A község közepén áll az 1. világháborúban elesett falubeli katonák és a 2. világháború áldozatainak emlékműve.Az 1. világháború hőseinek emlékművét, melyre 42 nevet véstek, 1940. június 5-én avatták fel ünnepélyes keretek között az országzászlóval egyetemben. Az avató beszédet Koczor Gyula barsi főispán tartotta, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság nevében Berényi Róbert beszélt. Az emlékmű szembőli jobb oldalán a Magyar...
Szeder János Fábián (1784. június. 24., Csáb – 1859, december 13., Füss), bencés áldozópap, tanár, a legjelentősebb személyiség, aki Füssön , tevékenykedett. 1793-tól Ersekújvárban, majd Komáromban tanult. 1797- től Révay Miklósnál irodalmat, 1798-tól Kulcsár Istvánnál szónoklattant tanult. 1800-tól a pozsonyi akadémián a filozófia hallgatója volt. 1802-ben Esztergomban írnoki tisztséget töltött be, 1803-ban Nagyszombatban gazdasági hivatalt....
Kockakőből emelt zászlótartó oszlop, melyre 1938-ban a magyar zászlót húzták fel a település lakói. A magyarságunk jelképe, az 1938-as visszacsatolás után a magyarság buzdítására szolgált az országzászló.
A falu határában a legjelentősebb események az 1848–49-es szabadságharc idején játszódtak le a Vág mentén. Görgey Artúr tábornok a Vág irányába vezényelte az I., II., és III. honvéd hadtestet, hogy még az orosz cári intervenció előtt áttörjék a császári-királyi hadsereg védelmi vonalát. A hadművelet 1849. június 6-án kezdődött. A Vág mellett a honvédeknek az ellenséget...
A bronzszobor a megszokott Orbán-ábrázolásoktól eltérően jeleníti meg a szentet. Robusztus alakját látjuk a magas talapzaton, kezében ugyan ott a szőlőfürt, de feje fölött glória van, háta mögött hatalmas kard. Ez talán a szent feltételezhető mártíromságára utal? Köztudott, hogy Szent Orbán általában tájainkon püspöksüveggel és pásztorbottal vagy pápai tiarával és kereszttel jelenítik meg. Attributuma a...
2017. szeptember 15. és 17. között emlékeztek meg a falu első írásos említésének 800. és Alsószeli magyarjai kitelepítésének 70. évfordulójáról. Ez alkalomból avatták fel a kultúrház előtt azt az emlékművet, melynek egyik oldalán a falu eddigi történelmi nevei láthatók, a másikon pedig azon települések nevei vannak feltüntetve, ahová Alsószeliből telepítettek ki családokat.
Miután az első világháború után elcsatolt magyarlakta területek nagy része 1938-ban visszakerült Magyarországhoz, majd Németország oldalán belépett a második világháborúba, rövidesen törvény kötelezte a településeket az első világháborús emlékművek felállítására. Mivel a visszacsatolás után az országzászlós emlékműveket is erősen szorgalmazták, sok helyen ezt a kettőt összevonták, és országzászlós világháborús emlékműveket állítottak. Az alsószeli emlékművet a...
Franziska Seraphica Hablawetz (Bécs, 1838. október 4. – München, 1902. október 26.) bécsi polgárleány, gróf Andrássy Dénes felesége, művészetpártoló. 1838. október 4-én Bécsben Franz Hablawetz és Barbara Dossler polgárpár leányaként született. Pisában 1866. április 6-án gróf Andrássy Dénes, gróf Andrássy György és Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnő idősebbik fia, szülei tiltakozása ellenére feleségül vette. A rangon alul...
2014. február 16-án avatták fel Antall Józsefnek, Magyarország néhai miniszterelnökének bronzból és mészkőből készült szobrát. Az Antall József Alapítvány a néhai miniszterelnök halálának 20. évfordulója alkalmából indította el azt a kezdeményezést, hogy minden nagyobb határon túli területen legyen szobra a volt kormányfőnek. A romániai Székelyhídon 2013. december 22-én avatták fel Antall József erdélyi szobrát, a...
A szobor síremlék eredetileg a református temetőben állt. Sonkoly Barnabás testvére készíttette, akit Putnokra telepítettek. A sírhely új tulajdonosa a szeméttelepre dobta ki a szobrot, amelyet Kiss György vitetett a „kinti” temetőbe, a jelenlegi helyére.
Nagymegyer város nevét a honfoglaló magyar törzs, Megyerről kapta amelynek vezére Árpád fejedelem volt. Ennek emlékére állíttatta a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, és a Nagymegyeri Városi Önkormányzat, a település első írásbeli említésének 740. évfordulója alkalmából. A szobor ünnepélyes leleleplezésére 2008. október 25-én került sor, a Kárpát-medencei Megyer települések találkozója alkalmából. A fából faragott szobrot Nagy Géza...
Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos bronzszobrát a pozsonyi vár udvarán tekinthetjük meg. Szent Erzsébet bal kezében rózsákat tartva, jobb kezével kenyeret ad át egy fekvő koldusnak. A szobrot kiegészítették egy bronz információs táblával, mely az angol és német nyelvű szöveg mellett (Pozsonyra nem jellemző módon), magyarul is tájékoztat a szent életéről. Norbert Sadei olasz szobrászművész...
Árpád-házi Szent Erzsébetnek a templomkertben elhelyezett szobrát, Steinbach Sándor és Nagy Géza fafaragók alkotását, 2007. november 25-én szentelte fel Dr. Pápai Lajos győri megyés püspök (állíttatta Sárközi János).
Árpádházi Szent Erzsébet tisztelete Pozsonyban egyaránt megnyilvánul a neki szentelt templomokban, a róla elnevezett egyetemben és az őt ábrázoló szobrokban. Rigele Alajos Szent Erzsébet szobra az egykori Prépostlak (jelenleg papi szeminárium) udvarán áll. Erzsébetet két hozzá forduló gyermekkel látjuk, közülük az egyiket köpenyével óvón betakarja. A bal karjával tartott kosár a kenyércsodára utal. Szent Erzsébet...
A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger,...
2005 május 21-én avatták fel Attila hun király első felvidéki köztéri szobrát. Az avató ünnepélyen Gáspár Tibor tanár, Kun Ferencz Rákóczi szövetség alelnöke, Nick Ferenc a Falvak kultúrájának elnöke mondtak beszédet. Nick Ferenc Csicsói Nagy Gézának, a kultúra lovagjának átadta a társaság (2015. VIII. 20-ig) első arany pecsétgyűrűjét. Történelmi beszédet Csáky Pál miniszterelnök helyettes tartott,...
2014. szeptember 27-én a Csallóköz, Csilizköz és Csicsó hagyományaiért és kultúrájáért k.h.t magánterületen avatta fel Széchenyi István szobrát az Attila parkban. Az alkotás Ornik Srečko szlovén fafaragó alkotása. Ünnepi beszédet Duray Miklós mondott, a szobrot id. Batta György és Fehér István (a szlovák állampolgárságától megfosztott) avatták fel. Gróf Széchenyi István (1791–1860) Csicsó kegyurának, a megyeri...
2015 decemberében a Téli Napfordulós Ünnepség keretében Pap Gábor művészettörténész és Pucskó Zsolt avatták fel. A három méter magas tölgyfából készült szobor Erdélyből érkezett a településre.
A két világháború hőseinek emlékművét 1992-ben egészítették ki a kitelepítettek emléktáblájával, elképzelhetően a benkepatonyi emléktáblával egy időben.
Az I. és II. világháború áldozatainak emlékére készült a helyi Szentháromság templom kertjében az emlékmű, amelyet Csölle Sándor és Érsek Frigyes kezdeményezésére újítottak fel, és 2009. július 4-i falunapkor tartott szentmise alkalmával szenteltek fel.
