A költő maga is járt a községben 1941-ben, és nevét is a településről vette. Szüleinek lakóhelyén 2004-ben, a Holokauszt emléknapján, már avattak egy emléktáblát. Glatter Jónás, Radnóti nagyapja pedig a közeli Rimaszécs temetőjében nyugszik.
2006. május 21-én a késő délutáni órákban leleplezték Radnóti Miklós első szlovákiai szobrát a költő őseinek szülőfalujában, Nemesradnóton, abban a gömöri faluban, amelyről a költő a nevét választotta. Az alkotás Győrfi Lajos szobrászművész és Varga Imre bronzöntő mester munkája, a szoborállítást Csáky Pál 2004, a Radnóti-emléktábla felavatása óta szorgalmazta. A kétméteres andezittalapzaton Radnóti Miklós mellszobrát helyezték...
„A kuruc kor 1704-ben köszöntött Újvárra. 1704. november 16-án a várat harc nélkül birtokba vették a kurucok, majd Bottyán János lett a vár parancsnoka. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban. Itt írta alá 1706. május 20-án a fegyverszünetet. A kurucok itt adták ki a Mercurius Veridicus („Igazmondó Merkúr”) című hadiújság néhány számát”...
A római katolikus templom és az öreg temető közvetlen közelében található. A községben, a templomhoz közeli Nedeczky-kúriában tartózkodott egy rövid ideig II. Rákóczi Ferenc és Vak Bottyán. A község a kurucok erős bázisa volt. 1705-ben Bercsényi Miklós tábornok a feltöltetett sáncon őrizte a dunai átkelőhelyet.
Tardoskedd egyik legjelentősebb és egyben legrégebbi kulturális emléke, amely az új temető területén helyezkedik el. 1704. október 30-án erről a helyről küldött Bercsényi Miklós generális 3 tábori levelet II. Rákóczi Ferencnek, amelyekben a hadiállapotokról, ill. a labancok legyőzéséhez szükséges stratégiai tervekről számolt be a fejedelemnek. A kurucok és labancok közötti véres harcok az ún. „Rákóczi...
Már a közelgő változások előjele volt, hogy 1936. április 29-én Kassa város képviselő-testülete a II. Rákóczi Ferenc Lovasszoboralap Emlékbizottság javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy a fejedelem és bujdosó társai emlékére egy emléktáblát helyezzenek el a dóm északi falán. A latin feliratú emlékjel leleplezését összekötötték a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett Szlovenszkó Országos Kiállítással. 1938....
A II. Rákóczi Ferenc életsorsát bemutató triptichont Dudics Andor festette 1914-1916 között, nyolc évvel azután, hogy a fejedelmet és bujdosó társait a dóm altemplomában örök nyugalomra helyezték. Az 1906. évi XX. törvénycikk, mely II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról rendelkezett, kimondta, hogy a fejedelem és társai emlékének megörökítésére emlékművet állítsanak. Az alkotásra még...
Itt volt református lelkész 1846 és 1849 között Tompa Mihály költő. Itt látogatta meg 1847-ben Petőfi Sándor, innen kirándultak együtt Murány várába. Az emléktáblát a Palóc Klub állíttatta, 1994-ben. 2017-ben a Gömöri Református Egyházmegye a magyar kormány támogatásából a bejei műemlék jellegű református templom tornyának és hajójának teljes külső felújítására jelentős összeget határozott meg.
A kápolnától nem messzire még áll a régi országzászlótartó talapzata. Ez egy keménykőből betonhabarcsba rakott hármas halom. A középső halmon helyezték el egykor a márványból készült fehér emléktáblát és a zászlótartó rúdját. Az országzászlót a csepeli posztógyár munkásai adományozták a falunak. Ünnepélyes felavatásra 1939. március 15-én került sor. A zászlót a templom ruhatárában helyezték el,...
„1994-ben emlékeztünk meg a „Dorogi nyilatkozat“ 2. évfordulójáról (Dorog Zsére testvértelepülése). Erre a nyilatkozatra reagált a mi községünk is a „Zsérei nyilatkozattal.“ Ennek szellemében kezdeményeztük Szlovákiában a többség-kisebbség közötti párbeszéd mielőbbi megkezdését, és ennek jegyében 1994. szeptember 10-én volt a Zsérei Szent Miklós templom téren a Reménység emlékműnek ünnepélyes avatása. Az emlékmű a szlovák-magyar megbékélést...
Rényi Zoltán (1908-1986) – 1953-1978 között a Csilizköz orvosa és Balonyközség egyik meghatározó személyisége volt. Születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak fel a balonyi községháza falán.
Restály Mihály (Nagyszarva, Pozsony vármegye., 1915. márc. 31. – Nádszeg, 1987.): plébános. – 1940. VI. 23: pappá szentelik., Bajnán, 1941: Udvardon, 1943. II-1949. X: Komáromban káplán. 1949. II-VI. 22: a pozsonyi rendőrségen vallatták. Azzal vádolták, hogy Mindszenty József érseknek adatokat szolgáltatott a Csehszlovákiában minden jogától megfosztott magyarság elnyomásáról. Szabadon engedték, de 1949. XII. 28: a...
A napjainkban spanyolnátha néven ismert betegség az influenza A típusának egyik legelső példánya volt; a köznyelvben sokan a madárinfluenzával szokták azonosítani, a valóságban azonban a két vírus között két aminosavnyi eltérés van, ami abban játszik szerepet, hogy a sejt a szervezetben melyik cukrokhoz kapcsolódik. A spanyolnátha a villámgyors terjedés mellett azzal fokozta az emberek rettegését,...
A Luther házat 1931-ben, az evangélikusok régi kórházának helyén építették Christian Ludwig és Augustin Danielis pozsonyi építészek tervei szerint szerint. A kvalitásos modern épület, mely minden modernitása ellenére beleilleszkedik évtizedekkel korábban épült környezetébe, a Palisádyn, az egykori Védcölöp utcában áll, az evangélikus egyház hivatali helyiségeinek és az evangélikusok kezelésében álló lakásoknak adott otthont. Két bejárattal...
Az evangélikus egyház pozsonyi diakonissza otthona 1912-1914-ben készült. Tervezője Julius Schmidt volt. Az épület felavatására 1914. május 3-án került sor. A Védcölöp (ma: Palisády) és a Kornhuber (ma: Bradlianska) utcai kapuk fölött elhelyezett szobrokat Rigele Alajos készítette. A Védcölöp utcai szobrok (domborművek) témája az ifjúság tanítása, nevelése. Az egyik oldalon lelkészt és egy kezét imára...
A városokat és városkákat a középkorban és később a nekik adományozott külön jogok különböztették meg a többi községtől. A privilégiumokban kifejezésre jutó kiváltságok és jogok írásos emlékei a levéltárakban, városi könyvtárakban és múzeumokban húzódtak meg, de mindmáig maradtak róluk emlékek különböző architektonikus alkotásokban is — városházakon, városi piaccsarnokokban, mészárszékekben, kőkerítéseken, fegyvertárakban, s egyéb építményeken. Közéjük...
Szlovákia másodikként felavatott, a romák holokausztjára emlékező mementóját 2006-ban avatták, nagyszabású ünnepség keretében. A Fő utca Komárom felé haladó szakasza mentén felállított alkotás – amely egy rácsos ablakkal ellátott kőfalat imitál, egy a falakon belül összegörnyedő roma alakjával – a városban működő Romológiai Intézet kezdeményezésére készült.
A 19. század fordulóján épült. Téglalap alapú, kétszintes, nyeregtetős épület falazott oromzattal. Az öttengelyes főhomlokzaton téglalap alakú ablakokat látunk, az épület körben párkányokkal tagolt díszítés teszi szebbé. Az emelet középső tengelyén Szent István király szobra áll.
A katolikus plébánia klasszicista, kétemeletes épület, a 18. sz. végén épült. A homlokzaton az első emelet szintjén, falmélyedésben látható Nepomuki Szent János szobra. 1999-ben a plébánia homlokzata fel volt újítva, és ekkor került leleplezésre az a márványtábla is, amelyen az utóbbi 700 év alatt Szepsiben szolgáló lelki atyák névsora található.
A művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok, a magyar régészet és műemlékvédelem egyik kezdeményezője, „atyamestere” és a 19. századi történetírásunk meghatározó alakja, Rómer Flóris Ferenc Pozsonyban született 1815-ben a Lakatos, később egy ideig róla is elnevezett utcában. Az Országos Régészeti és Embertani Társulat már a millennium évében, 1896-ban adománygyűjtést indított...
A falutábla oszlopot 2011 május 28-án a Palóc Társaság által szervezett Kárpát-medencei Rovásíró verseny Felvidéki elődöntője alkalmából adták át. Avatóbeszédet Kantár Éva, a Csemadok alapszervezetének elnöke mondott.
Már 1902-ben felmerült, hogy emlékünnepélyt kellene rendezni Kossuth születésének 100. évfordulójára. Július 30-án Pósch Dezső vezetésével egy bizottság is megalakult, melynek az esemény megrendezése volt a feladata. A szeptember 20-21-ei ünnepélyről aztán Emlékkönyvet adtak ki, melynek megvásárlásával Réz László református lelkész javaslata szerint a Kossuth-szobor felállítását lehetett támogatni. A szoborbizottság elnöke szintén Pósch Dezső lett...
Rudnay Gyula János (Pelsőc, 1878. január 9. – Budapest, 1957. január 4.) Corvin-lánccal kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, iparművész, főiskolai tanár; a bajai művésztelep megalapítója és vezetője. Az alföldi iskola egyik jeles képviselője, aki Munkácsy Mihály realizmusát, a nagybányai iskola plein air stílusát vitte tovább egyesítve posztimpresszionista elemekkel. Talán egyik legjelesebb képviselője a posztnagybányai stílusnak....
2008. november 15. a szülőváros Ipolyság köztéri szobor avatásával tisztelgett nagy szülöttje, Sajó Sándor születésének 140. évfordulóján. A szobor Oláh Szilveszter szobrászművész alkotása. A r.k. templom előtti téren állíttatta a Palóc Társaság a NCA (Nemzeti Civil Alapprogram), a Szülőföld Alap, valamint magánszemélyek adományaiból. A bronzból készült szobrot Mahulányi József püspöki helynök szentelte föl, miután Lezsák...
Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán, itt lett tanítónő, majd később újságíró. Két évvel a második világháború kitörése előtt végleg Budapestre költözött. A Trianoni döntés után a csehek által követelt hűségeskü megtagadása miatt szülővárosában nem taníthatott tovább. Budapesten tette le végső fogadalmát a Szociális Testvérek Társaságának nővéreként. A rend mintegy ezer üldözöttet bújtatott rendházaiban a második...
Samu Katalin (1935. szeptember 16. † 2014. május 28.) a Pelsőci Női Kar alapítója, vezetője, a Csemadok Pelsőci Alapszervezetének egykori elnöke, zongoratanár, aki a zene szeretetét életfeladatnak, küldetésnek, a magyar kultúrát ápolni kitüntetésnek tartotta. Díjak: 2008 – Kassa megye elnökének kitüntetése, 2012 – Csemadok Életműdíj A Pelsőci Pro Korona Polgári Társulás emlékét őrizve 2015-től évente...
A pozsonyi belváros egyik legjelentősebb, barokk épülete, az egykori Prímási palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el. Központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi. Az alkotás eredetileg az esztergomi érsekek pozsonyi díszkertjének...
