Teológiai tanulmányait Prágában végezte, majd magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. 1943-től a komáromi bencés gimnáziumban tanított. 1945-től közel három évig titokban tovább tanította Komáromban a magyar gimnázistákat. Miután 1948-ban kiutasították az országból, Kanadában, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. 1958-ig a clevelandi szlovák gimnázium tanára volt, ezután bencés társaival a kaliforniai Woodside-ben bencés...
Rozsnyón 2002-ig semmi sem emlékeztetett arra, hogy a városban valamikor zsidók éltek. A városvezetés az 1970-es években még a zsidó temetőt is felszámolta, s az eredetileg onnan elszállított síremlékeknek is fokozatosan nyoma veszett. A városban többszöri próbálkozás után csak 2002-ben sikerült elérni, hogy egy fémből öntött kisméretű kétnyelvű emléktáblát helyezzenek el a rozsnyói holokauszt áldozatainak...
Abban, hogy 2005-ben egy méltó emlékművet avathattak fel Rozsnyón, nagy része volt két túlélő – a ma is Rozsnyón élő Ehrenfeld Tibor és a várost 1968-ban elhagyó Strausz Sándor –, és Kardos László helytörténész fáradozásának. A város köztemetőjében felállított, a Tórát szimbolizáló emlékművön a következő sorok olvashatók: „Emlékül Rozsnyó város azon zsidó vallású polgárainak, akik...
Az emlékmű felállítását a millecentenárium évében akkor tűzte ki célul a Csemadok szervezet, amikor a Mečiar kormány működött, és tiltotta a hasonló jellegű emlékjelek létrejöttét. Ezért nem merte a község sem felvállalni, hogy a település más területére kerüljön. Ez ügyben sok-sok vita után, Dániel Zoltán akkori elnök sok-sok ügyködése folytán sikerült az akkori helyi plébános...
1996-ban a az akkori három magyar parlamenti párt járási vezetőségei úgy határoztak, hogy a honfoglalás 1100. évfordulója emlékére Perse községben, ahol a Bérc és Bórszeg nevű dűlőkben honfoglaláskor sírokat tártak fel, emlékjelet, kopjafát állítanak az itteni magyarság 1100 éves folyamatos jelenléte, a nemzethez, szülőföldhöz való hűsége jelképeként. A kopjafa elkészítésével Nagyferenc Katalin rimaszombati fafaragó képzőművészt...
A forradalmi honvéd hadsereg Komáromból Görgey Artúr vezetésével a Felvidéken keresztül kelet felé törő erői 1849. január végén értek el Igló és Lőcse közelébe. A továbbhaladásukhoz egyetlen lehetőségként át kellett törniük a Branyiszkói-hágón. A Guyon Richárd ezredes által vezetett honvéd sereg – soraiban számos, nem rég toborzott, Zólyom megyei szlovák önkéntessel – 1849. február 5-én...
A szobrot az 1848-49. évi szabadságharcban dicsőségesen küzdő kassai 9-ik honvédzászlóalj veressipkásainak emlékére a város közadakozásából emelték 1906. szeptember 9-én a Mihály-kápolna mellett . Az alkotás azon hősökre emlékezett, akik a nehéz délvidéki harcokban, majd a 49-es dicsőséges tavaszi hadjáratban mutattak példát hazaszeretetről és önfeláldozásból. A Vasárnapi Újság 15. száma 1906-ban így ír: „Kassa város...
A nyitrai 14. honvéd gyalogezred hősi halált halt katonáinak emlékére állítandó szoborpályázatot Finta Sándor nyerte meg. A gipszmintákat már 1916-ban elkészítette, az első változaton a halott honvéd hátrahanyatló fején sapka van, a másikon már nincs, és Jézusnak a katonát tartó keze is drámaibb hangsúlyt kapott a kompozícióban. Finta nemcsak szobrai gondos kivitelezésére figyelt, hanem azt...
Az 1849-es Téli Hadjárat több csatája zajlott le a történelmi Szepesség területén, amelyek emlékére az utókor több emlékművet emelt. Ezek közül a lőcsei és az iglói honvédemlékműveket (1919. március 16-án) megrongálták, majd megsemmisítették, a szepesszombatit pedig átalakították. Eredeti formájában csak az Iglói és a Branyiszkói csaták hősi halottai tiszteletére emelt síremlékek maradtak meg. Ezeket a...
A kultúrház parkjában látható az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve, amelyet 1995-ben az ipolysági L. Burík épített. Az emlékmű lépcsőzetes kiképzésű, oldalsó toldalékrészekkel, a reá helyezett emléktáblára rá vannak vésve az I. világháború 4 áldozatának és a II. világháború 8 áldozatának nevei.
Az első világháború sok helybeli lelkében hagyott szomorú emléket. A harctereken elhunyt 46 honvédnek 1938-ban emlékszobrot állítottak. A második világháború 33 áldozatának névsorát megörökítő emléktáblával 1972. november 1-jén egészítették ki az emlékművet. Az Érsekújvár és Vidéke című lapban az első Csehszlovák Köztársaság idején interjút közöltek egy mára már elfelejtett érsekújvári szobrásszal, Klinda Kálmánnal, aki éppen...
2010. május 8-án avatták fel az I. és II. világháború helyi áldozatainak emlékművét, hatvanöt évvel a nagy világégést lezáró napon. A templomkertben felállított emlékműre hatvannégy hős katona neve került, akik hazájukért, földjükért, családjukért áldozták életüket. Varga B. Kálmán nyergesújfalui szobrászművész alkotásán jelen vannak a község szimbólumai is, melyet a magyar eredetmondák mitologikus madara, a turul...
Gútoron 1929-ben állították fel a hősi emlékművet, az eddig ismert forrás alapján Rigele Alajos alkotását. A visszacsatolás után 1939 augusztusában megjelent beszámolóban viszont arról értesülhetünk, hogy az eredeti, a magyarokhoz méltatlan szobrot kicserélték egy másik, Mosonban készült alkotással. A mai szobor azonos a Rigele monográfiában szereplő alkotással és sok vonásában hasonlít a művész által készített...
Hősi emlékmű Vágán Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defetizmusnak, amely a mai...
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. A hátteret alkotó oszlopon eredetileg a magyar királyi korona is látható volt, ezt 1945 után eltávolították. Eltávolították ( „a múltat végképp eltörölni” jeligére) az...
A 2000. évben a bakai millenniumi ünnepség keretén belül került sor az emlékműavatásra, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek, valamint az I. és a II. világháborúban elesett katonáknak állít emléket. Az ünnepi szentmisét Dr. Bolberitz Pál c. apát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora celebrálta paptestvéreivel együtt. Az emlékműnél Kornfeld Ferenc, a...
A hősök emlékműve 1948-ban készült az I. és II. világháború elesett katonái tiszteletére, amelyet a falu készíttetett és a templom parkban állított fel. Az első világháborúban elesetteket felsoroló táblán 103 nevet olvashatunk, míg a második világháborús táblán 94-et találunk. 1992-ben az emlékművet kiegészítették egy az 1848-49-es magyar szabadságharc hőseinek emlékét idéző táblával is.
A hősök emlékműve egy műkő alkotás. Magasabb középső részét egy kereszt díszíti, a két alacsonyabb szárnyon pedig egy-egy fekete-márvány emléktábla látható az elesett hősök nevével. A tábla felett sisakdísz van puskával és karddal, lent pedig egy pálmaág.
Süly község első és második világháborús katonahalottjaira emlékező alkotás két kőtömb között álló kereszt. A falakon fekete márványtábla őrzi a halottak neveit.
Az emlékművet 1941-ben készítették az I. világháborúban elesett vagy eltűnt tardoskeddi hősök emlékére. Később a II. világháború hőseinek emléktáblái is az emlékművön lettek elhelyezve, de miután az emlékmű 2006-ban teljes felújításon ment át, és az eredeti formájára lett átalakítva, az emléktáblák a templomba kerültek. A felújítási munkálatokat Csütörtöki András és Mézes Rudolf restaurátorok végezték el....
Varbó felé vezető út jobb oldalán található vaskorpuszos kereszt, a I. világháborúban elesett kériek tiszteletére. A szürke betonkereszten fejét lefelé hajtó Jézus test látható, fémből. A korpusz igen rozsdás, az időjárás nyomait viseli magán. Zöld, kovácsoltvas kerítés veszi körül. A talapzatán a felirat nehezen olvasható.
A hősök szobrát a templomkertben 1921-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület emeltette az I. világháborúban elesett áldozatok tiszteletére. Az 1960-as években a szoborra fölkerült a II. világháborúban elesett áldozatok névsora is.
A Garamkövesden született Hubik István (1916-1994) emléktáblája a kultúrház falán lett elhelyezve. 1954-től a csehszlovákiai magyar könyvkiadásban dolgozott a Madách Könyv- és Lapkiadóban mint szerkesztő, főszerkesztő, majd főszerkesztőhelyettes. Fordításaiért négyszer kapott Madách Imre-díjat, háromszor részesült a Szlovák Irodalmi Alap Nívódíjában, és 1991-ben megkapta a Madách Könyv- és Lapkiadó Nívódíját. Több mint ötven szlovák és cseh...
Hulita Vilmos szobrát 2016. augusztus 1-én leplezték le a Palóc Napok és a Füleki Városnapok alkalmával. A szobor alkotója Balázs Alfréd. Hulita Vilmos (1878. június 6. – Budapest, 1951. június ?) a Füleki Zománczgyár egykori igazgatója és Fülek város egykori polgármestere. 1878. június 6-án született Karánsebesen (jelenleg romániai város) Holotay Vilmos néven. 1915-ben kerül Fülekre,...
