A jubileumi tizedik falunapon, 2014-ben avatták a szülőföld múltját, jelenét és egyben jövőjét jelképező kopjafát, amelyet Sárosfa testvértelepülése, Tarany község lakósai és polgármestere, Töreki István ajándékoztak a falunak.
A Kopjafát a község címerével és az 1256-os évszámmal 2004-ben állíttatta az önkormányzat. Sidó Szilveszter fafaragó munkáján a község latin nevei is olvashatók. Mellette egy gránitkőre rögzített vörösmárvány emléktábla található.
A magyar szabadságharc 160. évfordulójának tiszteletére 2008. március 15- én a Csemadok Nagybalogi Alapszervezet kopjafát állított a helyi református templom kertjében. A rendezvényt jelenlétükkel a helyi szervezeteken kívül megtisztelték a kül. pártok képviselői, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szerevezet képviselői (Homoly Erzsébet vezetésével), a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának képviselői (Sebők Valéria és Povinszky Elvira), az...
Kopjafa az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére „169 évvel ezelőtt ez a nap ébresztett rá bennünket arra, hogy azon az ösvényen, amely az egész nemzet felemeléséhez vezet, csak egy szívvel és egy akarattal juthatunk előre” – fogalmazott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke március 15. alkalmából a határon túli honfitársakhoz írt köszöntőjében, melyet a Kárpát-medence számos...
2003. március 15-én avatták a község által megrendelt, Ulman István és Baffy Lajos által faragott kopjafát az 1848-as szabadságharc, és az akkoriban újjáalakult Csemadok szervezet tiszteletére.
A 2010. októberében rendezett ünnepségen megjelentek a környék alapiskoláinak igazgatói és a környező települések polgármesterei, tiszteletét tette Szigeti László volt oktatási miniszter, az MKP oktatási bizottságának elnöke és Szerencsés János kassai főkonzul is. A közönség soraiban ott ült Gál Sándor író és az egyházak képviselői. Mohňanský Csilla igazgatónő hangsúlyozta, az ünnepnap nem csak a jelenlegi...
A községi hivatal parkjában áll egy kopjafa 1997-ből, Sidó Szilveszter faragóművész készítette a Búcsról 1946-47-ben erőszakkal elhurcolt családok emlékére.
2016. március 13-án szentmisével egybekötött ünnepségen avatták és szentelték fel az 1848. március 15-i ünnepi megemlékezés keretében a templommal szemben felállított kopjafát. A kopjafa szimbólumai között látható többek közt a község címere, jeles motívuma, a pelikánmadár, fontos egyházi szimbólumok, valamint az alapkövek, melyek jelképezik az anyaországtól elszakadt magyarságot. Az ünnepséget a falu polgármestere, Lestyánszky Viktor nyitotta meg, ünnepi beszédet...
A falu első írásos említésének 765. évfordulójára állították, 2008. július 26-án, a református templomkertben. A kopjafa helybéli faragó, Bíró Miklós munkája.
Madar község önkormányzata 1997-ben megrendelte Sidó Szilveszter fafaragónál a kopjafa elkészítését. A kérés három évszám bevésése a fába. 1. „1198” – a falu keletkezésének 800. évfordulója 2. „MADAR 1198” Hazádnak rendületlenül – a falu első írásos említése 3. „1948” – 50. évfordulója annak az eseménynek, amikor a község lakosságának egy részét (58 családot) kitelepítettek Magyarországra....
Makovecz Imre építész ötletességének köszönhetően a nádfedelű szabadtéri színpad egész Közép-Európában egyedülálló építménynek számít, mellyel méltán dicsekszenek a hazaiak. A különleges formájú nádfedél egyben szimbolizálja a község és a környék nádkultúráját, mely még ma is sokakat ragad magával.
A Kútyika női éneklőcsoport 2007. november 18-án avatta azt a kopjafát, amelyet Szent Imre születésének 1000. és Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából állíttatott. Alkotója Pócsik Antal nagycétényi fafaragó. A községi hivatal előtti téren felállított kopjafát a helyi plébános áldotta meg, ünnepi beszédet mondott Sárközy János megyei képviselő, tárogatón játszott a nagykéri Száraz Márk.
A faluban működő ECORI polgári társulás a környezetvédelem mellett, az alapszabályzata szerint az emberi és kulturális értékek védelme és megőrzése céljából is alakult. Ezért emlékeztetőül Szent István emlékoszlopot helyeztek el közadakozásból a faluba vezető útkereszteződésnél Padány – Bögellő felől. Az emlékoszlopot 2012. augusztus 19-én, az I. alistáli Szent István Ünnep napján adták át.
Az emlékjelet, melyet a helyi illetőségű Pócsik Antal fafaragó készített, a katolikus templom előtt található parkosított területen állították fel 2013-ban.
Méltó megemlékezéssel kezdődött 2016. augusztus 20-án az I. Szent István-napi ünnepség Nádszegen. A Mátyusföld a Magyar Megmaradásért polgári társulás kopjafát állított első államalapító királyunk tiszteletére a templomhoz közeli téren. Juhos Norbertnek, a társulás elnökének régen dédelgetett álma vált valóra. Miután elkészült a terv, Mórocz Csaba eperjesi fafaragó nekilátott a mű elkészítésének és szinte lelket öntött...
A Tornallyay-kúria előtti kopjafa-parkot 1989-ben létesítették, 1990-ben Mátyás király emlékére állított kopjafával, 2002-ben Kossuth Lajos emlékkopjafával gazdagodott.
A kopjafákat az 1986-1987-1988-ban, a szabadtéri színpad mellett rendezett nyári ifjúsági táborokban faragták, évente egyet. Faragójuk a rimaszombati Nagyferencz Katalin. Később a kopjafákat a település központjába helyezték át, ahol a falu közössége évente nemzeti megemlékezéseit tartja.
A Kéty 2016 – szolidaritás, tolerancia és kohézió az Európai Unióban program keretében 2016. augusztus 20-21-én avatták fel a község pihenőparkját, amelynek része az országzászlós emlékmű, Kéty község fiainak az első és második világháborúban elesett hősök emlékműve. Erre az alkalomra készült el a Csomor Máté alkotta hármas kopjafa is.
A Csemadok mindig jelentős szerepet játszott a község kulturális életében. 1988-tól 1994-ig a községben rendezték meg a Csemadok nyári művelődési táborait, 1994-től 1996-ig néptánc- és népzenei táboroknak adott otthont a nagyközség. Nagyfödémesen 1988-ban, az első nyári művelődési táborban állítottak először kopjafát. Az akkori tervek szerint minden évben új emlékoszloppal bővült volna a park. Hat év...
A pozsonyi Ferencesek terén a város évszázadok óta rendelkezik ivókúttal. A jelenleg látható kút 1804-ben létesült a korábbi, szintén nívós kőfaragvánnyal – egy, ma részben a Régi Piac előtt látható, oroszlánnal – díszített kút helyén. A Feigler szobrász család által alkotott szökőkút központi eleme egy oszlop tetején álló, antik ruházatú, fején görög (?) sisakot viselő...
