Lőcse, 1816. márc. 3. Görgey János földbirtokos, cs. kir. huszárőrnagy és Bosnyák Johanna fia, Görgey Kornél ’48-as honvéd alezredes bátyja. Magyar, evangélikus. A tullni utásziskolán végez. Kilépett főhadnagy (1830-1839. a 9. huszárezredben szolgált), birtokán gazdálkodott. Felesége Badányi Klementina (meghalt Késmárk, 1884.), családos. 1848. júl. 23- főhadnagyi rangban a lőcsei nemzetőrség (gr. Csáky Ágoston őrnagy) segédtisztje....
Görgey István Görgey Arnold (* 1797. VII. 12., Görgő – † 1878. II. 27., Késmárk, Szepes vm.) és Szirmay Eugénia (* 1814. VII. 14., Gatály – † 1878. V. 30., Schönwald) fiaként született Toporcon 1835. XI. 23-án. Prihradny Malvinnal (* 1840. VIII. 29., Igló – † 1923. XII. 4. Lőcse) kötött házasságából (1860. X. 8.)...
Görgői és toporczi GÖRGEY Jordán Félix György Görgey Konstantin (1818. 1. 23. – 1860. 3. 4.) és Szinyey Merse Anna (1825. 11.9. – 1885. 7.12.) gyermekeként látta meg a napvilágot Görgön 1852. 4. 22-én. 1869-től 72-ig jogi tanulmányokat végez Kassán, majd a magyaróvári gazdasági akadémiának hallgatója. Utóbb 1882-ig Görgőn gazdálkodott. Szepesvármegye szolgálatába 1887-ben lépett mint...
Görgői és toporczi Görgey Konstantin Sámuel Hamilkár Görgey György József (* 1790. II.10., Lőcse – † 1824. VII. 4., Toporc) és Teőke Veronika (* 1790. II. 5., Lőcse – † 1861. VII. 26., Lőcse) gyermekeként született 1818 január 23-án Lőcsén. Konstantin 18 éves korában anyja kívánságára róm. kath. lett, Kassán és Pesten jogot hallgat és...
Görgey Jordán és Pongrácz Hedvig három fia (Konstantin, Arisztid és Béla) 1914 őszén a világháború kitörésekor önként jelentkezett katonának, mindhárman többszörösen ki lettek tüntetve. Közülük Arisztid 1916 szeptember 20-án roham alkalmával haslövés következtében elesett, előzőleg nyaklövésből gyógyulván fel. Ideiglenesen Svinjuchi mellett Wolhyniában temették el bajtársai, a 13-as huszárok, honnan Görgőre vitetett át apja mellé. Görgey...
Görgői és toporczi Görgey Kornél, Lőcse, 1819. dec. 17. (ker. 26.) G. János földbirtokos, cs. kir. huszárőrnagy és Bosnyák Johanna fia, G. Artúr honv. tábornok unokatestvére. Magyar, evang. Gimnáziumot végez. 1836 – hadfi, 1837 – hadnagy, 1842 – főhadnagy, 1848. júl. 8 – alszázados a 9. Miklós huszárezrednél. Nőtlen. (1850 – felesége Hornbostel Emília, meghalt...
Görgey Zsigmond (1773 -1795) a jelentős szepességi nemesi család tagja. A 23 évesen elhunyt Zsigmond figurális sírkövét az anyja rendelte meg, aki ugyanúgy gyászolta fiát, mint a bánatos szobor a talapzaton.
A családi síboltban Grachek János volt cs. kir. és polgári pékmester, ki részt vett 1859-ben az olasz és 1866-bani königréci csatában, neje Engelhart Katalin; fia Grachek Ferencz vendéglős, valamint Grachek Rezső, Grachek Imre és neje Pacsikovszky Mária nyugosznak. A Komáromi Lapok, 1915. március 20-án így búcsúzik tőle: Jobblétre szenderült az utolsó komáromi kucséber Komárom éjjeli...
A lukanényei temetők sírjeleinek, az itteni nemes családok temetkezési helyeinek alaposabb elemzése további kutatómunkát igényelne. Az előkelő és neves nényei nemesek egyike volt a Gracza család. A Graczáknak Sülykipusztán (Sülyök, Sülyk, Sülyki, Sulyok) volt kastélyuk, illetve kúriájuk. A családból többen az 1848/49-es szabadságharc katonái, tisztjei voltak. Közülük Gracza László síremléke ma is látható Nénye és...
Gréb János (* 1850 † 1920) gyógyszerész. Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) választmányi tagja (1883-), szepesszombati képviselője. A Magas-Tátra kb. 1000 m magasan kialakuló telepein kívül a tátraalji városok maguk is igyekeztek saját határukban kis kiránduló-, üdülőtelepet létesíteni. Szepesszombatban Gréb János gyógyszerész volt ennek a kezdeményezője, aki a parkosításon kívül itt fürdöházakat és vendéglőt is létesített....
Gretzmacher Árpád szepesbélai keresked ő fia, Gretzmacher Viktor az 1911-ben megalakult Szepesbélai Sport Egyesület labdarúgó szekciójának első elnöke volt. Az I. világháborúban az ungvári császári és királyi 66. gyalogezred tartalékos hadnagyaként harcolt a galíciai fronton, ahol 27 évesen életét áldozta magyar hazájáért. In memoriam megkapta a Katonai érdemkereszt III. osztályát.
A selmeci akadémiának voltak igen tehetséges, de szerencsétlen sorsú diákjai, illetve tanárai is. Olyanok, akiknek jól indult a pályájuk, de késõbb derékba tört, a sok-sok apró munka, a kudarcok felemésztették energiájukat. Elsõsorban hát nem a megannyi szakkcikk és könyv tette nevüket halhatatlanná, hanem az adott szakágazat fejlesztése érdekében kifejtett példaadó és szorgalmas munka. Ezek közé...
Gróf Berényi János sírja a beckói Szent István király templom udvarán található. Karancsberényi gróf Berényi János (Felsőbodok, 1794. április 14. – Beckó, 1868. június 25.) József nádor kamarása volt. Tanulmányait részint apa, részint egyházi férfiak vezetése alatt a szülői háznál végezte 1814-ig, majd a pozsonyi hadapródképző iskolába lépett. Ebben az évben Bécsbe költözött. A száz...
A Nyitra vármegyéből származó és felső-magyarországi birtokokkal rendelkező gímesi és gácsi gróf Forgách család egyenesen Szent István lovagjától, Hont vitéztől eredeztette magát. Ősi fészküket, Ghymes várát 1226-ban kapták (ma Jelenec, Szlovákia). A család többek között Gács, Mándok, Kassa, Csejte, Szécsény településeken rendelkezett birtokokkal és kastélyokkal. A magyar történelemben számos fontos tisztséget töltöttek be: voltak közöttük...
A szentpéteri kastély ura a XIX. század második felében Zichy Gábor (Zichy Károly gróf fia) lett, akinek öt gyermeke volt, köztük Miklós az elsőszülött fiú, aki 1914-ben az I. világháború kitörése után a nagy adósságok miatt eladta a birtokot. Ezután beállt katonának, és részt vett a harcokban. Felesége (Fábry grófnő) pedig a katonakórházakban volt ápolónő....
A neves pozsonyi szobrász, Rigele Alajos az alkotója Gruber Béla futballista síremlékének. A huszonegy éves sportolót és csapattársát 1922-ben érte a halál, mikor egy mérkőzésen villám csapott beléjük. A síremlék a temető V/2. szektorában található.
Grüneberg Károly kefegyára Pozsonyban, egyike a legrégibb cégeknek, mely 1834 óta fennáll. A gyárat Grüneberg Károly és József alapították. A gyár területe a 12.000 négyszögméter, melyen 17 épület áll. A gyár üzemét 1904-ben a fogkefe gyártásra is kiterjesztette s e réven úttörő szolgálatokat végzett a Koh-i-noor, Cosmos márkanevűekkel Magyarországon és a világban. Az üzem fokozatosan...
Szepesszombat egyike annak a történelmi 16 szepesi városnak, melyeket Zsigmond király 1412-ben zálogosított el Lengyelországnak. A város történelméről gazdag emlékei tanúskodnak. 1950-től védett város. Ha a hajdan szász településen „magyar emlékek után kutatunk, akkor a városka temetőjét keressük föl, de a piactéren is áll még az 1848-as honvédek dicsőségére emelt emlékmű.”
Grúsz Márton a magyar királyi posta- és távirda szolgálatában állt főtiszti beosztásban. 55 éves korában érte a halál. A sírkövön látható cédula tanúsága szerint, 2006 óta nem került sor az esedékes sírhelymegváltási díj kifizetésére, ezért fennáll a veszélye a sír felszámolásának is.
Gulyás Lajosnak 25 hold földje volt, a magyar időben a község bírája, erős református családként részt vállalt az egyház és a falu életében is. Édesapja Gulyás Lajos református lelkésznek, az 1956-os forradalom mártírjának, akit a forradalomban való részvétele miatt halálra ítéltek és kivégeztek.
A sírkertben két sírkő található: Gyalokay László (1864-1952) református lelkész, esperes helyettes püspöké, és fia Gyalokay Dezső (1901-1988) okleveles mérnöké, királyi m. tanácsosé. Gyalokay László Nemesócsán kezdte és fejezte be rendes lelkipásztori szolgálatát, 1896. március hó 16-tól 1942. október 1-ig, azaz 45 évig. Volt körlelkész, segélyosztó bizottság jegyzője, egyházmegyei tanácsbíró, 1 évig egyházmegyei pénztárnok, egyházmegyei...
Pyber család. (Gyerkényi.) Komárom megyei család, mely kiterjedt Fejér, Pozsony, Nógrád megyékbe is. A hagyomány szerint a német birodalomból, az egykor úgy nevezett „imperium”-ból eredt; már a XV. században Magyarországon volt. Gyerkényi Pyber II. Benedek, ki mint táblabíró halt meg Komárom vármegyében Virthen 1823. octob. 18-án, kora 65. évében. Benedek († 1823.). Ennek fia Ignácz († 1883.)...
Gyevát György * 1950. július 31., Vága – † 2006. december 29., Galánta / sportoló, edző Gyevát Árpád és Forró Mária Valéria első gyermekeként látta meg a napvilágot 1950. július 31-én a mátyusföldi Vága községben. A családban még született egy kislány, a húga, Regina. Iskolai tanulmányait szülőfalujában, a magyar tannyelvű alapiskolában kezdte, amely az 1959/60-as...
Fotográfus, fotóriporter. 1949-ben született Nagylégen, 2010. április 29-én hatvanegy éves korában halt meg. 1967-ben érettségizett a somorjai magyar tannyelvű gimnáziumban. 1978 és 1986 között az Új Szó fotóriportereként dolgozott, majd 1988-tól 1994-ig a Hét című kulturális hetilapnál tevékenykedett. 1994-től szabadfoglalkozású fotográfusként próbált megélni. A somorjai művelődési ház alkalmazottjaként kezdett el filmezni, elsősorban Somorját. Több ezres...
Gyöngyösi István (Radvánc, 1629. augusztus 25. – Csetnek, 1704. július 24.) magyar költő, alispán, országgyűlési követ. A csetneki temető egykori ravatalozó kamrájához közel találni a síremléket, amelyet 2003 őszén találtak meg, Thököly Gábor jóvoltából újították fel, 2004. július 24-én ünnepség keretében, halálának háromszázadik évfordulóján újraavatták a síroszlopot. Azóta minden év júliusának végén, halálának évfordulójakor megkoszorúzzák.
György Anton (1910-1962) egyszerű cigány családban született. A család tégla és vályogveréssel kereste meg a kenyerét. Nyáron lovasszekérrel járták be a környéket és dinnye eladásával is foglalkoztak. A hegedű megismerése, a zene szeretete a családban ragadt rá. Saját bandája volt, lakodalmakon, bálokban muzsikáltak.
Győrik Márton ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1848. okt. 3. Gáloson (ma Ausztria része) Mosonmegyében. Közmegbecsülésben álló kovácsmester fia, akit a helyi népiskola után a szülők a magyaróvári algimnáziumba írattak. A felsőbb osztályokat és teológiai tanulmányait már a pozsonyi evangélikus líceumban fejezte be. Tanulmányai után leszolgálta az önkéntesi évét, azután két évig nevelő volt. 1877-ben...
