A műszaki műemlék dunatőkési vízimalom a Csallóközben hajdan működő több száz vízimalom utolsó hírnöke. Festőien szép környezetben, a Kis-Duna tőkési ága jobb partján találja meg az idelátogató a háromszintű hófehér épületet, mely hatalmas kerekével már messziről felhívja magára a figyelmet. A malomban fennmaradt az eredeti berendezés: a vízikerék, az őrlőmű, az osztályozó és gabonaszelelő az...Read More
A Csemadok Somorjai Alapszervezetének, elsősorban Presinszky Lajosnak kezdeményzésére 1976-ban adták át a Honismereti Házat, mint a Csallóközi Múzeum filiáléját. A Honismereti Házban mintegy 500 négyzetméternyi kiállítási területen Somorja középkori okleveles emlékeivel, a város fejlődését szemléltető dokumentumokkal, továbbá a földművelés, a paraszti háztartás, a kendermegmunkálás és feldolgozás legkülönbözőbb eszközeivel, valamint a halászattal kapcsolatos tárgyi emlékekkel ismerkedhet meg...Read More
2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Néprajzi Tagozata és az MTA BTK Zenetudományi Intézet együttműködésével elindult a „Tiszta forrás település” program, melynek keretében a Magyar Művészeti Akadémia minden évben négy település részére „Tiszta forrás település” címet adományoz. A „Tiszta forrás település” címet és a vele járó emléktáblát adományozta a csallóközi városnak – az erdélyi Gyergyóditró után...Read More
Teljesült Jókai Mária régi álma, 2017. január 12-én megnyílt az Ahai Tájház. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, Tóth Tibor Verebély polgármestere és a kezdeményező Jókai Mária vágták át a szalagot, elsősorban nekik köszönhető, hogy a sok éven át gyűjtött és halmozódott néprajzi gyűjtemény méltó helyre került. Az ünnepi hangulat alaphangját a 2015-ben, Aha 750-es évfordulójára alakult...Read More
Az apátújfalusi önkormányzat néhány éve megvásárolta a Fizel család hajdani, vályogból épült zsellérházát. Az ideiglenesen rendbe hozott épület felirata falumúzeumot jelöl, ám egyelőre és elsősorban a község tárgyi néprajzi anyagának gyűjteménye tekinthető meg. A két helyiségből álló épület talaja döngölt, mennyezete gerendás. A szobákban helyet kapott a szövés-fonás gazdag kelléktára. Van itt rokka, kendertörő és...Read More
A népviseletes babák gyűjteményét (negyvenegy község népviseletének bemutatása babákon) – mely már Európa több városában óriási sikert aratott és eddig 231 alkalommal került bemutatásra – Szobiné Kerekes Eszter „álmodta meg” és férjével, néhai Szobi Kálmánnal szervezték. Most a Kerekes család szülőházát Szobiné Kerekes Eszter és testvére, Kerekes András ajánlotta fel múzeumi célra. A legfőbb támogatójuk...Read More
Draskovits János (trakostyáni báró), horvátországi bán, a lovasság vezére, Draskovits Gáspár fia. Hadi pályáját Erdődy Tamás horvát bán alatt kezdette a törökök ellen viselt háborúkban; győzelmet nyert 1589-ben Pozsegánál Scanderbeg és 1591-ben Kapronczánál Hassan pasa ellen. Eszéket az ostrom alól 1592-ben fölmentette; ez évben bárói rangot nyert, 1596-ban pedig tárnokmester lett. 1597-ben Petrinát mentette föl...Read More
A csalomjai főutcán láthatjuk a 2009-ben megnyílt falumúzeumot. Pölhös Ferenc kisgazda két és fél hektáros portáján valamikor zsúpfedeles vályogház állott. Ennek helyén épült a gazda két gyermekének: Pölhös Józsefnek és Pölhös Ilonának a kőháza, amelyben ma a múzeum kapott helyet. A cseréptetős ház egy-egy szoba-konyhás lakrészből áll. A nyugati nagy ablaka az utcára, hatoszlopos déli...Read More
A templom felé vezető út bal oldalán, egy régi, fehér parasztházból kialakított múzeum, mely régi képeket, használati tárgyakat és parasztszobát mutat be. A portán áll még egy csűr, benne régen használatos mezőgazdasági eszközök láthatók, a portára pedig egy székelykapun át lehet bemenni. A múzeum falán egykori megye- és településjelző tábla függ.Read More
A Fő tértől pár lépésre található, a buszforduló mellett. Valamikor tanítólakás volt, a községben működő egyházi fenntartású iskolához tartozott. Jelenleg a lelkiatya engedélyével működik. Három helységben a falu népi kultúrája, népviseletek, régi használati tárgyak, mezőgazdasági eszközök láthatók.Read More
Az egykori jegyzőlakásból kialakított falumúzeumot 2003. október 6-án avatták fel. A helytörténeti gyűjtemény részeként a néprajzi, viseleti emlékek mellett iskolamúzeum is helyet kapott az épületben. Az épület homlokzatán 2004-ben helyezték el az aradi vértanúk emléktábláját, de itt kapott helyet az egykori községháza falát díszítő régi tábla is, Esztergom vármegye címerével. A kiállításon látható egy régi...Read More
Losonc felé vezető út jobboldalán, a faluközpontjában található. Az épület egykor magántulajdonban volt, 1994 óta ad helyet a néprajzi gyűjteménynek. Nemcsak Bussáról, hanem a környékbeli falvak, települések mindennapi tárgyait, népviseletét és berendezését őrzik. Az épület ad helyet a Zsélyi Aladár emlékszobának is. A kiállítás 1994-ben, a budapesti Közlekedési Múzeumból került Bussára. A Bussán megkeresztelt fiatal...Read More
Bemutatkozik egy felvidéki tájház – Néveriné Demter Eszter – A valamikori Alsóváradot már Béla király jegyzője, Anonymus említi krónikájában mint annak sárvárát Lévához tartozóként. Felsővárad község alapítása a 16. század elejére tehető. Nevét mindkét falu még Trianon után is megtartotta mint Dolny és Horny Várad, csak a második világháború után egyesítették a két falut Tekovsky...Read More
A Zergehegy alján, a Koliba Film-stúdió bejáratához közel található az a Mária-kápolna, melyet a 13. honvéd őrszolgálatos pótszázad állíttatott az I. világháború emlékére. Ebben a században szolgált Rigele Alajos szobrász is, aki Pastinszky Mihály szobrásszal közösen alkották ezt az emlékhelyet. A magyar honvédek a kápolna szobrocskájául Szűz Mária Kis-Jézust kezében tartó szoborkompozícióját rendelte meg az...Read More
Palóc Magyar Tájház és Kulturális Központ nyílt a Nagykürtösi járás alig 500 lelket számláló településén. Létrejötte nem mindennapos összefogás eredménye: Sárközi János – magánszemélyként – 2006-ban vette meg az 1925-ben épült palóc parasztházat, amelyet a felvidéki magyar közösség kulturális szolgálatára ajánlott fel. A szakmai felügyeletet a tatai Kuni Domokos Megyei Múzeum vállalta, Csapucha Árpád néprajzkutató...Read More
2015. április 19-én egy sikeres európai uniós pályázatnak köszönhetően a helyi kultúrházban került sor az állandó „Lukács Pál emlékszoba“ megnyitására, amely Galo Vilmos történész, kutató, munkáját dicséri. 2015. július 29-én Kamocsa község 600. jubileuma alkalmából a Lukács Pál emlékszoba a falu múltját bemutató állandó tárlattal is kiegészült, melyet Kamocsai Gál László helytörténész állított össze.Read More
A község földrajzi fekvése miatt eléggé el volt zárva a környező falvaktól. Többek között ez a tényező is közrejátszott abban, hogy Martoson a hagyományos népi kultúra számos eleme, a népi építészet tovább fennmaradt, mint a környező helységekben. Az 1970-es évek elején a fennmaradt parasztházak közül a 101-es számút nyilvánították műemlékké, 1975-től pedig mint tájház várja...Read More
A Jakab család tulajdonába 1935-ben került az épület és a hozzá tartozó kert. Az épületet a II. világháború során nem csupán a család, de a német és orosz csapatok is használták, mivel stratégiai szempontból jó az elhelyezése. A fennmaradt kiállított tárgyak többsége a család tulajdonát képezték, de a gyűjtemény bővítésében barátok, kollégák, szomszédok is segédkeznek,...Read More
A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban építette: ”Nemes Lovas István feleségével N. Tóth Mikolai Máriával.” Az épület az utcával...Read More
Megalakulásának éve 1971. Kulturális, közművelődési és egyéb hagyományőrzési tevékenységet végez. A tájház Alistál közepén található parasztház, mely a 70. szám alatt van. A mestergerendába vésett évszám tanúskodik arról, hogy 1848-ban épült, eredeti tulajdonosa Németh Gyula alistáli lakos volt. A község 1973-ban vásárolta meg, s 1975. június 20-án múzeummá avatta. A Szlovák Műemlékvédelmi Alap nyilvántartásában műemlékként...Read More
Nyitvatartás: Hétfő: szabadnap Kedd – péntek: 9-12, 13-16 Hétvégén és ünnepnapokon: 00421 / 904 021 807 Kapcsolat: Svodín č. 305, 306; 943 54 Svodín Mobil: 00421 / 907 432 055 e-mail: edina.svajcer (kukac) gmail.com TÁJHÁZ Az egyik volt parasztházban rendezték be, amely hatalmas gazdasági udvarával és melléképületeivel különösen alkalmasnak tűnt erre a célra. 2005....Read More
Az új létesítményt az egykori helyi kultúrházban hozta létre az önkormányzat, amely korábban lakóház volt. A tájház a három helyiségének egyikében a kenderfeldolgozás eszközeit és termékeit, az egykori pitvarban konyhai eszközöket állítanak ki, a harmadik helyiségben egy szobabelsőt rendeztek be. A kiállítási tárgyak – melyeket az önkormányzat csak kölcsön kért – továbbra is a felajánlók...Read More
A tájházat Panyik Ferencné építtette, a családfa szerint hat nemzedék élt a házban, főleg nagycsaládosok. Az utolsó lakó 1982-ben hagyta el az ekkor már műemlékké nyilvánított épületet. A járási nemzeti bizottság vette meg a házat, és a törvények értelmében a múzeumot bízta meg a tájház gondozásával. A nyerstéglából készült, fehérre meszelt, nyeregtetős, nádfödeles épület utca...Read More
A dél-honti, zömmel reformátusok lakta Ipolypásztó templomhoz vezető főutcáján, a 21. számú portán, a magyar irodalom egyik legképzettebb tudósának, a kiváló szociográfiai írónak, Zalabai Zsigmondnak a szülőházában nyitotta meg Mészáros Ottó, a község polgármestere 2009-ben a falumúzeumot. A korán elhunyt (1948–2003) irodalomkritikus két könyvet is publikált szülőfalujáról. Az elsőben – Mindenekről számot adok – a...Read More
