A református és a katolikus templom között található. Fekete gránitkő táblába van bevésve az áldozatok neve. Emeltette a Vöröskereszt helyi szervezete, 1965-ben leplezték le. A vájatában valamikor tüzérségi lőszer utánzata volt, s az egész emlékművet lánckerítés vette körül.
Az első világháborúban emlékműve mellé 1975-ben került újabb emlékmű – a 2. világháború harcterein elesettek emlékére, amelyet a hozzátartozók, a Zvazärm és a Vöröskereszt szervezetei emeltek.
A temető bejárata mellett, a jobb oldali falon, az urnafalon találjuk a 2. világháborúban elesett, vagy annak következtében elhunyt lakosok névsorát: Angyal Mihály, Androvics Péter, Babos József, Balogh Jeno, Bartal Gergely, Bognár Imre, Bognár István, Bognár László, Csölle Géza, Csölle Gyula, Csölle János, Deutsch Berta, Deutsch Gusztáv, Deutsch Mihály, Deutsch Miklós, Deutsch Sándor, Deutsch Vilmos,...
Az emlékművön látható névsor tanúsága szerint, Alsószeli lakosai közül a második világégésben 77-en adták életüket magyar hazájukért. A háború alatt a faluból 9 családot és egy egyedülálló személyt hurcoltak el zsidó vallása miatt.
A 20. század nagybalogi áldozatainak (a két világháborúban elesetteknek, a holokauszt áldozatainak, az elhurcoltaknak) emlékére állíttatta a község önkormányzata az emlékhelyet, 2005-ben.
Hetény első írásos említése 1075-ből való, melyet a CODEX DIPLOMATICUS ET EPISTOLARIS SLOVACIAE-ben találunk. Ezt a kódexet Pozsonyban adták ki. „A Vág mellett pedig adtam egy Santa nevű helységet, szántóföldet, legelővel és nyájassal, a Duna mellett nagy erdőt, vízhasználati joggal és saját határaikkal meghatározott negyven viziházat. Komáromhoz pedig három szántóföldnyi földet és a használati jogot...
Az egykori Enyed (Enyedpuszta) határában találjuk Közép-Európa egyik legismertebb szentje, a hidak szentje s a gyónási titok vértanúja, Nepomuki Szent János szobrát. A fundációs, azaz alapítványi szobrot már az 1846-os dunaszerdahelyi vizitáció is említi, állíttatója – a talapzatán található két címer okán – minden bizonnyal a helyi Pókateleki Kondé család és a balázsfai Orosz család lehetett, a...
A templom falán 2012. szeptember 29-én emléktáblát helyeztek el a Beneš-dekrétumok által meghurcolt martosi magyarság emlékére. Az emléktáblán a Bírák könyvének 11,7 b verse olvasható: „Hiszen ti gyűlöltetek engem és kiűztetek apám házából”.
A családi sírboltot, Bittó István miniszterelnök sírhelyét a Pro Patria Honismereti Szövetség, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatásával újították fel 2003-ban. Születésének 190. évfordulója alkalmából, 2012-ben emléktáblát avattak. Sárosfai és nádasdi Bittó István (Sárosfa, 1822. május 3. – Budapest, Terézváros, 1903. március 7.) magyar politikus, miniszterelnök, valóságos belső titkos tanácsos, főrendiházi tag. Élete:...
„A Szalma-gunyhótól nincs mesze azon emlékezetes hely, melyen 1866-ban az osztrák-porosz háboru idején számos katonánk elesett. Több sirhant található itt s azon szép emlék, melyet a pozsonyiak az itt elesettek emlékére emeltek. Évenkint kegyeletes emlékünnepély tanúja e hely.“ Az emlékművet 1866. november 4-én emelték a hősi halottaknak. Az emlékmű egy négyzet alapú műkő-beton talapzaton nyugszik,...
A Bodrogközi Gazdasági Vasút indításának 100. évfordulójáról előadással és emléktábla avatással emlékeztek meg 2013. augusztus 2-án Királyhelmecen 15 órától. Az eseményen Parragh Péter nyugalmazott MÁV-szakfőintéző „A Bodrogközi Gazdasági Vasút története” című tartott előadást a Mailáth József Regionális Múzeumban. 1913-ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút által épített Cigánd-Királyhelmec közti pályát, melyet hamarosan Sárospatakig hosszabbítottak, majd...
A Keresztény Ifjúsági Közösségek családi táborában Szatmár Tibor, vágkirályfai fafaragó irányítása alatt a tábor résztvevői faragták, amelyet 2013-ban a helyi és a tallósi katolikus ifjúsági közösségek szerveztek.
A helyi katolikus templom 1933-as újjáépítésének fekete márvány emléktábláit a templom oldalfalában találjuk, azon ajtókeret között, amely „a régi templomnak torony alatti belső bejárati ajtaját keretezte”. A másik emléktábla az egykori plébánosokra, Rossházy Istvánra, Szép Lajosra és Juhász Ferencre emlékezik.
A Csemadok alapszervezete megalakulásának 60. évfordulójára, az évforduló napján, leplezték le az emléktáblát a helyi kultúrház falán. Hasonló emléktábla került aznap az apácaszakállasi kultúrház falára is.
A Csemadok alapszervezete megalakulásának 60. évfordulójára leplezték le az emléktáblát a helyi kultúrház falán. Hasonló emléktábla került az ekecsi kultúrház falára is.
Rétén hetven évvel ezelőtt alakult meg a Csemadok alapszervezete. Ez alkalomból helyeztek el a kultúrház falán egy emléktáblát. A Horváth József, kőfaragó és műkőkészítő vállalkozó által készített és ajándékozott táblát Gyurcsi Pomichal Mária, a Csemadok alapszervezetének elnöke leplezte le. Ünnepi beszédet Görföl Jenő, országos titkár mondott.
A Csemadok alapszervezetének ünnepi ülésén leplezték le Zilizi Zoltán helyi fafaragó szobrát, az alapszervezet megalakulásának 65. évfordulójára. Részlet Jurás Líviának, a Csemadok alapszervezet elnökének ünnepi beszédéből: Kedves Csemadok tagok, tisztelt Vendégek ! Az apró fácska, amit akkor, 65 éve az alapítók ültettek, mára terebélyes tölgyfává cseperedett, mely ezer és ezer gyökérrel kapaszkodik a szeretett anyaföldbe, mely...
A Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete 1949. június 5-én tartotta „első” alakuló gyűlését az egykori Katolikus Legénylet, az esemény idején a városi mozi, a mai városi könyvtár épületében. Mivel az adott időben a Szövetségnek még nem volt jóváhagyva az alapszabályzata, az alakuló gyűlést meg kellett ismételni, 1950. január 25-én. A Csemadok Nagymegyeri Szervezete, a Szövetség megalakulásának 50....
A Csemadok megalakulásának 50. évfordulójára, a Csemadok Országos Tanácsa felhívására, készíttette az alapszervezet. Az emlékünnepség a Csemadok megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére 1999. április 18-án zajlott, koszorúzással és a fiatalok Csemadok taggá való felavatásával az emléktábla előtt. Megnyitót és avató beszédet Kantár Csaba fiatal költő mondott. Ünnepi köszönttő a kultúrházban Duka Zólyomi Árpád a Csemadok Országos...
A Csemadok alapszervezete megalakulásának 55. évfordulójára állíttatta az alapszervezet, és az önkormányzat, annak az épületnek a falára, amelyben az alapszervezet irodája található.
A Csemadok helyi alapszervezet megalakulásának 60. évfordulójára állíttatta a területi választmány annak az épületnek a falára, amelyben az alapszervezet irodája található. saját
