Párkányt a garamszentbenedeki apátság alapítólevele 1075-ben ‘Kakath’ néven említi. ‘Kakath’ – Kakas. A középkorban Kakath Parkan néven is szerepelt. A török 1543-ban elfoglalta, 1546-ban várat épített. Török neve: Dsigerdelen Parkan. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel a várat, amit teljesen leromboltak.
A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger,...
13.12.1938 Magyar Országos Tudósító: “A pestvármegyei kisgyűlés tárgysorozatának tárgyalása során érdekes inditványt fogadtak el, amelyet dr. Pálházy Endre főjegyző terjesztett elő. Pest vármegye emléktáblát fog elhelyezni Fülek városában annak emlékére, hogy a török hódoltság alatt a megye Fülek várában tartotta közgyűlését. Ugyancsak emléktáblával örökítik meg a pesti vármegyeházának falán a Felvidék visszacsatolását. A Füleken elhelyezendő...
Petőcz György – a megyei hivatalnokoknak a szabadságharc alatt egyáltalán nem volt könnyű dolguk. Mindig az aktuális megszálló kiáltványait, rendeleteit kellett kihirdetniük. Az éberhardi születésű Petőcz György 1843-től volt megyei főjegyző. 1848-49 fordulóján a császári-királyi hatóságok nevezték ki másodispánná, 1849 tavaszán pedig a megyei hatóság őt nevezte ki a Csallóközben táborozó csapatok ellátási biztosává. Amikor...
A közelgö bicentenárium első Petőfi emlékművét avatták 2020. október 3-án a költő édesanyjának szülőfalujában Necpálon. Külön köszönet ezért a felemelő tettért ing. Peter Majko (SNS) polgármesternek és Lengyel Zoltánnak a Túróci Magyarok Egyesülete elnökének, akiknek ebből az alkalomból Bukovszky Lászó, kisebbségi kormánybiztos átnyújtotta a Szlovák Köztársaság Ezüst Emlékérmét. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Igor Hus...
Petőfi Sándor 1845-ös felvidéki utazásának utolsó állomása Losonc volt, ahol egy hetet töltött és két verset írt. A költő halálának 50. évfordulója alkalmából Losoncon, 1899. julius 30-án emlékünnepet rendeztek, ennek keretében jelölték meg a házat ahol Petőfi megszállt. Az aranybetüs, fekete márványtáblát terrakotta keret övezte, lanttal, tollal, arany csillagal, babérkoszorúval. Készítője Csordás József (1861-1909) helybeli...
A pozsonyi magyarok által csak Blaskovics-háznak nevezett épület homlokzatán 2011. december 5-én leplezték le Mag Gyula felvidéki szobrászművész bronzból készült alkotását. Petőfi szívesen jött Pozsonyba, és ez lehet az oka, hogy a századfordulón komoly Petőfi-kultusz alakult ki a városban. Ennek első konkrét jele volt, hogy a Toldy-kör kezdeményezésére 1900. március 15-én emléktáblát helyeztek el a...
A mellszobrok a Védcölöp és Vörösmarty utcák (ma Palisády-Sládkovičova ulica) találkozásán álló, a 19. század végén épült eklektikus házat díszítik. Az épület saroktornyától balra (a Védcölöp utca felől) Petőfi, jobbról (a Vörösmarty utca felől) Vörösmarty szobra látható. A költők szobrainak kör alakú szoborfülkéjén alul növényi, fölül figurális ornamentikával díszített stukkó látható.
A faluház udvarában található Petőfi Sándor magyar költő mellszobra, amelyet 1998. március 14-én lepleztek le. A költő szobrát Szabó István Munkácsy-díjas magyar szobrász készítette el. A szobrot Benkő Ferenc és felesége, Pető Mária, neszmélyi polgárok adományozták a községnek.
A nagykaposi 48-as emlékhely kialakításának ötletével az Erdélyi János Vegyeskar állt elő. Az egyeztetések során arra jutottak, hogy a szabadságharc költőjének állítsanak emléket. A megvalósításhoz szükséges támogatást a Bethlen Gábor Alap biztosította, így 2016 szeptember 24-én felavathatták a Petőfi-szobrot. Nagykapos főterén a kor kiemelkedő alakja emlékeztet az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az 1848/49-es szabadságharcról...
Gömörország fővárosában, Rimaszombatban a ‘legszebb Petőfi-szobor’ áll. A Petőfi-szobor elkészítésére Izsó Miklós 1871-ben kapott megbízást. Először arc- és fejtanulmányokat készített, majd a ‘Talpra magyar’-ban esküvő Petőfi alakját dolgozta ki. Először a felemelt jobb kézzel ábrázolja, ami később a végleges megvalósítás alapja lett. Ezt követően megpróbálta a mellre tett jobb kézzel történő ábrázolást is. Izsó korai...
1899 körül a pozsonyi Hírlapírók Egyesülete egy Petőfi szobor felállítását javasolta. Elképzelésüket a város lakosai nagyban támogatták. A feladatot a kor sztárszobrászára, Fadrusz Jánosra bízták, akinek akkor már állt a carrarai márványból készült Mária Terézia lovas szobra a Duna-parton. A szobrász önköltségi áron el is vállalta a feladatot, de egészségi állapota rohamosan romlani kezdett, és...
Radnai Béla 1911-ben, a város polgárainak közadakozásából készült Petőfi szobra annak idején alig tíz esztendeig állhatott Pozsony központi terén. Trianon után lebontották, raktárba „száműzték”, és csak az 1950-es évek valamelyikében (ugyanis nincs megbízható adat arról, mikor is állították fel a költő szobrát) több évtizedes viszontagságok után a ligetfalui parkban állították fel újra, de akkor már...
1845-ben Petőfi Sándor tartalmas utazást tett a Felvidéken. Jegyzetei arról tanúskodnak, hogy megismerkedett a táj szépségeivel, végigjárta a vidék nevezetességeit, főként az egykori várakat. Ellátogatott barátaihoz, kedves ismerőseihez. Az előző év nyarán ismertté vált költőt a közönségtoborzás szintén motiválhatta. Mindenütt szeretettel, ünnepléssel fogadták a költőt, s ő is a szívébe zárhatta a vidéket.. Három hónapos,...
A Szentháromság tér jobb oldalán álló evangélikus líceum keletkezésének ideje – mint tudjuk – a reformáció idejére esik. Új otthonát, amelyhez 1864-ben hozzácsatolták a Kachelmann család által adományozott épületet is, 1686-ban maga a hitközség vásárolta. A XIX. század elején az épület már szűknek bizonyult, azért 1826 végén úgy döntöttek, hogy azt lebontják, s helyén újat...
Petzvál József Miksa mérnök, matematikus, egyetemi tanár volt; jelentős kutatási eredményeket ért el az elméleti és gyakorlati fénytan területén, találmányai hatalmas lendületet adtak a fényképezésnek a XIX. század derekán. Emellett a ballisztikát, a mechanikát, a hangtant is gazdagította számos fontos eredménnyel. 42 éves korában választották az Osztrák Tudományos Akadémia tagjává; a Magyar Tudományos Akadémia külső...
Az egykori Pipagyújtó csárdánál 1849. május 12-én lezajlott csata emlékműve. A magyar vereség hét áldozatának már 1861. szeptember 8-án emlékművet avattak, 1882-ben és 1899-ben emléktáblák kerültek az oszlopra, 1999-ben pedig kiegészítették az adatokat, és felújították az emlékművet, melyet a magyar szervezetek rendszeresen megkoszorúznak.
Pongrácz Zoltán emléktábláját születésének 100. évfordulóján leleplezték le, 2012 március 3-án, a háborús emlékmű melletti iskola falán. A Diószeg városa által készíttetett emléktábla Mag Gyula szobrász alkotása. Pongrácz Zoltán a hazai elektronikus zene legelső alakja volt, több nemzetközi díj nyertese, a Zeneakadémia első elektronikus zenei professzora. A zeneszerző, karnagy Pongrácz Zoltán Diószegen született 1912. február...
1934. július 1-én avatták fel a magyar gyermekirodalom megteremtőjének, Pósa Lajosnak a mellszobrát szülőfalujában, Nemesradnóton. Ez volt az első magyar szoborleleplezés az akkori Csehszlovákiában. Bodon Lajos akkori iskolaigazgató indította el a gyűjtést a nemesradnóti Pósa szoborra. A Tanító Úr, ahogy a helyiek még ma is hívják, szívén viselte Pósa Lajos ügyét, s úgy vélte, hogy az...
A Nemesradnóti Református Egyházközség és a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete 2013. december 24-én leleplezték Nt. Pósa Lajos (1865-1958) és Bodon Lajos (1891-1971) emléktábláját Nemesradnóton, a református templomban.
A Rimaszombathoz közeli, Balog-völgyi falucska, Nemesradnót szülötte volt Pósa Lajos (1850-1914) író, újságíró, lapszerkesztő, a modern magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Több, mint félszáz kötetnyi gyermekverse és mintegy 800 gyermekdal-szövege jelent meg. Utóbbiak közül több százat meg is zenésítettek, mégpedig olyan neves művészek, mint Dankó Pista vagy Bartók Béla. Benedek Elekkel megalapították az első, kifejezetten gyermekeknek...
Az I. világháború tombolásának 4 évében – a főtéren álló emlékmű jobb oldalán lévő márványtábla tanúsága szerint – 99 püspöki fiatal férfi esett el a harcokban. Ha belegondolunk, hogy az egész község lakóinak száma ebben az időben két és fél ezer körül volt (a házak száma 350), és figyelembe vesszük azt, hogy egy átlagos háztartásban,...
Rácz Olivér író, költő, műfordító, politikus 1918. január 21-én született Kassán († 1997. júl. 19. Pozsony). Kassán kezdett iskolába járni, 1941-ben Szegeden tanítóképzőt, 1955-ben Pozsonyban tanárképzőt végzett, 1953–1969 között gimnáziumi tanár, ill. igazgató Kassán, 1969-től iskolaügyi, 1974-től művelődésügyi miniszterhelyettes Pozsonyban. A II. világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalom ellentmondásosságában is fontos alkotója. Megtudtam, hogy élsz c....
