Az Ady Endre Alapiskola udvarán álló emléktáblát a párkányiak állították a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére, mint Okos Márton és Pécsi L. Dániel adományát.
Kossuth Lajos – Losonc díszpolgára – temetésén 1894-ben, Losonc városa is képviseltette magát. Ezt követően indult el az a mozgalom, melynek célja Kossuth szobrának elkészíttetése és felállítása volt. Ebben élen jártak a Losonczi Önálló Iparosok Műkedvelő Egyesülete, a Magyar Asztaltársaság, a Kossuth Lajos Asztaltársaság. 1907-ben a városi közgyűlés elhatározta, hogy Kossuthnak szobrot emel, és erre...
Dobsina r. t. város hazafias közönsége éber figyelemmel kisérte kezdettől fogva azt a nagy országos mozgalmat, melynek az a szép és hazafias célja volt, hogy Kossuth Lajos nevét, emlékét a magyar városok és községek szobrok alakjában örökítsék meg. Különösen a jelen század első éveiben valóságos versenyre kelt a magyar társadalom s a városok, tehetősebb községek...
Vámbéry Ármin a Küzdelmeim könyvében írja le, amikor Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlésre utaztában szónoklatot tartott a kocsma előtt: „Pozsonyban e szerint nem volt tovább maradásom. A vidéken kerestem állást; elfogadtam egy Pozsony környékén lakó máriavölgyi szegény falusi zsidó ajánlatát és néhány hónapra beálltam hozzá házi tanítónak. Itt, a Kárpátok csöndes völgyében, majd otthon, Dunaszerdahelyen, békén...
A régi temető központi keresztjét Kostyál János családja emeltette 1927-ben az érsekújvári Fellner kőfaragóval. A talapzatára az I. világháború 30 áldozatának nevét vésték. Az állíttató Kostyál János a kereszttől néhány méterre nyugszik.
1888–1891 között a podolini piarista gimnázium alsós tanulója volt Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. – Budapest, 1933. máj. 12.) író, a 20. századi magyar széppróza, ill.a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Podolinban a Fő tér 92. sz. alatt lakott. Innen gyakran átruccant Késmárkra is, ami a Szindbádban is felismerhető nyomot hagyott. Szepességi élményei egész...
A falu központjában található emlékoszlopot a Krúdy család emlékére állították. Az emlékoszlopon fekete márványtábla látható, fehérezüst betűkkel írt felirattal. Szécsénykovácsiban élt egykor a Krúdy család amely, Krúdy Gyula írót adta a magyar nemzetnek.
Az emléktáblát a Palóc Társaság 1996-ben Kubinyi Ferenc, a később ismert történész, író és nyelvész tiszteletére állíttatta, aki 1836-ban született Kóváron.
Karl Kuffner 1847-ben Lundenburgban (ma: Břeclav – Csehország született, 1924-ben Bécsben halt meg. 1869-től nagyiparosként és nagybirtokosként élt Diószegen. volt időszak, amikor a tulajdonában lévő diószegi cukorgyár 1000-nél több embert foglakoztatott. Magnemesítő intézetet alapított, szabadalmak is kapcsolódnak a nevéhez. Ferenc Józseftől 1896-ban nemesi címet, 1904-ben pedig bárói rangot kapott. Nemesi előneve: diószeghy (de Diószegh). Az...
A kopjafa általában fából, ritkábban kőből kifaragott, díszített emlékoszlop. Székelyföld közismert kulturális terméke. Általában megemlékezésül vagy kegyeleti emlékként szolgálhat, esetleg kerti plasztikaként. A kulcsodi református templom előtt felállított kopjafát 2006-ban készítették.
Lahner György (Georg Lahner) 1795-ben született, német ajkú, Túróc megyei, polgári családban. Hivatásos katonai pályára lépett: 1812-től a császári hadsereg tisztje lett. 1848-ban felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Rövid délvidéki szolgálatot követően a független magyar kormány Honvédelmi Minisztériumában kapott beosztást. Feladata az új hadsereg felszerelése, az önálló magyar hadiipar megteremtése volt. Kitűnő szervezőkészségének és nagy...
Itt volt lelkész 1789-től haláláig Lehoczky Dániel (1759–1841) egyházi író, pedagógus. A lelkészlakon fekete márványtáblája látható. A felirata szlovák nyelvű.
Örös 2020. augusztus 2-án egy nem mindennapi eseményt rendezett a temetőben. Átadásra és megszentelésre került a lélekharang és a II. világháborúban elhunytaknak állított új emlékmű. A lélekharangot egy mesterien kifaragott harangláb tartja, mely Balla Lajos keze munkáját dicséri. A II. világháborús emlékművet Bányácski Krisztián készítette el. A halottasház környezete is teljesen megújult. Szép számban gyűlt...
„Szoboravatás 2015. október 25-én 15.00 órára szentmisére szólítottak Lukanénye Mindenszentek templomának harangjai. Harmadik szentmise volt aznap, mégis valamennyi padsor megtelt a nagytemplomban. A szentmisét Mons. Dobos Péter esperesplébános számos meghívott, lukanényei születésű, ill. egykoron Lukanényén működő lelkipásztorral együtt szolgáltatta. Lénár Károly esperesplébános papi hivatásának méltatását ThDr. Karaffa János PhD-tõl hallhattuk. Beszédében kitért a Jópásztor Társulat...
Az emléktábla felett egy kereszttel s a lengyel címerrel ellátott négyzet alakú fekete márványlapot is találunk. A második világháború alatt egyes források szerint 35 lengyel menekült talált otthonra e községben. Lagzi István Lengyel menekültek tábori viszonyai Észak- Magyarországon című munkájában viszont más adatokat találunk: a lengyel legénység száma 120, az itteni altisztek száma 10, tiszteké...
A pozsonyi belváros szívében, az Urak utcája nyugati végén kialakult, a 18. század végéig temetőként használt, kis teresedésről egy, a középkori városfal nyomvonalát követő támfal közepén épült lépcsőn juthatunk fel a Szent Márton dóm déli homlokzatához. E kőlépcsőt két oldalról 1-1, a terecske sarkaiba húzódott, növényzettel már majdnem teljesen eltakart bronz mellszobor határolja. A lépcsőtől...
A deregnyői, egykori Lónyai-kastélyban állt a régió legnagyobb gyűjtőtábora, mely ma iskolaként működik. Az épület falán emléktábla tanúskodik e tényről.
A kisudvarnoki temetődomb oldalában találjuk a helyi Lourdes-i barlangot, amelynek falán kétoldalt hálatáblák fogják közre a Szeplőtelen Szűz, illetve Soubirous Szent Bernadett szobrát.
Az angolparkban található emlékművet a Lukanényéről elszármazott Luka és Nényei család tagjai állíttatták a Lukanénye község közreműködésével 2017 tavaszán. Az emlékművet Ifj. Madarassy Walter szobrász restaurátor készítette.
1823. I. 21-én itt született, 1864. X. 5-én itt halt meg, 1858 és 1861 között itt írta Madách Imre Az ember tragédiája c. halhatatlan művét, az emléktáblát a Csemadok és a Palóc Társaság állíttatta.
A somorjai Madách Imre Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban 2015. szeptember 22-én avatták fel az intézmény névadójának mellszobrát. A gimnázium jogelődje az 1954/55-ös tanévtől működő, érettségi vizsgával végződő Magyar Tanítási Nyelvű Tizenegyéves Középiskola volt. A későbbiekben sok változáson átment intézmény 1970-ben nyerte el a gimnáziumi minősítést, 1983-ban a jelenlegi Napos utcai épületébe költözött. Madách Imre nevét...
Madách Imre földi maradványait 1864-ben a községi temetőben lévő, kis kápolnaszerű építmény alatti, régi családi sírboltban helyezték el. 1909-ben „Nógrádvármegye közönsége” kezdeményezte a költő emlékének szoborral és síremlékkel való megörökítését, de erre csak évtizedekkel később került sor. A méltóbbnak tartott síremlék ügye az 1923-as centenáriumi évben kerül újra napirendre, amikor is Losoncon rendeztek nagyszabású emlékünnepséget,...
Az emlékoszlopot június 4-e, az Összetartozás Napja címére állították, az avatóünnepségre 2010. július 3-án került sor. Az ünnepi műsor programja: A Szózat elhangzása után az oszlopot Kantár Éva leplezte le. Ezt követően az emlékoszlop előtt a testvértelepülések polgármesterei (Szímő, Tab, Mosonszolnok és Bana) testvértelepülési szerződéseket írtak alá. Majd Varga Bach Helga Szímőn élő operaénekesnő előadása,...
A Dunaszerdahely melletti Nagyabonyban a Magyar Közösség Pártja alapszervezete emlékhelyet alakított ki az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és eszméjének emlékére. A településen ez idáig még nem volt egy méltó emlékhely, ahol tisztelettel adózhattak volna a magyar történelem jeles időszakai előtt, ezért is döntöttek magyar történelmi emlékhely kialakítása mellett. Az emlékhelyet közadakozásból hozták létre. Molnár Tibor az...
