A hajósok, vízimolnárok és a halászok védőszentjének a kőszobra az Illésházy kastély északi fala mellett található. Talapzatán C I monogramos címer látható.
Az 1999 májusában, a korábbi, már megrongálódott temetői nagykereszt helyébe fekete márványból készített, vaskorpuszos keresztet helyeztek, amely fekete márvány talapzaton áll.
A Csallóköz, Csilizköz és Csicsó Hagyományaiért és Kultúrájáért Közhasznú Társulás Nagy Géza vezetésével szervezi a fafaragó tábort. Méltán lehetünk büszkék erre az Európában egyedülálló, magyarságot erősítő hagyományőrző kezdeményezésre, mely Csicsón valósult meg magánkezdeményezésből, baráti összefogásból. A szobor születése egybe esik a nemzetközi fafaragó táborok időpontjával. Kellemes hűsítő élményt nyújtott a Lenti vendéglő a fafaragó tábor...
Az emlékmű a temetővel szemben található.1867. augusztus 2- án Ürge Alajos, Pered jegyzője, (maga is volt 48-as honvéd) levelet intézett a Pozsony Megyei Honvédegylethez, s ebben indítványozta egy emlékmű felállítását a peredi csatában elesett honvédek tiszteletére. A Honvédegylet közgyűlése egyetértett az indítvánnyal, és széles körű gyűjtésbe kezdett. A szervezési munkálatokat dr. Beck Antal ügyvéd, volt...
„Gyökeret verve, megfeszülten, kemény nyakán okos magyar fejével előre tekintve áll a Vashonvéd. A kárpáti harcok oroszlánja, miután megszerezte az egész világ bámulatát, most idehaza is megkapta a glóriát. Pünkösd ünnepén a mi városunkban állítják fel legelső szobrát. A történelembe már beleírta a nevét, most művészi formákba testesítve is megörökítjük a jövő számára.“ Ezekkel a...
A pudmerici csata 1705. augusztus 11-én. Herbeville két napi pihenés után, augusztus 10-én indult el Lipótvár mellől karkóci táborából, hogy a Csallóközbe visszatérve, ismét egyesüljön a Schlick lovassági tábornok alatt ott visszahagyott seregrésszel és podgyásszal. Közben a kurucok táborában meglehetősen izgatott volt a hangulat, mert a tisztek és a legénység zúgolódni kezdtek amiatt, hogy tábornokaik...
Székelykapu a kettészakított település határátkelőjénél, Nagyszelmenc (SK) – Kisszelmenc (UA). A legelső figyelemfelkeltő, és talán az ötlet elindítója is Zelei István, 2000. április 15-én megjelent Kettézárt falu c. könyve, melynek könyvbemutatóját az akkor még szögesdróttal elválasztott határon tartották. A helyiek számos fórumon adtak hírt a még mindig álló „berlini fal”-ról, hogy elérhessék újra kapu nyíljon...
A szlovákiai magyarok 45. Országos Kulturális Ünnepélyén, Gombaszögön, 2003. augusztus 23-24-én avatták fel a Sarló megalakulásának 75. évfordulója tiszteletére faragott kopjafát. A nyitó rendezvényen a résztvevők megemlékeztek a Sarló megalakulásának 75. évfordulójáról.
A sikabonyi temető bejárata mellett áll az a gránit obeliszk, amely az 1960-ig különálló településrész 2. világháborúban elesett katonáinak állít emléket. A betontalapzaton álló fekete gránitobeliszkre a 2. világháborúban elesett katonák neveit és születési dátumaikat vésték: „A II. vil. háb. elesett / Sikabony község katonái Antal István 1916, Antalics Lajos 1923, Benes József 1917, Balaskó...
Az 1848-49-es emlékmű a város főutcája mentén, a kultúrház előtti terecskén található. A kupola négy oszlopon áll. Az az egyszerű kupolás oszlopkompozíció egyszerűségére jellemző, hogy a kupola alatt csak a dátum felirata szerepel: 1848-49. Március 15-én hagyományosan az emlékhelyen is koszorúzással róják le tiszteletüket a zselíziek. Az emlékmű tervezője és alkotója ifj. Szilágyi László zselízi képzőművész....
1849. április 19-én itt verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait. Az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik legjelentősebb ütközete zajlott a magyar honvédek és a császári csapatok között Nagysalló mellett, a hölvényi erdőnél. A Klapka György tábornok által vezetett magyar nemzetőrök hősies helytállással, utcai harcokban arattak győzelmet a túlerőben lévő császári...
A magyar állam kialakulásának 1000. évfordulója jelentős visszhangot váltott ki a régióban. Ennek bizonyitéka, hogy mindkét szomszédos település, Csiliznyárad és Szap is emlékművet állíttatott a jubileumi évforduló alkalmából. Szapon a kopjafa elkészítését az önkormányzat vállalta 2000-ben. Alkotója a csicsói fafaragó Nagy Géza volt.
A római katolikus haranglábat 1914-ben építették. Karcsú, négyszögletes, falazott téglaépítmény fából készült ráépítéssel, ahol a harang függ. Rajta ez a felirat olvasható: FUDIT HENRIKUS EBERHAD PESTINI 182. Sátor pléhtetővel van befejezve. A harangláb a Szent István Parkban látható, amely a szintén ott teret foglaló szoborcsoportról kapta a nevét. A három részből álló szoborcsoport Isván király...
A Fel- és Al-Baka között elhelyezett Szentháromság-szobor (a forrásokban mint „szent Háromság képe” említve) fenntartására a fel- és al-bakai közbirtokosok 1871. április 16-án kelt alapító levélben kötelezték magukat. Ígéretet tettek arra, hogy összeroskadása esetén újra felépítik, ill. jogutódaikkal együtt díszesen és illően megőrzik állagát: „Mi Nemes Fel és al bakai közbirtokosok a két Baka közti...
Az Országzászlót Tata városának ajándékaként 1939. augusztus 20-án avatták fel, az ünnepélyes aktusról a budapesti Magyar Országos Tudósító két nappal később számolt be. A napjainkban is látható alapon nagyjából két méter magas, harang alakú beton talapzat állt, a zászlórúd tövében Szent István koronájával, homlokzatán két, férfialakot ábrázoló domborművel, alatta az adományozó, Tata városának üzenetével: „Bár...
A település első írásos említésének emléktáblája A legrégibb fennmaradt oklevél, amelyben Vága falu neve írásos alakban előfordul, 1259. szeptember 1-jén keletkezett Csepel-szigeten. IV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (mai Magyargurab területén,...
Hegyéte egykori településrészén, Töböréte valamikori határában álló fehér kőkereszt található, a megfeszített Megváltóval, alatta pedig a Fájdalmas Anya ábrázolásával. A keresztet 1887-ben Biró Ignác és felesége, Póda Zsófia csináltatta.
Hegyétén (Töböréte településrészen), a főút mentén található a Szűzanyának ajánlott téglalap alapú kis kápolna-képoszlop, vaskereszttel a tetején, amely 1975-ben készült. A benti kis „oltárt”, amelyen a Szeplőtelen Szűz szobra áll, kovácsoltvas kapuk védik.
A Vágai Országzászló Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és az Országzászlót, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a...
1466. december 15-én Nagyszombatban, Mátyás király, Nagymegyer és Izsap településeknek mezővárosi kiváltságot adott. Ez biztosította a két település számára az önkormányzati, pallosjog gyakorlását. Ez mellett évi három országos vásárt tarthattak és csak a királynak fizettek adót. A kiváltságlevelet a 16-17. században számos Habsburg uralkodó, illetve az erdélyi fejedelmek is megerősitették. A kíváltságlevél odaítélésének 530. évfordulóján,...
Vásárúton a közösségben való éneklés az 1960-as évek elejére nyúlik vissza. Ekkor alakult meg az első éneklőcsoport. Kezdetben népdalokat énekelve, a későbbiekben tobbszólamú karrá fejlődve vált a környéken ismerté. Mentális szükség támadt egy olyan emlékfa, kopjafa megszentelésére, mely ezt a régi és a faluban folytonos kulturális tevékenységet éltető, élő vagy már megboldogult tagoknak állít emléket....
