Szlovákiai magyar író, irodalom- és színikritikus, publicista. Gömörhorkán született 1951. április 12-én. A gömörhorkai és pelsőci általános iskola elvégzése után, 1966–1970 között a kassai Középfokú Gépészeti Ipariskola diákja volt. Egyetemi tanulmányait 1974–1980 között végezte el a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ELTE Könyvtártudományi Tanszékének levelező hallgatójaként. Közben, 1970–1976 között, mint technikus dolgozott a gömörhorkai Gömöri Cellulóz-...
Justi Henrik pozsonyi polgármester (1804–1878 – a V./1-es szektorban nyugszik) és egykori politikai ellenfele, az 1882-ben elhunyt Edl Tivadar sírja a temető V./3-as szektorában található. A két férfiú – Pozsony első embere és befolyásos bankára, pénzügyi szakembere, – közel húsz éven át uralta a várost. Bár indulásuk nagyon különböző volt – Justi 1848/49-ben csatlakozott a...
A Rozsnyói Híradó 1915. november 21-én megjelent számában volt olvasható az alábbi tudósítás: „A hazáért halt meg … – Egyed Miklós temetése – Költői hajlamú ifju volt. Csupa tűz, csupa láng. Lelke tele volt a haza képével s boldog volt, hogy a haza hívta. Csatariadóról álmodozott, mint Petőfi, akiért ugy lelkesedett mint magyar ifjuhoz illik....
A gellei zsidóság története egyidős a csallóközi zsidóság történetével és annak kezdetei a 18. század elejére nyúlnak vissza. A helyi összeírások már 1710-ben említik Isaác Salamon kereskedőt és egy 1715-ös írás pedig Herschl Marcus nevét említi, akik feltehetőleg családjaikkal éltek a község területén. Az 1848-as összeírásban hét – feltehetőleg – zsidó származású személy, illetve család...
Nagybalogon négy cipész működött egy időben. Az emberek ekkor még inkább kijavíttatták lábbelijüket, ha rossz volt, csak nagy szükség esetén vásároltak. Cipőjavításon kívül természetesen más munkát is elvállaltak. Így a cipészeknek annyi munkájuk akadt, hogy mind a négyen megéltek a mesterségből. Elek Barna nagyon szerette a labdarúgást. A focisták cipőit gyakran és nagy szeretettel javította...
„Amikor a XIX. Század közepén a Pusztatemplom romossá vált, s a mellette lévő temető is betelt, a falu halottait a mai templomtól északnyugatra fekvő Alsótemetőben helyezték örök nyugalomra. A dombon lévő régi sírkertbe már csak a nemesek temetkeztek tovább, … Időközben, mivel nagyobbodott a település, és mivel sok áldozata volt az olyan betegségeknek mint a...
Epölyi (Eipl) Ferenc (1854–1925), sokat publikáló nagykálnai plébános volt, aki 1920 után Csehszlovákiában maradt. „Tatai” álnéven rendszeresen jelentek meg írásai az „Őrangyal” című képes gyermeklapban, mely havonta két alkalommal jelent meg: minden hónap 1., valamint 15. napján, legalább 2-2 képpel illusztrálva. Terjedelme általában számonként 8-8, néha – a nagyobb egyházi ünnepek alkalmából – 16-16 oldal...
A sírkert első sírjában Erdélyi Pál földbirtokos, Erdélyi Pál református lelkész, felesége Erdélyi Pálné szül. Szigethy Terézia, Erdélyi Zsuzsanna és férje Rácz Lajos nyugszanak. Erdélyi Pál (1904 – 1991) lelkész 1933-tól szolgált Felsőgelléren. A második sírban Erdélyi István földbirtokos, Erdélyi Palika nyugszanak. A harmadik sírban N.t. Erdélyi Pál, a Komáromi ref. ker. Egyházmegye esperese, ógyalla-bagotai református...
Erdősi Imre, eredeti nevén Poleszni Imre (Nyitra, 1814. november 4. – Nyitra, 1890. január 9.) piarista szerzetes, pedagógus, az 1848-49-es szabadságharcban tábori lelkész. Erdősi Imre polgári családba született. Apja Poleszni Ambrus nyitrai csizmadia volt, és testvére, István is folytatta ezt a mesterséget. A családot a városban „Österreicher” néven ismerték, mert ősük Ausztriából költözött a városba....
Az Esterházyak családi kriptája a római katolikus temető déli szélén áll. A kovácsoltvas kerítéssel övezett, sokszög alapú, neogótikus és eklektikus stílusú épületet cseréppel fedték. Építtetője gróf Esterházy János Károly (1775-1834) volt, aki egyébként Galántán nyugszik, de végrendelete szerint szívét a családi kriptában helyezték nyugalomra. Belső terében összesen 11 darab sírbolt elhelyezésére alkalmas üreget alakítottak ki....
Eysner-síremlék a temető I/2-es szektorában a sarokban, a fal mellett áll. A síremlék felső részén ovális keretben a fiatalon elhunyt Eysner Frigyest látjuk. Alul a gyermekét gyászoló apa alakja jelenik meg, aki egyik kezében pálmaágat tart, a másik kezével a „szertefoszló világ” (lepke, virág) felé nyúl. A síremlék műemléki védelem alatt áll. Az alkotást Rigele...
Fabriczy János (Poprád, 1800. május 13. – Lőcse, 1865. május 13.) megyei főmérnök. Fabriczy András evangélikus lelkész, főesperes és Ab hortis Augustin Klára fia volt. Szülővárosában, Késmárkon és Lőcsén tanult; egyetemi tanulmányait 1819-ben Pesten és 1820 – 1821-ben Bécsben végezte. Miután Raisz szepes megyei főmérnök mellett egy évig működött, 1823-ban az árvai uradalom mérnökévé nevezték...
Fabriczy Sámuel (Poprád, 1791. március 18. – Lőcse, 1858. március 18.) ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, evangélikus egyházkerületi felügyelő. Fabriczy Kornél művészettörténész apja. Fabriczy András evangélikus lelkész és Ab hortis Augustini Klára fia volt. Első oktatását a poprádi evangélikus iskolában nyerte, ahol a latin és magyar nyelvet is megtanulta; a szintaxisból 1803-ban kilépvén,...
Faller Károly kohómérnök, főiskolai tanár, a selmecbányai Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület elnöke (1889–1892), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja. 1857. május 17-én született az ősi bányavárosban, Selmecen, ahol már édesapja is bányászati akadémiai tanár volt. Más források szerint a születés dátuma 1857. május 21. (Csath B., 1992. 130. l.) Selmecbányán és...
Farbaky Gyula (Munkács, 1870. ápr. 18. – Selmecbánya, 1911. okt.) kohó- és bányamérnök, akadémiai tanár 1888-tól 1891-ig a selmeci akadémia hallgatója volt. A fémkohászati szakon végzett, később bányászatból is diplomázott. 1892-ben lett asszisztens Selmecbányán, 1894-95-ben az aacheni műegyetem tanársegédje a fémkohászati tanszéken. 1895-ben Vesztfáliában és Belgiumban, majd Svédországban tanulmányozta a fémkohászatot. 1895-től a selmeci kohóhivatal...
Farbaky István bányamérnök, tanszékvezető, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia igazgatója, feltaláló, országgyűlési képviselő sírja. Farbaky István, a jeles feltaláló és szakíró,a kiváló iskolaszervező és főiskolai tanár 1836. augusztus 15-én született Nyíregyházán. Az elemi iskolát és az algimnáziumot szülővárosában végezte. 1850-ben Eperjesre került, ahol érettségit szerzett. 1854–58 között a selmeci akadémián bányászatot és kohászatot tanult....
Az egykori ekecsi tiszteletes Komáromban született 1826-ban. Iparoscsaládból származott. Tanulmányait Komáromban, illetve Debrecenben végezte. Békésen az elemi népiskolában tanított. 1848/49-ben honvédhadnagy volt. Jelen volt Erdélyben, jelen volt Vasvári Pál elesténél 1849. július 13-án, a gyulai havasokban. A szabadságharc után először Komáromban a református gimnáziumban tanított, majd Hetényben segédlelkész lett. Nevéhez fűződik Csokonainak 1798. március 12-én Lillához írt eredeti levelének...
A Hegyen épített város című evangélikus egyházi hetilap 1928. 06. 29-én így emlékezett meg Farkas Győzőről: „Farkas Győző debreceni evangélikus lelkész meghalt. Mélyen lesújtotta és megdöbbentette budai egyházközségünk tagjait az a váratlan gyászos hír, mely jelenti, hogy Farkas Győző, a debreceni ev. egyházközség vezető lelkésze e hó 9-én hirtelen elhunyt. Gyomormérgezés ölte meg. A budai...
Farkas Pál 1797. szeptember 22-től 1828 május végéig volt a helyi evangélikus egyház lelkésze. Felsőszelibe 36 évesen, 1797 szeptemberében került. Felszentelésére pedig októberben került sor Modorban. Két év múlva, 1799. június 23-án itt nősült meg, amikor feleségül vette a 23 éves Benkovics Teréziát. Házasságukból több gyermek született. Farkas Pál 1828. június 24-én hunyt el. Sírja...
