Gaál István, nagydaróczi születésű, okleveles és jó eredményt felmutató tanító, ki 13 évi működés után 1911-ben Gömörpéterfalán halt meg. Amikor ő tanítóskodott az iskolában 114 tanköteles volt, mert akkor ide jártak a dobfeneki gyerekek is.
A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010 őszéig végzett, nem tudományos, csak információ jellegű kutatás alapján) a következők...
A sírban Galambos Dániel és neje Vörös Janka nyugszanak. Galambos Dániel földbirtokos volt, fiai Galambos László rétei református lelkész és Galambos József földbirtokos.
Galambos József földbirtokos 1857-ben Nemesócsán született. Iskolái elvégzése után szülei birtokán gazdálkodott, majd 1895-ben önálló gazda lett, 80 hold földön gazdálkodott. Tagja volt az Egyesült Magyar Néppártnak. Felesége Bódis Julianna, nevelt gyermeke Dócza Julianna. Szülei Galambos Dániel földbirtokos és Galambos Dánielné sz. Vörös Janka.
Galambos László Dióspatonyban helyettes lelkészként 1890 júliusa és 1892 márciusa között szolgált. Majd 1893. szeptember 24-től 1941. május 31-ig, a Rétei Református Gyülekezet leghosszabb ideig szolgáló lelkésze volt. Fia Galambos Zoltán (Réte, 1894. június 22. – Komárom, 1973. január 29.) református lelkipásztor, lapszerkesztő, teológiai fordító. Négy elemit szülőfalujában végezte, majd Pozsonyba került cseregyerekként a német nyelv...
Galánthai Fekete Márton, az Országos Alapítványok pénztárnoka és Pozsony Vármegye táblabírájának,valamint feleségének Rosáliának gyermekei által állított sírja.
A fiatal lány sírja a temető északi részén található, világos szürke márványból készült, szomorúfűz látható rajta. Rozsdás, kovácsoltvas kerítés veszi körbe.
A Diósförgepatonyi Református Elemi Népiskola tanítója, mint segédlelkész tanított a förgei telken működő iskolában. Diósförgepatonyi születésű, Gálffy Miklós első diósförgepatonyi gondnok fia. Alsóbb iskoláit Dióspatonyban a református iskolában, középiskoláit Pozsonyban végezte. Élethivatásának a papi pályát választotta. Református lelkésszé avatása után Felsőgellérre került. Egész életét híveinek szentelte. Esperes, az egyetemes konvent tagja, egyházkerületi tanácsbíró volt. 1932...
A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács Máriának (1825-1901) Mihály nevű testvére gyermekkorában elhunyt (1830-1841). Anyjuk, Ns. Bodon Katalin...
Galos János 1. világháborús katona. Pósa Lajos református lelkész bejegyzése az anyakönyvben: Gallos János földműves, Balázs Irma férje. Idegsorvadásos betegségét a harctéren szerezte.
A klagenfurti kaland 1863-tól (pontosan november 4-től) Etelka (Görgei Artúr felesége) végleg hazaköltözik a két gyerekkel. Ekkor írja Artúr Istvánnak: „ma indul hozzátok gyermekeinkkel a tőlem való elválás miatt kétségbeesett árva.” Artúr tehát egyedül marad a viktringi házban. No, persze, némi személyzettel. Megbékélt már a „nemzeti bűnbak” szerepében, ezen egészséges cinizmusa és akasztófahumora átsegítette. Eljár...
1909. március 21-től 1909. december 2-ig Barabásszegen helyettes lelkészként szolgált. Majd Deákin segédlelkész. 1915. március 16 és 1927. október 23. között Szapon lelkész. 1927. október 23-tól volt megválasztott lelkésze 24 éven át a kulcsodi református gyülekezetnek. 1950 szeptemberében bekövetkezett halála után a lelkészi teendőket Raduly Sándor csilizradványi lelkész látta el. Neje Tuba Hermina szül. 1919....
Csicsói kántortanító, felesége Hegedűs Zsuzsanna, Gáspár Sámuel édesapja. Kulcsodon született. Támogatta az 1848-as forradalmat és részt vett a szabadságharcban.
Gáspár Sámuel 1848. május 10-én született Csicsón. Édesapja Gáspár József csicsói kántortanító, édesanyja Hegedűs Zsuzsanna. Gáspár Sámuel az alapiskolát szülőfalujában végezte, az 1848-as forradalmat támogató és a szabadságharcban résztvevő édesapja a nemzethez és a magyar hazához hű szellemben nevelte és tanította. Az alapiskola elvégzése után a híres Pápai Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Az 1860-as években...
Gávai L. Juhász József fia Juhász József a ma Lekérhez tartozó Garamvezekényen szolgálta az ottani gyülekezetet. Sírjuk a hontvarsányi temető mára elhanyagoltá vált részében található. Juhász József lelkipásztor 1885-ben Hontvarsányban (Hont vm.) született, apja Juhász József lelkész, anyja Nizsnyánszky Hermin. A gimnáziumot Léván, a teológiát Pápán végezte. Segédlelkész volt apja mellett Hontvarsányban (apja 1869-1911 között...
„Magyar nyelvű szöveg olvasható egy Gazdik-sír fölé emelt fehér vaskorpuszos szürke műkőből emelt feszületen is: „Gazdik / Antal / szül. 1852. jan. 18. / megh. 1886. okt. 31. / és fia / Árpád / szül. 1885. febr. 17. / megh. 1888. okt. 15.“ Talán ő még Mikszáthtal is barátkozhatott.”
Genersich Aurél (1895. január 22., Szepesszombat – 1915. május 19., Nyitra) A fiatal gyógyszerész gyakornok, a Tátra nagy rajongója. A Budapesti Egyetemi TE tagja. Tehetségét, elkötelezettségét Hensch Aladár méltatja a Turistaság és Alpinizmusban. Gimnáziumi éveit a késmárki evangélikus líceumban tölti. Adományaival segíti iskoláját. A könyvtárt 4 magyar, 1 német nyelvű könyvvel gyarapítja (1909), az éremtárat...
A két háború között a rádiók rendszeresen játszották műveit, de személye a valós szocializmus idején német származása miatt politikai üldöztetésnek lett kitéve. Emigrációba kényszerült, és élete hátralévő részét Svácban töltötte. 54 éves korában halt meg. Földi maradványai Pozsonyban nyugszanak, a késmárki temetőben található sírkő csupán jelképes jelleggel bíró. Genersich Ernő emlékére 2018-ban emléktáblát helyeztek el...
Gyógyszerész. Az 1872-es MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) megalapítására tett felhívás aláírója. Az MKE választmányi tagja (-1879-), az MTE (Magyar Turista Egyesületet) Tátra osztály választmányi tagja (1898-).
Genersich Sámuel (1768–1844) – orvos, botanikus 1768. február 15-én született Késmárkon, Genersich Keresztély kereskedő és Rojkó Zsuzsanna gyermekeként. Két bátyjához hasonlóan, akik később szintén tudományos pályára léptek, először a késmárki evangélikus líceumot végezte el, majd Bécsbe ment tanulni. Itt kapta meg 1791-ben orvosi oklevelét. Orvosi működését szülővárosában kezdte, később Lőcsére költözött. Fabriczy Johannát vette feleségül,...
1869-ben a csütörtökhelyi Szent László-templomban tűzvész pusztított, leégett akkor a templom tornyainak teteje, a kápolna, a kolostor és a közeli fából épített iskola is. A kolostor akkori elöljárója, Gmitter Alfonz lelkész több, mint 20 éven át gyűjtött adományokat a hívek között, míg össze nem gyűlt az újjáépítéshez szükséges összeg. Gmitter Alfonz sírja a csütörtökhelyi Szent...
Költő, újságíró, pedagógus, író, helytörténetíró. 1949-től a Csemadok alapító tagja, az alapszervezetének elnöke, kultúrfelelőse, mindenese. Kiváló sakkozó volt. Több irodalmi pályázaton díjat nyert. Az én anyám c. verse volt az első II. világháború utáni költemény, amely magyar nyelven Csehszlovákiában megjelent (Új Szó, 1949. február 12).
Adéle Aubouin 1822. szeptember 10-én látta meg a napvilágot a franciaországi Pontarlier-ben. Apja a század elején még gazdag vasgyáros volt, de tönkrement, s Adéle születésekor már egyik vejének birtokán élt családjával. Adéle-nek két nővére, egy bátya és egy húga volt. A lány korán elárvult, először apját, majd 13 éves korában édesanyját is elveszítette. Emma nővére...
Görgey Albert, toporczi és görgői (1882. május 30. – 1943. december 19. ): földbirtokos. – Szülők: Görgey János, Ujházy Zsófia. 1909 táján toporczi birtokán gazdálkodott. – Főleg tört. jellegű cikkei: Szepesi Lpk (1913/4). – M: 1. A toporczi és görgői Görgey nemzetség és a svábóczi és tótfalvi Sváby nemzetség történetéből. Igló, 1909. – 2. Görgey...
A Zsedényi család Lőcse városának legfontosabb és leggazdagabb családjai közé tartozott. Mivel a két Zsedényi nővér halálakor az evangélikus temetőben már nem temetkezhettek, a város köztemetőjében leltek örök nyugalomra. Síremlékük az evangélikus temetőből, a Probstner család sírkertjéből került mostani helyére. Hátoldalán ma is olvasható: INES v PFANNSCHMIEDT CEB. VON PROBSTNER. Zsedényi Linda 1912-ben 18 éves...
