2002. július 7-én, a 8. Hídverő Napok keretében a kitelepítettek és meghurcoltak tiszteletére emlékművet avattak Marcelházán. Duka Zólyomi Árpád, az MKP alelnöke, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, az egykori deportáltak nevében Édes Dezső szólt az egybegyűltekhez. Az avatóünnepségeket követően Varga Róbert fotóiból nyílt kiállítás, Fehér Csaba történész pedig a háborút követő évekről tartott előadást....
A nagysallói diadalt követően a honvéd hadseregnek Poeltenberg Ernő tábornok vezette VII. hadteste 1849 április 20-án, itt harcolta ki a továbbjutást az osztrák ostromgyűrűböl felmentve Komárom erődjét. A 150. évforduló emlékére állíttatta Köbölkút önkormányzata.
A kosztolnai katolikus templommal szemben áll az 1848 évi okt. 28-án vívott kosztolnai csatában elesett honvédek emlékköve. Ezt emelte a hálás utókor kegyelete jeléül azok emlékére, kik készek voltak szeretett hazájuk szabadságáért küzdeni, küzdeni az utolsó leheletig. A kosztolnai dombokon volt a honvéd tábor, ott folyt a heves küzdelem, melyben Pongrácz Guido, a népfelkelők lelkes...
Az iskoláról 1753 óta vannak adataink, mivel plébánia csak azóta van, s így egyházi levéltár is. Ezek alapján az iskolát és a kántortanítói lakot a méltóságos erdődi gróf Pálffy Ferenc úr építtette 1795-ben a mostani beltelken. 1855-ben új iskola épült két tanteremmel, a kántortanítói lak pedig 1865-ben. Nyárasd község és közösségei azoknak a tanítók emlékére állíttatta,...
A kopjafát 1998-ban az önkormányzat állíttatta a község első írásos emlékének 765 évfordulóján, amely egyben a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának és a magyar iskolák újraindítása 50. évfordulójának is emléket állít. A kopjafát 2012-ben a Kisújfalusi Önkormányzat és a Református Gyülekezet újíttatta fel.
A magyar szabadságharc dicsőséges 1849. évi tavaszi hadjáratának legfényesebb győzelmét a Klapka és Damjanich tábornokok által vezetett magyar honvéd-csapatok, a felvidéki Léva városától mintegy 20 km-re délre található Nagysallónál aratták, 1849. április 19-én, a számbeli túlerőben lévő császári és királyi egyesült hadtestekkel szemben. A csatában közel 900 magyar honvéd esett el. Emléküket két, máig álló...
1940-ben a losonci gimnázium 350 éves jubileumi ünnepségei keretében megörökítették a gimnázium hősi halottai – 2 tanár és 52 diák – emlékét. Az emléktáblát Györgyi Dénes főiskolai tanár, műépítész terve szerint fehér carrarai márványból Ferencz János losonci kőfaragómester készítette. Az emléktábla nemes egyszerűségével és anyagával valamint méreteivel – 240x120cm – hatott. A költségekre közadakozásból 425...
1940-ben a losonci gimnázium 350 éves jubileumi ünnepségei keretében megörökítették a gimnázium hősi halottai – 2 tanár és 52 diák – emlékét. A fehér carrarai márványból készült 240×120 cm méretű emléktáblát 1945-ben a csehszlovák hatóság eltávolította az iskolaépület faláról. A reforműtus templom kertjébe került, ahol az 1978-as felújításkor darabokra tört. 2014-ben, az első világháború centenáriuma...
Az 1849-ben az orosz katonaság által felégetett Losoncon elpusztúlt református templomot 1851-1863 között neogótikus stílusban újjáépítették. Felszentelésére 1864-ben került sor. 1944/45 fordulóján a háborús események következtében a templom használhatatlanná vált. A benesi dekrétumok alapján minden vagyonától megfosztott református egyház a templomot képtelen volt rendbe hozni, az évtizedekig üresen állt. 1978-88 között az állami műemlékvédelem renováltatta...
A községben 1939 és 1944 között Magyar Királyi Lengyel Tiszti Gyűjtőtábor működött. A tábor és lakói történetét egy magyar és lengyel nyelven írt vaskos kötet aprólékos pontossággal megörökíti. A községházának is otthont adó egykori határőrlaktanya egyik külső oldalfalán emléktábla emlékezik a katonák és a falu lakóinak békés, barátságos együttélésére. Az emléktáblát 2012. február 23-án Ipolyhídvég...
A Magyar Tanácsköztársaság, a Spanyol Szabadságharc és a duklai felszabadító harcok öt résztvevőjének emlékére állítottak emléktáblát, amely egy női alak jobb oldalán található a művelődési ház bejárata mellett. A női alak bal oldalán Petőfi Sándor emléktáblája látható a művelődési ház bejáratának a bal oldalán található.
A XIX. első felének pezsgő társadalmi légkörében a természettudományok fejlődése, szakosodása is új lendületet kapott. A tudományos élet fórumaként 1840-től rendszeressé váltak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései. Az 1847-es soproni összejövetelen Zipser Keresztély András besztercebányai természetrajz tanár indítványozta egy földtani-bányászati egyesület megalakítását, mondván, hogy „a közjólétet csak azzal vívhatjuk ki, ha az ország előnyeit,...
A második világégés áldozatainak, a fronton elesetteknek, a jeltelen sírokban nyugvóknak a számát viszonylag nagyon sok egykori kürti lakos is gyarapítja. Neveiket, mementóként, a templom falán elhelyezett emléktábla (is) őrzi.
Több településen úgy örökítették meg a zsidó mártírok emlékét, hogy újonnan állított vagy pedig a második világháború áldozatainak nevével kiegészített, első világháborús emlékművekre került rá az ő nevük is. Ezt a megoldást választották például a bodrogközi Nagytárkányban, a csallóközi Csicsón vagy Nemesócsán és több más helyen is. A nemesócsai emlékművet „a református, a római katolikus,...
A faluból a Beneši dekrétumok alapján 28 magyar családot Magyarországra telepítettek. A helyükre, házaikba, portáikra önként betelepülő magyarországi szlovák családok költöztek. A kitelepített lakosok emléktábláját a templom bejáratánál helyezték el, 2008-ban.
A templom előtti téren látható az a kopjafa, amelyet a millecentenárium emlékére készített Tóth József helybeli fafaragó. A csúcsívben végződő kopjafán fent keresztjel látható, alatta pedig ez a felirat olvasható: Kőkeszi 896/1996, Itt élned s halnod kell.”
A templomkertben álló kopjafa a Magyar Keresztyéndemokrata Mozgalom pártjának köszönhetően a Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából lett állítva 1996. november 24-én. Nt. Erdélyi Pál a komáromi egyházmegye esperese, Ógyalla-bagotai lelkész, valamint leánya Nt. Erdélyi Tímea lelkésznő szentelte fel. A kopjafát Illés Béla szímői fafaragó készítette, és véste rá a kamocsaiak által kiválasztott mottót: „Úgy cselekedjünk, hogy...
A faluház udvarán a millenneumi ünnepségek emlékművét találjuk. A honfoglalás emlékére Búcs község lakossága emeltette 1899-ben rózsaszín márványból. Az obeliszk elülső oldalán felirat volt, amelyet azonban kivéstek, nyilván az első Csehszlovák Köztársaság idejében. Helyi hagyomány szerint ez Erzsébet, a népszerű Sziszi császámő tragikus halálának emlékműve volt. 1896. április 12-én a milleneumi ünnepségek alkalmával húsz hársfát...
Pozsony ezen városrésze a 20. század elején kishivatalnokok és munkások lakhelye volt. Az átgondolt városfejlesztést jelzi, hogy gyakorlatilag minden utcában találunk színvonalas művészeti alkotást. A Dobrovits Mihály utca 10 szám alatti lakóépület utcai homlokzatát Tóth István a Munka és a művészetek allegóriája című nagy méretű bronzreliefje díszíti. A szlovák műemléki jegyzék szerint az épület 1910...
A 2. világháború idején a koncentrációs táborokba, illetve munkaszolgálatos alakulatokban 418 nagymegyeri zsidó származású polgár halt meg. Ebből 229 felnőtt és 189 gyermek. Az elhurcoltak közül csak 110 személy élte túl a borzalmakat. Emlékükre 2004-ben, a Holokauszt 60. évfordulója alkalmából, Ács Sándor magánvállalkozó közreműködésével a Nagymegyeri Városi Művelődési Központ és a Csemadok Nagymegyeri Szervezete háromnyelvű emléktáblát állíttatott...
