A szökőkút a Régi városháza, ma a Szepesi Múzeum épülete mellett áll, egy 4–5 méter magas oszlop tetején. Az alkotás Herrmann Gusztáv adományából épült Steinhausz László tervei alapján. Herrmann Gusztáv 1817–1898, Lőcse város és az evang. gyülekezet nagy mecénása, a város díszpolgára. Nagykereskedő-vállalkozó, jelentős vagyonát Lőcse fejlesztésére fordította. Herrmann Gusztáv Besztercebányán született, fűszerkereskedelemmel foglalkozott. A...
Juhász Gyula születésének 125. évfordulója alkalmából, és az 1911-1913 közötti szakolcai tanításának emlékére 2008. április 7-én a szakolcai gimnázium (az egykori római katolikus főgimnázium) falán Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter, valamint Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes leplezték le a helyi és a szegedi önkormányzat által készíttetett emléktáblát. A hatszáz szakolcai napnak több költeménye állít emléket.
„Justi Henrik 1804-ben született Erdélyben, hol atyja, Justi Károly állami mérnök volt. Középiskoláit Kolozsvárt és Nagyszebenben végezte. 1815-ben beállott hadapródnak a hadmérnöki igazgatóságba. Majd a 19. számú Hessen-Homburg ezredben szolgált, de nem lévén kilátás arra, hogy a vezérkarban századossá lehessen, elhagyta 1829-ben a katonai szolgálatot. Ezentúl a politikai közigazgatási pályának szentelte magát s Pozsonyba jött,...
Pozsony város közterei és parkjai számos 20. századi szoborral, plasztikával dicsekedhetnek, melyek közül nem egyet magyar szobrászok alkottak meg. A város 1918-as cseh kézbe kerülését, majd az 1945-ös kommunista hatalomátvételt követően a nacionalista és/vagy ideológiai hátterű barbárság több, magyar vonatkozású köztéri szobrot megsemmisített. Ugyanakkor a „semleges” témájú, nívós alkotások rendszerint átvészelték e nehéz évtizedeket. Ezek...
Kadár János emléktábláját az őt személyesen ismerők elbeszélése szerint annak a rokokó stílusú háznak a falán helyezték el 2005-ben, amely az egészségügyi iskolával szemben áll. Ján Kadár Kadár János néven az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának utolsó évében, 1918. április 1-jén született Budapesten, zsidó, magyar és szlovák gyökerű családban. Gyerekkorát már az újonnan alakult Csehszlovákiában, a soknemzetiségű...
A római katolikus lakosságú települések egyik kultikus helye a kálvária. A kálvária legtöbbször hosszúkás alakú, gyöpös terület, amelynek két hosszanti oldalán hét-hét, összesen tizennégy stáció helyezkedik el, a bejárattal ellentétes végén pedig rendszerint magaslaton kálváriakápolna épült, illetve Krisztus és a két lator keresztjei állnak. A kálváriák elterjedése és használata összefügg azzal a gondolattal, hogy a...
A Kálvin János emlékművet 2009-ben, születésének 500. évfordulóján emelte az egyházközség. Az október 31-iki ünnepi istentisztelet után az emlékmű leleplezését Baranyay Alajos és Szabó Gyula gondnokok végezték. A műalkotás előtt áldásmondással Fazekas László püspök szolgált. Az emlékművet Čeněk Žiaček képzőművész készítette. Az emléktáblát reformáció 500. évfordulója alkalmából készítette a Zsigárdi Református Egyházközség 2017-ben.
Pásztor László ipolybéli születésű orvos kezdeményezésére testvéreivel közösen édesapjuk emlékére egy fából faragott Kálvin-szobrot adományoztak az ipolybéli gyülekezetnek, melyet Nagy Géza által vezetett művésztelepen Csicsón készítette Steinbach Sándor veszprémi fafaragó. A szobrot az ipolybéli református templom udvarán állították föl ünnepi istentisztelet és szoboravató ünnepség keretében. A szobornál Lévai Attila dékán Kálvin jelentőségéről beszélt, valamint Nagy...
Kamocsa község első írásos említésének 600. évfordulója alkalmából (amely a Heraldikai intézet kutatásai szerint 1416-ra datálható) a helyi önkormányzat a falu központjában lévő parkban emlékművet állíttatott, amelyen a kőművesmunkát Bertók Ľuboš, a falu kovácsoltvas címerét Bertók István, a címer alatt levő gránit emléktáblát a Pogrányi kőfaragó cég készítette a következő felirattal: Középkori település Az első...
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros pedig csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek...
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására....
A lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium adott otthont 2012. július 8. és 12. között a Kárpát-medencei Református Középiskolák XVII. Találkozójának. A rendezvényen 38 intézmény közel 180 képviselője vett részt. A vasárnapi nyitó istentiszteleten ünnepi köszöntőt mondott Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki elsősorban a kisebbségi létben élő fiatalokhoz szólt. Meglátása szerint ők jóval...
Katona Mihály (Szatmárnémeti, 1764. okt. 9. – Búcs, 1822. máj. 12) földrajzi szakíró-tudós. Tanulmányait Debrecenben és Németországban végezte. Először Komáromban tanított a református líceumban. 1803-tól Búcson működött mint ref. prédikátor. Több természeti és földrajzi témájú könyvet írt.
A középkori alapokon – két korábbi, középkori ház helyén – épült, kétemeletes fogadó – a Fekete sas – az 1700-as évek végén Kazinczy Ferenc apósának, Török Lajosnak a birtokába került, ezért nyilván nem véletlen, hogy Kassára érkezve maga Kazinczy Ferenc is itt lakott először. Emléktábláját a Csemadok (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) 1994-ben helyezte el...
Kazinczy Ferenc és Kazinczy Lajos emléktábláját 2000. október 6-án a Tornallyay-kúria falán a Csemadok emeltette. Ebben a házban élvezte a Tonallyay család vendégszeretetét 1831-ben Kazinczy Ferenc költő és nyelvújító. Fia, Kazinczy Lajos, a 15. aradi vértanú, vezette 1849. február 14-én a Kazinczy hadosztályt a tornaljai ütközetben.
1849. május 19-től Nagymegyerről irányította az Alsó-Csallóközi hadműveleteket Kazinczy Ferenc fia, Kazinczy Lajos alezredes. Innen küldte 1849.május 24-én jelentését Görgeinek a térségben harcoló osztrák hadsereg erejéről, és hadműveleti terveiről. Engedélyezte 1849. május végén a szokásos nagymegyeri országos vásárt. Seregében viszont szigorú rendet tartott. Neve két katonai vésztörvényszéki határozat kapcsán fennmaradt. 1849.június 2-án elhagyta a várost....
Kerényi Ferenc egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–történelem szakán végezte el (1963-1968), középiskolai tanárként dolgozott (1968-1976). majd az ELTE oktatója (1970-1990). Doktorálása után (1972) a A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Művészeti tárának vezetője (1976-1982). Ezt követően a Magyar Színházi Intézet tudományos munkatársa (1982-1983) és igazgatója (1983-1992). 1992-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, valamint a Színház-...
Az ipolykéri községi hivatal falán olvasható kétnyelvű, fekete márványtábla Kéry János (1637-1685) váci püspöknek állít emléket. A táblán a családi címer is látható. A kéri születésű egykori szerzetes a teológia doktora volt, pálos rendfőnök. Részt vett a török elleni harcokban is 1684-ben. Zrínyi Miklós holtteste felett mondott gyászbeszédet.
Sidó Szilveszter állatorvos, fafaragó munkájában felfedezhetjük a magyarság ősi motívumait. A hét magyar törzs neve mellett a Kárpát-medencei Keszi nevet viselő települések is szerepelnek. Az emlékmű másik oldalán rovásírással van feltüntetve a község neve.
A Kárpát-medencében harminchárom helységnév elő- vagy utótagjában szerepel a honfoglaló, ómagyar Keszi törzs neve. Az 1990-es évek elején indult útjára a Keszi nevű települések találkozója, melynek 10. összejövetele 2003. július 4-6-a között zajlott Ipolykeszin. A falunappal egybekötött rendezvényen leplezték le az emléktáblát.
