Györkényi Pyber Benedek Komárom vármegye táblabírája volt. Virten lakott, ahol fia gondozta az idősödő, nyugdíjba vonult Baróti Szabó Dávid jezsuita papköltőt, nyelvújítót.
Győry István * 1821. augusztus 18., Nemesszegh – † 1911. február 1. Vága / tanító, kántor, jegyző Vága község története Az 1326. év május 27-31-én íródott oklevélben az esztergomi káptalan, Theophil prépost bizonyítja, hogy Gergely ispán, Gyarmathi Gergely fia a Pozsony megyében található Vaga nevű birtokát minden hasznával, tartozékával, malmaival és mindennel, ami ott található adóssága...
A Magyarország című napilap 1906. január 27-én megjelent száma gyászrovatában olvashatjuk az alábbi sorokat: „Gyulaffy József lőcsei főgimnáziumi rendes hittanár, szepesi egyházmegyei áldozópap, főgimnáziumi hitszónok, az „Angyalok királynéjá”-ról nevezett főgimnáziumi templom gondnoka, a főgimnáziumi Deákasztal pénztárosa, Szepes vármegye törvényhatósági bizottságának tagja január 23-án, életének 60-ik évében súlyos szenvedés után Lőcsén elhunyt.”
1927. január 18., Dunaszerdahely – 2009. október 25., Dunaszerdahely Tevékeny társadalmi életet élt. Aktívan bekapcsolódott a város kulturális és sportéletének alakításába. Részt vett a Csemadok munkájában, országos és helyi szinten egyaránt. Jelentős szerepet játszott az anyanyelvi közművelődési lehetőségek kibővítésében. Egyike volt azon szlovákiai magyar politikai személyiségnek, akik a nyolcvanas években felemelték szavukat az ún. alternatív...
Dunaszerdahelyen hunyt el, Garamkövesden nyugszik. Tiszteletére a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Gyurcsó István Közművelődési Díjat alapított 1997-ben (a szlovákiai magyar közművelődésben kifejtett tevékenységért), majd a Csemadok Országos Elnöksége 2013-ban. Emlékére Garamkövesd önkormányzata Gyurcsó István-emléknapot és Gyurcsó István Szavalóversenyt (1995-től, évente) rendez, valamint mellszobrát is felállította. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány...
Az evangélikus vallású Hajts Lajos, (1835–1911) a gróf Csáky-uradalmak főkönyvelője volt. Felesége Weiss Emília. Gyermekei közül a maguk szakterületén Lajos és Béla tettek szert országos ismertségre: Idősebb fia, ifj. Hajts Lajos térképész, honvéd tábornok 1866. október 27-én született Iglón (meghalt: 1933. december 1. Budapest, temetés: 1933. december 4. Budapest: temetési hely: Rákoskeresztúr). Elemi iskoláit Iglón...
A vasút jelentős szerepet játszott a Szenc mezőváros életében, hiszen a Budapestet Béccsel összekötő vasútvonal a helységen vezetett keresztül. A Pozsony-Vác vasútvonalba Galánta 1850. december 16-án kapcsolódott be. A Galánta-Szered elágazás előkészületi munkálatai 1883 áprilisában kezdődtek meg, és 1883. november 1-jén a vonalat átadták a vasútforgalomnak. Ezzel Galánta fontos vasúti csomópont lett. A vasútállomás épületét...
Hamar István lelkipásztor 1948-ban érkezett a faluba. 1948-tól 1973-g szolgált Kisújfalun. Az egyház számára egy nagyon nehéz időszakban, igazi lelkipásztorként állt helyt a gyülekezetében. Ennek köszönhetően kerülhetett sor a templom és a parókia teljes külső és belső felújítására. Neki köszönhetően az állami szervek részére kötelezően beszolgáltatandó anyakönyvek másolata megtalálható ma is a parókián. Áldásos munkájára...
Földbirtokos család, a Tornallyay család mellett az egyik legjelentősebb családja volt a városnak. A város egyik egyik kastélya (jelenleg gyerekotthon) volt az övék.
Harangláb lélekharanggal Vágán A vágai temető lélekharangját 1949-ben Andrásfay Ödön vágai plébános készíttette a nagyszombati Fischer testvérek harangöntő műhelyében. A szocializmusban nem használták. A harangláb és a lélekharang 1990. év őszén lett felszentelve. A kézi húzású lélekharangnak az a faladata, hogy a ravatalozótól a sírig kísérje hangjával utolsó földi útjára az elhunytat. A lélekharang alsó...
Hariss József (1868–1943) Kemence, Gúta, Szőgyén, Bese plébánosa, a Verebélyi Espereskerület espereshelyettese. Hariss József barsbesei munkálkodása idején épült Pozba Szentkút kápolnája. Az ott látható emléktábla tanúsága szerint: „… A Hétfájdalmú szent szűzanya tiszteletére épült a hívő nép áldozatából Hariss József esperes plébános lelkipásztorkodása idején 1914 évben.”
Harkai Schiller Károly jogi doktor, ügyvéd, Schiller Sámuel (ág. ev. predikátor) fia, 1829. jan. 26. nyert jogi doktori oklevelet. Meghalt 1868. február 18. Pozsonyban 67 éves korában. Értekezése «Az elidősítésről». Munkája: Opfer der Bruderliebe. Zur Vermählungsfeier des Herrn Joh. Mich. Ehnl mit Fräulen Therese Schiller. Oedenburg, 1824.
Egymás mellett pihen a dunaszerdahelyi köztemetőben a közélet két egykori elismert alakja, Haskó József (1828–1901) és Vázsonyi József (1847–1923) katolikus plébánosok. Haskó a Csallóköz Szerdahelyi Kaszinó egyik legaktívabb elnökeként a kulturális közélet elismert képviselője volt, ő építtette a Kaszinó egykori, Fő utcai székházát is (ma a takarékpénztár épülete áll a helyén), de ő volt a...
Haydin Imre, volt országgyűlési képviselő. 1866 dec. 18-án született Trencsénben. Középiskolái elvégzése után jogi tanulmányait Pozsonyban végezte el. Jogász korában nagy szerepet játszott az ifjúság életében és mint hírlapíró is tevékenyen részt vett a pozsonyi magyarság mozgalmaiban. Jogász korában irta meg és adta ki „Magyarország és a lengyel szabadságharc”, valamint a pozsonyi vértanukról szóló önálló...
Eperjes, 1869 — Pozsony, 1907. Festő. A budapesti Mintarajziskolában fejlesztette művészi készségeit. Budapesten, majd Pozsonyban működött. Naturalista jellegű portrékat festett. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet középiskolai és középfokú ipariskolai tárgyból 1892-ben szerzett.
Apja, Heckenast Mihály a kassai német evangélikusok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait Eperjesen végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután fűszerkereskedelemmel foglalkozott. 1826-ban Pestre ment, és Wigand Ottó könyvkereskedőnél helyezkedett el. 1832-ben, miután Wigand Ottó Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta. Váci utcai üzletét az 1838-as nagy pesti árvíz szinte teljesen...
Kereszteltek könyve – Dubnica nad Váhom 1730 – 1876 /könyv 799 oldal/ 139-ik oldal 26.-ika Született: 1802. Augusztus 26-án Dubnica, Antonius, Josephus Szülők: Dr. Héda Ferdinandus és Dr. Okruteczky Rosalia. Keresztszülők: PD. Machata Joannes és PD. Novotni Anna. Keresztelő pap: Dr. Revettinus. Halottak könyve – Illésháza: 1853 – 1882 Inv. č. 786 (104 oldal) 27-ik oldal,...
Heim Nárcisz, vármegyei aljegyző, a magyar királyi 13. Honvéd Gyalogezred népfelkelő hadnagya 1915. június 1-én, az északi harctéren, a Visztula töltésén, Przewloka mellett hősi halált halt. Arról, akinek az emlékkövet állították és halálának körülményeiről a síremlék felirata tartalmaz pontos információkat: „Pozsony vármegye közönsége igaz kegyelete jeléül állítá ezen emlékkövet az északi harctéren a Visztula töltésén...
Valószínűsíthető, hogy a huszár a komáromi várőrség mozgó hadosztályának kötelékében szolgált. Az 1848/49-es szabadságharc idején Hetény közelében is zajlottak harcok. A legismertebb a településhez tartozó Csenke erdőben volt. Pott császári tábornok csapatai kénytelenek voltak visszavonulni. 1849. szeptember 5-én közvetlen Hetény mellett sikerült a majd 300 fős kozák csapatolat is visszaverni. Ekkor tett némi hírre Csomortányi...
Herodek Antal, született Szob városban – Pest megyében 1872. február 7-én (főesperes, plébános). Élete: Budapesten tanul. 1895. március 10-én szentelték pappá Esztergomban. 1897–1911 között Pozsonyeperjesen, majd 1932-ig Vágfarkasdon szolgált. A Vágsellyei Espereskerület espereshelyettese, 1914-től pedig esperese. A vágfarkasdi iskolaszék elnöke volt, 1922-től zsinati vizsgáztató. Idős korában Illésházára, 1932-ben Ebedre helyezték. A huszita korszakkal foglalkozott és...
Hetényi János síremlékét 1912-ben állították a református temetőben. A régi sírkő a református templom udvarán található. A református gyülekezet és Ekel község 2015-ben felújíttatta a síremléket.
