Szerelmi vallomás és tragédia, egy fájdalomtól sújtott apa és férj panaszát hirdeti: Tízhavi legboldogabb házasságának legszebb álmaival hőn szeretett nőm, Hizsa Józsefné 1886. 8. 5. – 1910. 9. 10. és fia, József 1910. 9. 2. – 1910. 9. 7.” Az anya boldog volt, életet adott, belehalt, a fiú egy hét múlva követte az anyját.
Hlavacsek Ágoston, orvos-doktor, szakolczai nyitramegyei származású. Czikkei a Magyarhoni Természetbúvárban (1857. Tünemények az állatországból. Első megjelenés Lőcse vidékén 1856-56., Rovatos átnézete az 1853, 1855 és 1856-iki növényfejlődésnek Lőcse vidékén. Időjárástani észleletek, Visszapillantás az 1856. meteorologiai év Iefolyására Lőcsén, A hüllők, madarak és rovarok első jelenése Lőcsén 1857-ben). Munkája: Coffea. Specimen inaug. medica. Budae, 1839.)
Hlavacsek Mihály 1803. július 17-én született Szakolcán. Az evangélikus líceum elvégzése után jogot tanult a pozsonyi Királyi Akadémián, teológiát Halléban, matematikát és fizikát Göttingenben. Tanított Debrecenben, Lőcsén és Eperjesen, ahol 1854-74 között az evangélikus kollégium rektora volt. Már Pozsonyban, líceumi tanulmányai alatt elnöke lett a Szlovák Nyelvi és Irodalmi Társaságnak. Ezt a társaságot Lőcsén is...
Az eklézsia 1892-ben új iskolát építtetett, amelybe már hat évig jártak a tanulók. Hodossy Vince 1892-től végezte a kántortanítói munkát, akkor a tanköteles gyermekek száma 60-70 között mozgott. A sírban Csontos Jolán (1871 – 1899), a tanító neje és fia Vince (1894 – 1908) nyugszanak. Az első két kép már a felújított síremléket ábrázolja.
*1892. február 2 – † 1940. december 31., élt 48 évet. Kereszteltek könyve, Illésháza 1878–1896 Inv. č. 784 (66 oldal) 50-ik oldal 5. s.sz. Született: Ignácz 1892. január 31-én. Keresztelve: február 1-én. Törvénytelen. Anyja neve: Marton Mária – hajadon, Marton Mihály és Csenkey Franciska leánya r.k. Illésháza – Sorják. Keresztszülők: Csenkey Franciska, Marton Mihály özvegye...
Bese Gabriella elmondása szerint a főút építése – bővítése – során több sírhelyet beljebb helyeztek át, így a Hollósy és Magyary-Kossa családok sírjait is. A sírkertben négy sír található: 1. RUTTKAY MÁRTONNÉ született HOLLÓSY AMÁLIA (1826-1862) és férje RUTTKAY MÁRTON (1826-1873) sírja. Hollósy Amália 1857-ben kötött házasságot Ruttkay Mártonnal, utána Nagylélpusztán éltek. 2. HOLLÓSY FILEP JÁNOS...
1950. február 18. Illésháza, † 1996. július 27. Komárom / temetési helye: Illésháza / színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyban érettségizett 1967-ben. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett (1981-től művészeti vezető). Az 1990-es évek elején, Beke Sándor igazgatása idején, kapcsolata a színházzal lazábbá vált, vállalkozásba kezdett, ám egy-egy szerepre ezután...
Rigele Alajos munkája a II. szektor délnyugati oldalán található. A domborművön a fiatalon elhunyt lányt Jézus veszi magához. A relief ábrázolta képen szülei búcsúznak tőle. Édesanyja még a kezét fogja, mellette az apa áll magába roskadva.
A családi sírok első sírjában a világháború után, 1919-ben a hazáért meghalt Horváth Vilmos egészségügyi katona nyugszik, a másik sírban az édesanya Horváth Ilona állít emléket a háborúban meghalt fiának.
Huszár Tibor (Réte, 1952. június 16. – Modor, 2013. szeptember 11.) szlovákiai magyar fotóművész. 1964-ben kezdett el foglalkozni a fényképezéssel. 1971-től 1974-ig a Dolgozó Nő című pozsonyi folyóirat fotóriportereként tevékenykedett. 1976 és 1983 között a prágai Zeneművészeti Akadémia film és televíziós tanszékén tanult, ahol Ján Šmok professzor tanítványa volt. 1988-tól 1990-ig fényképezte Tábori György Theater...
Vitéz Ibos István Kopasz és felesége, született Zsámbok Piros a népdalgyűjtők és népi hagyományok gyűjtőinek segítői és kincsestárai voltak. Balogon gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán is. Az Ibos Istvántól begyűjtött anyagok egy része Budapestre a Néprajzi Múzeumba kerültek. Ág Tibor is gyűjtött náluk.
Id. Endreffy János 1848. február 9-én született Mezőberényben. Pozsonyban végezte el az evangélikus teológiai akadémiát, majd 1870-ben, egy évig a Jénai egyetemen tanult. Szolgálati helyei: Békéscsabán tanítóként, majd Tótkomlós, Pilis, Csomád, Fót, Domony. 1888.február 1-én Felsőszelibe jött lelkésznek. Felesége a bártfai születésű Tepliczky Anna. Gyermekeik: 1889: Eugénia és Erzsébet, 1890: Vilma, 1891: János Id. Endreffy...
Jeszenszky Pál (nagy-jeszeni), ágost. ev. lelkész és főgymnasiumi tanár, szül. 1831-ben Losonczon; előbb Gömör-Panyiton segédlelkész volt; 1866. decz. 23. az egyházi gyülekezet iglói segédlelkésznek választotta s 1867. jan. 17. átvette hivatalát és egyszersmind 1869-től tanár volt az iglói ev. főgymnasiumban, hol a görög és latin nyelvet és vallást tanította. Később főigazgatói tollnok Pozsonyban. 1921- ben...
Id. Pál Dénes 1911-ben született Alsóbalogon. A tanulmányait Balogon, a református iskolában végezte. Tanítói közül kiemelkedett Koós István, aki sokoldalú tudással rendelkezett, de erre sose volt büszke. A másik nevezetes tanító Gál István volt, aki minden gyereket megtanított fát ültetni, fát oltani és zöldséget termeszteni. Pál Dénes egyszerű parasztember volt, aki megjárta a Don-kanyart és...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Apollónia síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Béla síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, ifj. Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, ifj. Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...
A Nemes Igó család címerleveles nemes család, melynek fészke Hanva, ahol a XVII. század elején a Hanvai Sándor családnak voltak jobbágyai. Megváltván magukat a jobbágyi terhek alól 1628. november 22-én / nemességet nyertek. A család nemességét Igó Benedek és Albert testvérek, továbbá Igó István és János / szerezték. Címerük: kékben zöld alapon természetes színű leopárd...
A temetőben a kereszt alakú sírjeleken kívül láthatunk néhány más emléket is. Az egyik síron például egy egész alakos szürke kő Krisztus-szobor áll. A Megváltó keresztútjelenetét ábrázolja a szobor: Krisztus töviskoronás fejjel áll előttünk, jobb vállán a keresztet tartja. A talapzaton álló műkő lépcső fekete márvány tábláján ezt olvassuk: „Itt nyugszik I.B. Mészáros Imre/1935-2007/Nyugodjon békében”....
A Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület Közgyűlésének jegyzőkönyve alapján Iván Bélát, a pozsonyi líceum helyettes tanárát, ugyanoda rendes tanárnak nevezik ki, 1910. június 24-én. Az egyházkerület 1912 évi augusztusi Pozsonyban megtartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve a következőket rögzíti: „A lýceum tanári testületében a folyó iskolai évben is változás állott be. Mindnyájunk igaz fájdalmára és szomorúságára 1911. évi szeptember...
