Gulyás Lajos (Kisújfalu, 1918. február 14. – Győr, 1957. december 31.) református lelkész. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélték és kivégezték, mint a magyarországi református lelkészi kar 1956 kapcsán egyetlen kivégzett lelkészét. 1918. február 4-én született Gulyás Lajos és Kovács Erzsébet második gyermekeként. Édesapjának 25 hold földje volt, a magyar időben a község...
Az emléktáblát Nagybalog község önkormányzata készíttette 2006-ban az akkori polgármester Dana Cochová ideje alatt. Ezidáig nem volt hely a a kései magyar barokk irodalom költője munkásságának méltatásának emlékére, aki 1668-ban Balog várának kapitánya volt. Az emléktábla a helyi művelődési intézet falára lett elhelyezve. A Csemadok Nagybalogi Alapszervezet által rendszeresen szervezett, koszorúzással egybekötött Gyöngyösi István emlékezés helyszíne....
Dunaszerdahelyen hunyt el, Garamkövesden nyugszik. Tiszteletére a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Gyurcsó István Közművelődési Díjat alapított 1997-ben (a szlovákiai magyar közművelődésben kifejtett tevékenységért), majd a Csemadok Országos Elnöksége 2013-ban. Emlékére Garamkövesd önkormányzata Gyurcsó István-emléknapot és Gyurcsó István Szavalóversenyt (1995-től, évente) rendez, valamint mellszobrát is felállította. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány...
A kamocsai református templom főbejáratának jobb és bal oldalán két emléktáblát találunk. A baloldalon lévő emléktáblát a kamocsai református gyülekezet készíttette, Isten iránti hálából, hogy temploma 1993-95 között megújulhatott.
A katolikus templom kertje bejárati ajtaja mellett, a jobb oldalon található Hamvas István (1892-1960), az ötvenes években meghurcolt esperes-plébános fa emlékkeresztje. (Zsapka Károly alkotása, állíttatta Sárközi János.)
A környék egyik legszebb fekvésű, értékes épületegyüttessel bíró falu központjában áll a református lelkészlak, melyet Tompa Mihály szellemi kisugárzása tesz ezrek számára vonzóvá. Az épület magvát a régi lelkészlak képezi, amelynek építési ideje ismeretlen. A jelenlegi parókiát a Hanva-Lénártfalva-Csíz hármas-gyülekezet hajdani tagjai Tompa Mihálynak építették ilyenné amilyen. A református templom közelében felépült, „L” alaprajzú, földszintes,...
A római katolikus templom előtt álló szoborcsoport három időszakot ölel fel. 1820-ban Lavitska József Úr Istennek tiszteletére állíttatta a nagykeresztet. A világháborúkat követően a nagykereszt mindkét oldalára helyezték el az 1. és 2. világháború márványtábláit. 1997-ben a faluból kitelepítettek találkozója alkalmából emléktáblát (Hazahív a harangszó emléktábla) helyeztek a nagykeresztre. Az emléktáblát a községi önkormányzat készíttette...
Henszlmann elődei a XVI. század elején WürtenbergbőI kerültek Magyarországra. A család egyik ága Bártfán telepedett le, a másik ága pedig Kassát választotta lakóhelyéül. Édesapja vas- és vegyeskereskedő, üzlete az akkori Forgács és Fő utca sarkán álló, Fő utca 38. számú házban volt, melyet a Szirmay családtól vett meg. A közelmúltig fennmaradt üzlet Kassa egyik legrégibb...
A kastélypark díszítéseként keletkezett a 19. század végén, a 20. elején. Súlyosan megrongálódott, a ’90-es években elvitték Pozsonyba restaurálni, visszakerülése után viszont több mint 20 évig egy raktárba került. 2013-ben lett ismét kihelyezve, ám nem eredeti helyére, mert a kastély romos állapotban van, így új, frekventáltabb helyet kerestek neki.
Nagykapos város szülöttének, a Hágai Nemzetközi Bíróság tagjának emlékére állíttatta a nagykaposi Magyar Ház közössége. Édesapja a Nagykaposi Járásbíróság vezető bírája, későbbi nevelőapja történész volt.
2006. november 25-én avatták fel a Magyarok nagyasszonya szobrot. Főpapi szent misével áv. Gyulai Endre, nyugalmazott szegedcsanádi megyés püspök szentelte fel.
Magyari Ferenc mérnök, polgármester emléktáblaavató – köszöntőjéből: „Minden értelmes ember azzal a szándékkal éli meg életét, hogy jelet, emléket hagyjon maga után. Az emberek többségének megadatik, hogy nyomot hagyjon: házat épít, fát ültet, gyereket nevel. A békés teremtés lehetősége az emberiség nagy adománya. Történelmi pillanatok részesei vagyunk ma, ezen a szép őszi napon. Otthonunkat, Hetényt...
Hetényi János református lelkész, hittudós, bölcsész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1786-ban Ekel községben született. A településen 1997 óta évente megrendezik a „Tudós Hetényi János Napokat”. 2003-ban az alapiskolát is a település híres szülöttéről nevezték el. Hetényi János szobra az alapiskola udvarán áll, 2005. november 4-én állították. Csütörtöki (Csütörtöky) András szobrászművész alkotása.
A Hősök terén található szakrális kisemlék, a város egyik legrégibb egyházi szobra, hiszen 1806-ban készült. A szobrot 1938-an restauralták Binka Miklós segitségével. A szobrot vaskerítés veszi körül.
