„A szülőház mára sajnos, nem maradt meg. A falu egyik lakosa, Jozef Varga 1968-ban hatósági engedéllyel lebontotta a régi hajlékot. Helyét néhány éve egy emlékkővel jelölték meg. …Mauks Ilona visszaemlékezéseiben egy további adatot is találunk. Eszerint maga Mikszáth mesélte neki, hogy születése előtt a házuk leégett, s ideiglenesen áthurcolkodtak az úgynevezett Révész-fundusra, s ott született...
1996. június 23-án, 10 órakor kezdődött a református templomban az az istentisztelet, amelynek végén Rázsó Gyula, a budapesti Hadtörténeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást arról, hogy őseinknek miért sikerült 1100 évvel ezelőtt a honfoglalás. Az istentisztelet után a templomkertben felavatták Igó Aladár és Igó Attila millecentenáriumra készült emlékművét. Vélhetően az emlékmű azért került a református...
Az avató ünnepségre 2000. április 2-án került sor. A ünnepséget Kantár Csaba költő nyitotta meg, Bernáth Tamás színművész versmondóval közösen. Ünnepi beszédet Dr. Popély Gyula történész mondott. Az ünnepély vendégei: Nagy Imre a Járási Hivatal képviseletében, Hóka László parlamenti képviselő, Bara Mihály Tardoskedd polgármestere, Dániel Erzsébet és Plichta Péter a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának tagjai,...
A katolikus templom melletti téren áll a millenniumi emlékmű, amely egyben a második világháború áldozatainak is emlékműve (2001). Középen egy diadalkapu található, tetején a magyar koronával, és 12 vörösmészkő tábla veszi körül.
A milleniumi kopjafa a falu központjában, a Széchenyi-szoborral szemben áll, a községcímer díszíti. Buncz János alkotása, 2001-ben avatták fel. Az Október 6-i emlékünnepség színhelye.
Az 1. és 2. világáború áldozatainak az emlékműve mellett épült 2000-ben a millenniumi emlékmű, melybe üzenetet helyeztek el a következő nemzedékek számára. Ezt 100 év elteltével fedik fel.
A református templom kapuja és a tó között áll a 2001. augusztus 18-án felállított millenniumi emlékmű, mellette a falu első írásos említésének emlékműve 2002-ből. A milleniumi emlékművet 2002-ben egészítették ki a falu első írásos említésének 755. évfordulóján egy emlékplakettel.
A falu főterén álló, az államalapítás emlékére készített emlékoszlopot, Nagy János szobrászművész alkotását, 2000-ben avatták fel, s amelyet a szobrász a településnek ajándékozott.
A Millenniumi emlékoszlop Gerendás Norbert szentpéteri fafaragó művész és id. Reicher György kovácsmester alkotása. A 2000-ben felavatott emlékmű tetején a Szent Korona látható. Az augusztus 20-i ünnepélyeket az emlékoszlopnál tartják.
Egenhoffer Teréz 80x60x8 cm méretű, 150 kg súlyú, diorit emlékoszlopot vitetett fel 1896. VII. 17-én a csúcsra. Egy nappal később a Sziléziai-házban az MKE közgyűlése javasolta a csúcs átnevezését Ferenc József-csúcsra és kérték az uralkodó beleegyezését. Az uralkodó nagy kegyesen beleegyezett. 1896-ban vagy 1897-ben egy másik, kisebb márványtáblát is elhelyeztek a csúcson „Ferencz-József-csúcs 1896” felirattal....
A mártír egyházfő szobra, Túri Török Tibor műve a több mint száz tallósi kitelepített család új otthonának számító Békés megye önkormányzatának baráti ajándéka. Az eseményhez méltó időpontként az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját választotta Tallós faluvezetése, hiszen Mindszenty Józsefet (1892, Csehimindszent – 1975, Bécs) a nyilas után a kommunista hatalom is börtönbe vetette....
Miskolczi Bodnár Mihály (Fülek, 1627. – Theate, 1675. máj. 19.) ref. lelkész. Tanult Sárospatakon, ahol 1647 végén subscribált és 1650 augusztusától seniorságot viselt, de még ebben az évben Olaszliszkára ment rektornak. A külföldet is fölkeresvén, 1652. júl. 27-én Leidenben, aug. 6-án Groningenben, okt. 4-én Franekerben írta be nevét az egyetemi hallgatók sorába. Hazájába alighanem már 1653-ban...
Mocsáry Lajos író,publicista, politikus, közéleti személyiség, országgyűlési képviselő (1826 Kurtány -1916 Andornak) írásaival, parlamenti beszédeivel, tetteivel a nemzetiségek – szlovákok, románok, szerbek – szószólójaként jeleskedett. Emléke szülőföldjén is korán feledésbe merült. Születése 160. évfordulóját megfelelő alkalomnak tartotta a Csemadok losonci járási bizottsága, hogy a régió jeles szülöttének emlékét tartósan megörökítse. A Fülek melletti Kurtányban álló szülőház magántulajdonban volt, ezért egy közeli, ...
Inám híres szülöttének, Nagy Gyulának a tiszteletére a falu önkormányzata 2014-ben állított emléktáblát a Polgármesteri Hivatal előtti kis kertben. Nagy Gyula nemcsak nevében volt „nagy”, hanem a szó szoros értelmében is. Nagy ember, szenvedélyes vadászati és múzeumi gyűjtő, nagy tanító, nagy vadász. Tudott szervezni, lelkesíteni. Hittel, óriási hévvel, fiatalokat meghazudtoló lendülttel élt és dolgozott. Nemcsak...
A dunaszerdahelyi AGROSTAV közös mezőgazdasági vállalat igazgatójának, édesapjának állított emléket fia, a Most-Híd politikusa, parlamenti képviselője, 2010 júniusában.
(Mária-oszlop és -szoborcsoport, Immaculata emlék, fogadalmi pestisoszlop) A Nagyboldogasszony-szoborcsoport egy vallási témájú szoborcsoport, ami Nyitra városában, a Várhegyen, a várkapuhoz vezető híd előtti teresedés területén található. A szakrális témájú építményt továbbá Mária-oszlop és -szoborcsoport, Immaculata-emlék, valamint fogadalmi pestisoszlop néven is ismerik a helyiek. A szoborcsoport teljes magassága mintegy tizenegy méter. A Nagyboldogasszony-szoborcsoportot Esterházy Imre (1663–1745)...
A településen az elöljáróság már 1938. december 2-án foglalkozott az országzászló kérdésével, amit Tápiógyörgye. Pest megyei település Nagymegyernek szánt. Ez végül nem valósul meg, mert az 1938/39-es év fordulóján a Kelenvölgyi Kaszinó testülete megkereste a nagymegyerieket felajánlásával, akik ezt elfogadták. Ennek alapján 1939. február 23-án, fordult a nagymegyeri biró, Osváth Antalhoz. Kérte, hogy díjmentesen készitsék...
A jelenlegi emlékmű helyén 1734-ben, a vezekényi csata után 82 évvel Esterházy Imre esztergomi nagyprépost (1740 és 1763 között nyitrai megyéspüspök) egy háromélű, gúlaalakú, homokkőből készült emlékművet állíttatott, melynek magassága 3,792 méter volt. A gúla mind a három oldalán latin nyelvű szöveg volt vésve. Az évek során azonban az emlékmű, bár többször próbálták renoválni, tönkrement....
Nehéz Ferenc mellszobrát 2008. november 22-én avatták fel a katolikus templom kertjében. Nehéz Ferenc (Dunamocs, 1912. október 16. – Los Angeles, 1979. január 29.) író, újságíró. Újságírói pályáját mint a Komáromi Lapok munkatársa, majd szerkesztője kezdte. Az 1940-es évek elején a Jókai Közművelődési és Múzeumi Egyesület főtitkáraként, majd a Szlovákiai Magyar Kultúregyesület központi titkáraként tevékenykedett....
Az evangélikus templom mögött kopjafák állnak. Egyiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából állították, másikat Kajal fennállásának 700. évfordulóján leplezték le, a harmadikkal az 1947-es kitelepítés elszenvedőire emlékeznek a helyi lakosok.
