A Georg Raphael Donner műhelyéből származó királyfai Nepomuki Szent János szobor a 18. század harmincas éveiben készült. A 2009-ben műemlékké nyilvánított alkotást 2014-ben restaurálták és a hajdani Pálffy-kastély helyén, a mai templomkertben állították fel (korábban a fő út mellett állt). Georg Raphael Donner (1693-1741) az európai szobrászat és a klasszicizáló késő barokk művészet egyik kiemelkedő...
Barokk kőszobor, lábánál kisded, díszesen faragott talpazattal a római katolikus templom előkertjében áll. A Nepomuki Szent János nevét viselő iskola és óvoda valamint a zárda átadásakor állították fel. Emeltette Kálnoky Adél grófnő, gróf Waldstein János özvegye, Sabran-Ponteves hercegné.
Nem egyszerűen egy újabb Nepomuki Szent János-szobrot avattak fel 2010-ben Ipolyságon, a város történetének egy darabja elevenedett meg ismét. Több mint százötven évig hozzátartozott a település arculatához az Ipoly felett őrködő műalkotás, valószínűleg valamikor a 18. század második felében került Ipolyságra a barokk stílusú szobor, keletkezéséről nincsen pontos adat. A II. világháború idején robbantották fel...
A Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia udvarán álló szobor 1783-ban készült. Nepomuki Szent János kőböl készült szobrának alkotóját nem ismerjük. A szobor eredetileg a mai Pozsonyi út mellett folyó patak partján állt.
A szobor a tér hossztengelyében, annak déli végéhez közeli fasorban, kb. a szobor alkotójáról elnevezett Rigele utca csatlakozásának magasságában, szabadon áll. A belváros egyik reprezentatív, a Dunához közeli, hosszú terén (neve korábban Sétatér, Kossuth Lajos- és Radetzky tér is volt) áll a pozsonyi születésű szobrászművész Rigele Alajos szobra, a „Nimfa és őz”. A bájos szobor...
Nt. Ujlaki Sándor ref. esperes a nyelvhatáron élô református gyülekezet és falu magyarságának megőrzésén munkálkodott haláláig. Ezért úgy a visszacsatolás elôtt (1938-1939), mint a visszarendezés után (1945-1946) meghurcolták. 1939-ben a szlovák hatóság túszként tartotta fogva, majd az új hatóság 1945 után bebörtönözte és megvonta fizetését ill. nyugdíját. Mindennek ellenére, megtört egészséggel, de tovább szolgált haláláig.
1704-ben a kurucok harc nélkül elfoglalták várat. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban, a fegyverszünetet is itt írja alá május 20-án. 1708-ban Hannibal Heister támadta az érsekújvári várat, de bevenni nem tudta. Ocskay László kuruc brigadéros a sikertelen várostrom után átállt a császár oldalára. Jávorka Ádám érsekújvári főhadnagy elhatározta, hogy elfogja az...
Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története: Tornagörgőn fakadó bővizű karsztforrás mellett nyilván kőből fölépült, tágasabb és rangosabb palotába, arra nincs adatunk. Legfeljebb feltételezhetjük, hogy nagynénjének, Aliz hercegnőnek már egy, a maga korában kényelmesnek tekinthető és a királyi családtag rangjához illő udvartartásra alkalmas rezidenciát adományozott Imre király. Minthogy IV. Béla röviddel a tatárjárás után, 1245-ben...
A kelenyei templom bal oldali mellékoltárán áll. Rokokó stílusban készült, fából faragott. A főbb egyházi ünnepeken, az arra az ünnepre vonatkozó színvilágú öltözetet adják rá: húsvétkor fehér, pünkösdkor bordó, karácsonykor arany, ádvent és nagybőjt alatt lila, évközben világoskék ruhát visel. A szobor fején korona és fehér tüll látható, a kezében jogar van. A másik kezében tartott...
A város egykori legnagyobb harangja, az 1556-os tűzvész után öntötték 1557-ben Illenfeld Ferenc mester vezetésével a Szent Erzsébet-székesegyház tűzben összeolvadt harangjaiból. A legenda szerint azért volt olyan szép a hangja, mert a tűzvész miatt a templomban bennégett szerzetesek lelkeinek a hangja szólalt meg benne. A 72 mázsás harang az Orbán- (Vörös-) toronyból szólt. 1966-ban leégett...
A kút több, egykor különálló, nem összeillő faragvány egybeillesztésével létrehozott alkotás. Legidősebb darabja a szökőkút központi oszlopának tetején lévő, ágaskodó oroszlán, amely Pozsony város címerét tartja. Az ismeretlen kőfaragó által,1592-ben készített alkotás eredetileg a pozsonyi Ferencesek teréről származik, ahol egy – ma már nem létező – városi ivókút része volt. Innen elmozdítva, az 1930-as években...
1938-ban Érsekújvár volt a Felvidék negyedik legnagyobb városa Pozsony, Kassa és Nagyszombat után. Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án Érsekújvár visszakerült Magyarországhoz. Ez természetesen hatással volt a köztéri művekre is. 1940 júniusában az „Érsekújvár és Vidéke” lap egyik cikke azon háborog, hogy a városnak még nincs országzászlója, pedig már régóta kész tervekkel rendelkezik....
Az országzászló-mozgalmat Urmánczy Nándor (1868–1940) erdélyi származású politikus, az irredenta mozgalom magyarországi vezéralakja hirdette meg 1925-ben. Az első úgynevezett ereklyés országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten a Szabadság téren,243 s az ünnepségen ő mondott beszédet. Az országzászló talapzatába helyezett ereklyetartóba a történelmi 72 vármegyéből (a horvátországi vármegyékből is), a csonka magyarországi településekről, illetve a...
Az 1939-ben állított országzászló márványtábláját a Süttőn 1872-ben született Wendl Sándor kőfaragómester, helyi lakos (meghalt 1955-ben) készítette, amelyet a világháború után hazavitt a házába. Haláláig őrizte, majd unokája, nagyapjának emléket állítva, az országzászló melletti háza udvarán állította fel újonnan.
A templom mellett áll az 1938-ban emelt, terméskőből épült országzászló-tartó. Előtte az 1995-ben felavatott az 1-2. világháború áldozataira emlékeztető, és a koncentrációs táborban elhunytak emlékére 1995-ben avatott márványtáblája.
A szenci hősi emlékmű történetének kezdete 1917-re tehető vissza, amikor az 1917. évi VIII. törvénycikk 2. §-a szerint: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.” Magyarországon tehát törvénybe foglalták, hogy minden magyar községnek, városnak, falunak építenie kell egy...
Érsekkéty Esztergom-megyei felszabadult község országzászló avatásán dr. Hürtler Dénes országgyűlési képviselő és Szirmai János református lelkész szavai után az EONB nevében Végh Mihály tanácstag avatta fel az országzászlót. Bényi Mihály biró és Jónás József beszéltek a helyiek nevében, majd nagyszabású levente felvonulás zárta be az ünnepséget.
A fából faragott Ősi Magyar Kaput (Smidt Róbert fafaragó munkája) a templom bejáratánál helyezték el 2012-ben, a falu első írásos emlékének 855. évfordulója alkalmából. Állíttatta a Csemadok alapszervezete.
A Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és alapszervezeteinek 2020-ban , a Magyar Összetartozás Évében a legjelentősebb eseménye a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról való méltó megemlékezés volt. Sajnos a vírusjárvány miatt a tervezett programokat csak részben sikerült megvalósítani. Így is nagy örömünkre szolgált, hogy a nógrádiak közadakozásából sikerült szeptember 30-án Fülekpüspökiben emlékművet és december 18-án Füleken a...
A református templomban 1936-ban felújítási emléktáblát és P. Tatai Sámuel gályarab prédikátor emléktábláját helyezték el. Az emléktáblát a tornaljai református egyház állitotta 1936-ban egykori nagy lelkipásztora emlékére, aki a nápolyi gályákra való hurcoltatása közben református hiteért Sárvár, Trieszt és Bukkari börtöneiben szenvedett 1675 -76-ban.
Pajor István (Ipolynyék, 1821. május 20. – Balassagyarmat, 1899. március 29.) királyi tanácsos, megyei árvaszéki elnök, jogász, költő, műfordító, a 19. századi Nógrád megyei irodalmi élet egyik központi alakja, a Nógrád Megyei Múzeum egyik alapítója, az 1848-49-es szabadságharc honvédtisztje. Írói álnevei: az 1840-es években Káldor, később Csalomjai. Jurátusként vett részt az utolsó rendi országgyűlésen, a...
Palkovich Viktor 1850-ben született Esztergomban, 1930-ban Győrben hunyt el. Szülővárosában végezte teológiai tanulmányait. 1873-ban pappá szentelték, s 1886-tól gútai plébános lett. Évtizedeken keresztül a község és Komárom megye gazdaságának és közéletének aktív szervezője volt. Kezdettől fogva tagja volt a község képviselő-testületének, s több mint 40 éves gútai szolgálata alatt nagyon sokat tett Gútáért. Szinte valamennyi...
A kultúrház melletti parkban található a Pallosjog emlékműve az 1796-os évszámmal a tetején, melynek felső részén egy kardot tartó emberi kar látható. A Pálffy grófok hatalmát jelképezi, mert a vétkes bűnözőt akár halállal is büntették. Eredeti helye a Vasút utca és a Fő utca találkozásának túloldalán volt.
A Palóc Társaság emlékoszlopát a Mikszáth Kálmán Emlékház udvarán, 1999 nyarán állították (akkor ez az udvar másik sarkában volt, a 2006-os emlékház felújítás idejében helyezték oda, ahol most áll, a bejárathoz közel, a ház előtti kertbe). Az emlékoszlop a Palóc Társaság megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából készült, az emlékoszlop és a rajta lévő plakett Oláh Szilveszter...
