A domborművet Kara Mihály szobrászművész faragta a trencséni vár alatti sziklafalba, így állítva emléket az I. világháború trencséni hőseinek. Az emlékművet 1916. október 4-én avatták fel, azonban amikor a városba bevonultak 1918-ban a csehek az emlékművet elpusztították, mivel Hunnia-nőalak volt rajta ábrázolva, majd 1921-ben egy Giskra domborművet faragtak a helyére.
Husz Dávid (1813. november 28., Poprád – 1889. január 21., Poprád) Poprádi vendéglős, a helyi közélet neves szereplője, aki a XIX. század második felében felismerte, hogy Poprádon is szükségessé vált egy olyan turistaközpont létesítése, ahonnan rövid idő alatt elérhetővé válnak a hegyek, hisz ne feledjük, ekkor még Tátrafüred kivételével nem léteztek a Tátra körút melletti...
2000. október 6-án Szepesváralján emléktábla felavatásával összekötött szakülést tartottak Hutÿra professzor születésének 140. évfordulóján számos kelet-szlovákiai állatorvos részvételével. A szülőház falán elhelyezett háromnyelvű (szlovák, német és magyar) emléktábla magyar nyelvű szövege: EBBEN A HÁZBAN ÉLTE ÁT IFJÚSÁGÁT / Prof. Dr. med., Dr. vet. med., Dr. h. c.) Szepeshelyi HUTYRA FERENC / VILÁGHÍRŰ ÁLLATORVOS, TUDÓS ÉS...
2001-ben avatták fel Tardoskedden I. Szent István 5/4-es nagyságú egészalakos bronzszobrát, amely a Budapest, XVI. ker. Önkormányzat parkjában álló emlékműnek is a főalakja.
Az első világháború áldozatainak külön-külön emléktáblát állítottak a háború után a katolikusok – rózsaszín márványból, templomuk kőkerítésének külső oldalán – és a reformátusok – vörös márványból, templomukban, a szószékkel szemben.
II. András faragott kőszobrát annak tiszteletére állították, hogy a város 2014-ben ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ferencz György nagykaposi szobrász imregi andezit kőből faragta a részben közadakozásból készült mellszobrot, amely az életnagyság 1,25-szöröse.
2017 májusában, a Vármúzeum 10 éves fennállásának alkalmából került sor Túri Török Tibor II. Koháry Istvánnak emléket állító domborművének bemutatására. Az alkalmon megjelent keszthelyi szobrász alkotását a Füleki Vármúzeumnak ajándékozta, ami a Bebek toronyban tekinthető meg. II. Koháry István 1649. március 11-én született és 1731. március 29-én hunyt el. Költőként, tábornagyként, országbíróként és az utolsó...
II. Rákóczi Ferenc fejedelem Pelsőc egykori földesura emlékére, szabadságharcának 300. évfordulóján állíttatta a Pro Pátria Pelsőciensis polgári társulás, 2003-ban.
A ma Borsiban látható Rákóczi-szobor eredetileg Zólyom főterét díszítette. Talapzatában egy fémtokban helyezték el, 4 ív pergamenre írva a szobor keletkezésének történetét. A fejedelem és bujdosótársainak földi maradványait 1906-ban hozták Kassára. A korabeli feljegyzés így szól: „A magyar mozdonyvezetők, kik a dicső hamvakat szállító vonatot vezették és így az ünnepségben részt vettek, közvetlenül szemlélhették az...
II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában Rozsnyó polgársága is a fejedelem zászlója alá sorakozott. A város képviselőtestülete 1703. július 20-án elhatározta, hogy „az mostani méltóságos fejedelem, felső vadászi Rákóczi Ferenc urunk ő nagysága fönnálló hadaira” segélypénzt szedet. Ezt a város gazdag ajándékaival együtt Mészáros Márton és Süveges Mihály december 22-én adta át a tokaji táborban. 1706. november...
2006-ban végre lett Rákóczi szobra Kassának is! Györfi Sándor szobrászművész alkotását a magyar állam II. Rákóczi Ferenc születésének 330., a kassai dómban történt újratemetésének 100. évfordulója alkalmából adományozta a városnak. A Felvidék ez idáig egyetlen egészalakos Rákóczi-szobrát április 4-én leplezték le a Rodostó-ház előtt. A bronzszobor egy szürke brazíliai gránitsziklán áll, amelyen Európa térképe látható...
A második világégés hősi halottjainak emlékműve Egyházgellén a beketfai, a cséfai, az egyházgellei, a kisbudafai, a nagybudafai, az ógellei, és a pósfai áldozatokra emlékezik. A mészkőből készült szobor előtt gránit táblák őrzik a halottak névsorát.
A Szeplőtelenűl Fogant Szűz szobra a templomkertben a 19. század legvégéről származik, felirata: Üdvözlégy Mária Malaszttal teljes! újítva 1892 szept. 8.
Az Egyházgellei Szeplőtelen szobrát – a talapzatán látható címerek tanúsága szerint – a Beketfai Mórocz család emeltette 1689-ben, mint a késő reneszánsz szobrászat egyedi darabját. E szobor egyike annak a hat hasonlónak, amely az adott korban a mai Szlovákia területén fennmaradt.
A [templom] hajó külső falát díszíti Ipolyi Arnold emléktáblája az alábbi szöveggel: „Itt eme hely növelé Ipolyit kora zsenge szakában. Míg lőn egyháznak, honnak öröke dísze. Művészet, tudomány gyászt öltve siratja kimultát, S nagy neve emlékét őrzi míg él a magyar. Szül. 1823 Okt. 20. Megh. 1886. Dec. 2. Állíttatott hont megyei tisztelői által, 1887....
Izsóf Alajos ( * Vághosszúfalu, 1870. júl. 21. – † Budapest, 1945. dec. 28.) szerkesztő, polgári iskolai tanár. A gimnáziumot Esztergomban végezte. A teológiát Budapesten kezdte. 1891. X. 31: a CGH (Collegium Germanicum Hungaricum) növendéke lett. 1893. X. 15: hazatért. 1896. VI. 28: pappá szentelik, Esztergombajnán káplán., 1899: Budapesten hitoktató. 1902: hitoktató a Regnum Marianumban,...
Jakoby Gyula (Kassa, 1903. március 28. – Kassa, 1985. április 15.), kassai születésű magyar festőművész a szlovákiai festészet egyik legjelentősebb alkotója, akit a művészettörténet ‘kassai remeteként’ is emleget. 1923-ban Krón Jenő kassai szabadiskolájában, majd 1926 és 1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Réti István volt. A második év után azonban visszatért Kassára,...
A Csallóköz tájképfestőjeként ismert Janiga József 1946-ban született Párkányban. 1984-ben költözött családjával Nagymegyerre, ahol a művészeti alapiskola tanára lett. Közben önálló és csoportos kiállítások sora jelzi pályájának egy-egy állomását, valamint tankönyvek, mesekönyvek, gyermeklapok illusztrációi. 1996-ban agyvérzés következtében megbénult jobb fele. Művészeti munkáját bal kézzel folytatta. 58 éves korában Nagymegyeren halt meg. Sírja a nagymegyeri református...
2006-ban az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester, Sárkány Imre alpolgármester) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére a községi hivatal előcsarnokában helyezték el az emléktáblát. 2006. szeptember 24-én a Jankó Zoltán-emléknapon egy irodalmi emlékhellyel gazdagodott Baka község. A bakai születésű író életútját Darnai Zsolt tanár és a tanítványaiból álló kincskeresők csapata ismertette. A tanulók...
Élete: Magyar fizikus, szül. Szimőn 1800. jan. 11., megh. Győrött 1895. dec. 13. Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. Pannonhalmán 1817-ben belépett a Szent Benedek-rendbe. Győrött a gimnáziumban, majd a bencés líceumban tanított. Tanári pályáját 1831-től kezdve Pozsonyban folytatta, majd 1840-ben elfoglalta a pesti egyetem fizika tanszékét, és itt dolgozott 38 éven át. Már 1850-ben...
A fából faragott, embernagyságnál nagyobb Krisztus kitárt, áldásra emelt karokkal tekint le a falura. A hívek rendszeresen zarándokolnak ki, tábortüzeket is szoktak előtte gyújtani.
A pozsonyi születésű híres zeneszerző, Johann Nepomuk Hummel (1778-1837) szobrának felállítását a városban működő szabadkőműves páholy, a Hallgatagság (Zur Verschwiegenheit) kezdeményezte 1878-ban, a zeneszerző születésnek századik évfordulójára rendezett ünnepségek alkalmából. J. N. Hummel maga is szabadkőműves volt, a Weimarban működő Amália páholy tagja. A szoborállítással kapcsolatos szervezési teendőket a Hallgatagság páholy tagja, Pozsony város levéltárosa,...
1856-ban Ógyallán született Feszty Árpád festőművész, Jókai Mór veje. Ógyallai lakosok voltak az író anyai nagyszülei is, akiknél Jókai gyermekkorában szívesen időzött. Ennek köszönhető, hogy 2004-ben, halálának 100. évfordulóján szobrot állítottak emlékének a Szent László római katolikus templom melletti parkban, melyet Darázs Rozália Ógyallán élő szobrásznő készített. Az eredeti 1718-ban épült barokk templom az 1911-es...
Örömteli eseményre került sor 2020. november 28-án délelőtt a komáromi Erzsébet-szigeten. A városvezetés az újjáalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület képviselőivel közösen, Jókai Mór egykori kedvenc tartózkodási helyén, a volt Beöthy-kertben leplezte le a város jeles szülöttjének mellszobrát. Keszegh Béla polgármester a Jókai-filagóriájánál, amelyet az írófejedelem tiszteletére 1913-ban emeltek – helytörténeti összefoglalója...
Az 56-os házszám alatti kúriát a Csorba család építtette a 19. század első felében. L alaprajzú földszintes épület, az udvar felőli részén nyitott, pilléres folyosóval. A Csorba családba benősült Jókay Károly jogász (1814-1902), Csorba Klárát vette feleségül. Fiatal korában sokszor tartózkodott itt Károly testvére, a világhírű magyar író, Jókai Mór. Később is gyakran látogatta bátyját....
