statisztikai adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait. Szülőhelyén kívül több...
Jekelfalusi és margitfalvi Jekelfalussy Lajos (Szacsúr, 1848. október 1. – Budapest, 1911. július 22.) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter a második Wekerle-kormányban. 1848. október 1-jén a zemplén vármegyei Szacsúr községben született. Édesapja jekel- és margitfalvi Jekelfalussy Sándor (1823-1882), édesanyja, gróf tolnai Festetics Kamilla (1825-1903) volt. Apai nagyapja, Jekelfalussy József (1766 – 1826) császári és királyi kamarás...
„Újvároska, Nyitra m. 1819. dec. 1. J. István földbirtokos és Pratser Teréz fia. Magyar, evang. A magyaróvári gazdasági akadémián végez. Gazdasági gyakornok. Nőtlen. (1852- felesége Zelenay Mária, meghalt Csejte, 1900.) 1848 októberében beáll az Érsekújváron alakuló 16. honvédzászlóaljhoz. 1849. febr. (16.) – hadnagy, márc. (16.) – főhadnagy, zászlóaljával Nagyvárad helyőrségét adja. Máj. 19 (1.) –...
Jetting Károly neve magyar Robinsonként ismeretes. Született 1730. szept. 13. Pozsonyban, hol atyja lakatosmesterséget űzött; 15 éves volt, mikor szülei a gymnasiumba küldték, hogy az V. osztályt végezte, mikor atyja meghalt, anyja pedig Bécsbe költözött rokonaihoz, hol Jetting ügyvédi irodában dolgozott, mint írnok. Gazdáját megkárosítván és ellene elkövetett csintettei miatt kénytelen volt Bécset elhagyni; ekkor...
Jókai Lajos 1819-ben született Komáromban, felesége Szabó Eszter volt. Tanulmányait Neszmélyen, Komáromban, majd Pápán folytatta. 1847-től Nagyszecsén segédlelkész, majd 1850-től rendes lelkész lett. 1857-től 1902-ig Kisölveden szolgált.
Jóny Tivadar ügyvéd Iglón született 1817. március 17-én és Miskolcon halt meg 1883. április 3-án; „de Késmárk volt az, hol ifjúságának napjait és nagy részben férfi korát töltötte. Itt a Lyceumban végezte tanulmányait, és Hunfalvy Pál tanúbizonysága szerint a jeles joghallgatók sorába tartozott. Elvégezvén tanulmányait, utazni ment és gyűjtött bő tapasztalatokat. De amit másutt dicsőt...
A nagyszombati járás közönsége emeltetett síremléket a járási főszolgabíró, Konyári Józan István emlékére. A családi sírkertben további két sír található: Konyári Józan Viktor (1881-1947) és felesége Ürögi Julianna (1889-1974) sírja.
A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).
Idősebb Juhász Pál 1849-ben született Garamlökön (Bars vm.). Apja Juhász András közbirtokos volt. Középiskolai tanulmányait Léván kezdte, ahol a katolikus gimnáziumban tanult 2 évig. 1860. október 11-én iratkozott be a pápai gimnázium III. osztályába. Pápán tett érettségit, és a teológiát is Pápán végezte 1867-1871 között. Szolgálatát 1871-1873 között helyettes lelkészként Garam- vezekényen kezdte. 1873-ban szentelték...
Julius Schmidt (Schmidt Gyula) bornagykereskedő volt, aki mindennapi foglalkozása mellett társadalmi tisztségeket is vállalt (a poszonyi Orvos-természettudományi Egyesület tagja, 1904). A századforduló környékén tagja volt a város képviselő-testületének és az evangélikus egyházközség vezetőségének is. Rigele Alajos a múlt század első harmadában számos tehetős pozsonyi polgárnak készített síremléket. A portrédomborművet vagy portrészobrot tartalmazó síremlékekből akár egy...
Justi Henrik síremlékét 1970-ben a szomszédos főút szélesítésekor elbontották, alacsony kerítéssel védett sírja a temető jobb oldali részében található az V./1-es szektorban. Az elhunyt kilétéről csak egy a földre helyezett kőlapra vésett „Justi” név, valamint a sír kerítésére feldrótozott, az eredeti síremléket ábrázoló fotó tanúskodik. „Justi Henrik 1804-ben született Erdélyben, hol atyja, Justi Károly állami...
Kahlich Vince erdőmérnök (1833-1881) 1871. júlitus 1-jétől az 1881. évben bekövetkezett haláláig magyar királyi erdész a besztercebányai magyar királyi jószág és erdőigazgatóságnál. Kahlich Vince elhanyagolt sírja a Felső evangélikus temetőben, Péch Antal sírhelye mellett található.
