A nagymegyeri országzászló avatás története szorosan kapcsolódik Nagymegyer és Tápiógyörgye baráti kapcsolatainak kialakulásához. Tápiógyörgyén az elöljáróság már 1938. december 2-án foglalkozott az országzászló ajándékozásával, amit Nagymegyernek szántak. Ez végül nem valósult meg, mert az 1938 1939-es év fordulóján a Kelenvölgyi Kaszinó testülete megkereste a nagymegyerieket felajánlásával, akik ezt elfogadták. Az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június...
1944. október 10-én Dunaszerdahelyen a szélsőjobboldali Nyilaskeresztes párt került hatalomra, akik kivégeztek hét személyt. Az ő emléküket őrzi az emléktábla a városháza bejárata mellett. Korábban, 1954-től ez az emléktábla egy obeliszk-szerű emlékművön állt, amelyet a mai Szent István tér Mártíremlékműjének a helyén emelték. 1971-ben Nagy János alkotása került oda, és maga a kommunista mártírokra emlékező...
A templom belső terében három eléggé méretes táblát találunk. A torony alatti előcsarnok, úgynevezett „Kistemplom“ jobb oldali falán található emléktábla fehér carrarai márványból készült. Komáromy Viktor kőfaragó készítette, a kovácsolt vas keret Harmos Károly festőművész terve szerint készült, tölgy- és borostyánlevelekkel, felül a 61 aranyozott név fölé hatalmas kiterjesztett szárnyú turulmadár került, lehajtott fejjel babérkoszorút tart...
Bátka történelmében az első világháború mély nyomot hagyott. A bátkaiak a losonci közös császári és királyi, valamint a besztercebányai honvéd gyalogezredbe rukkoltak be. Az orosz fronton Gorlicénél és Limanovánál, az olasz fronton pedig Caporettonál harcoltak. Voltak, akiket hadimunkára vittek útakadályokat építeni vagy lövészárkokat ásni. A férfiaknak el kellett hagyniuk családjukat, többségüknek nem adatott meg a...
Az 1965-ös árvíz által lepusztult község megújulása, megváltozott arculata, valamint az a tény, hogy közeledett Gúta első írásos említésének 700. évfordulója, nem maradt visszhang nélkül a legfelsőbb politikai, társadalmi körökben sem. 1967. október 14-e a település egyik legjelentősebb napja lett, ismét visszakapta városi rangját. Ezt a krónikás így jegyezte le: „Az ünnepi hangulat már reggel...
Az 1814-ben született költő, filozófus és néprajzkutató tiszteletére a városban már 1894-ben emléktáblát avattak. 1964-ben megszületett az ötlet, hogy a költő halálának 100. évfordulójára szobrot állítanak a város híres szülöttjének, amely 1968-ban valósult meg. Ez idő óta minden alkalommal a szobor előtt emlékeznek meg Erdélyi Jánosról és tevékenységéről születése napján, április 1-én. A szobornak az...
Erdődi Pálffy István (1828. június 3. – 1910. július 27.) pozsonyi gróf, titkos tanácsos, az Országos Erdészeti Egyesület egykori alelnökének szobrát 1913-ban avatták fel a Pozsonyi Színház melletti téren. Az I. világháború után az alkotást lerombolták. „Pálffy István gróf 1828. június 3-án született Vöröskővárában, Pozsony megyében. Szülei Pálffy Vincze gróf és Csáky Apollónia grófnő voltak. Középiskolai...
Az 1925-ben Magyarországon létrejött Ereklyés Országzászló Nagybizottság célul tűzte ki, hogy szerte Magyarország területén a történelmi országot megidéző, s egyben a nemzet egységét jelképező Ereklyés Országzászlókat állítson. Dunaszerdahelyen az emlékmű felállítására a visszacsatolás első évfordulójának alkalmából 1939. november 12-én került sor az egykori Zipszer-tó helyén (a mai Szent István téren). Az avatásnál több ezres tömeg...
Az emléktábla a prépostlak falán látható. A betűk aranyozása teljes egészében eltűnt, ezért nagyon nehezen olvasható a szöveg. Örömünkre szolgálhat viszont, hogy egyáltalán a helyén van a tábla. Rónay János Jácint (Leitzinger 1848-ig) (Székesfehérvár, 1814. május 13. – Pozsony, 1889. április 17.) pozsonyi nagyprépost, választott szkodári püspök, valóságos belső titkos tanácsos, bencés tanár, természettudós, író,...
„Boldog emlékű Erzsébet királyné emlékére a szeretet, az ország minden részén egymásután állítja a szobrokat. Eperjesen október 27-én leplezték le szép ünnepélylyel a Stróbl Alajos által készített bronz mellszobrot, mely gránit alapon áll. Az Eperjes szépítését előmozdító egyesület állította a tüzér-kaszárnya előtt levő parkban. Ghillány József egyesületi elnök beszédet mondott, mely után Podhorányi Bálint polgármester...
A felvidéki magyar közösség egykori politikai vezetőjére emlékező, a dunaszerdahelyi városi művelődési központ melletti épület falán elhelyezett, Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotta domborművet a Pázmaneum Polgári Társulás és az Esterházy János Társulás készíttette. A Fő utcai épülten elhelyezett emlékművet 2011. október 6-án avatták fel.
Esterházy János felvidéki magyar mártírsorsú politikus és publicista nagy tiszteletben áll e községben. Valószínűleg egykor itt is járt, de a falun biztos, hogy átutazott körútjai során… 2012-ben készült a templom előtt a Csemadok és az önkormányzat kezdeményezésére, támogatására az a téglalap alakú szürke kőoszlop, melyen elhelyezték az Oláh Szilveszter alkotta bronz reliefet, amely Esterházy portréját...
A bronz domborművet és az emléktáblát a Stardust szálloda bejáratánál leplezték le 2016. november 25-én, amelyen Esterházy János hitvallása olvasható – „Nyíltan és bátran vallom a tételt, hogy nekünk, magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami bennünket közelebb hoz, és nem azt, ami bennünket eltávolít”. Az emlékhely a Nobilitas Carpathiae civil szervezet és az Esterházy...
Huszonöt év telt el azóta, hogy első alkalommal szerették volna elhelyezni a szenci lourdesi Szűz Mária szobor mellett Esterházy János emlékét őrző táblát. Akkor a politikai körülmények ezt nem engedték meg, 2019. június 12-én végre sikerült felszentelni az emléktáblát. A szenci Szűz Mária-szobornál többször imádkozott Esterházy János, akkor is a rabszállító kocsiban itt imádkozott, mikor...
A Fő téren látható modern épületben kapott helyet a községháza és az egészségügyi központ. Körülötte park az Európa kapuval – rajta Dunamocs és a túloldali testvértelepülés, Süttő címere, mely szimbolizálja az együvé tartozást. Ezt sugallja a dunamocsi születésű író, Nehéz Ferenc gondolata is: „A Duna nem lehet határ, csak a két partot egybeölelő kar. ”Az...
Pozsony városa 1903-ban 45 évesen elhunyt szülöttjének, a monumentális Mária Terézia-szoborcsoport (1897) alkotójának, Fadrusz Jánosnak emléket kívánt állítani. A megoldásról az ugyancsak pozsonyi születésű szobrász, a mindössze 26 éves Pfliegler János gondoskodott. Pozsony dicséretes szokás szerint minden tőle telhető támogatást megadott felfedezett művészi tehetségeinek. Pfliegler ily módon a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület ösztöndíjával tanulhatott a budapesti...
A Pieta olasz kifejezés magyar nyelvben szánalmat jelent. A kereszről levett Jézus édesanyja, Szűz Mária karjaiban. A szobrot 1847-ben állíttatta Sebő Ferencz.A csiliznyáradi templom elkészítése előtt ennél a szobornál tartották a csiliznyáradi katolikusok a május esti litániákat.A szobor a templomkertben áll.
A templom mellett látható faragott kereszt, mely a világháborúkban elhunyt galábocsi lakosoknak állít emléket. Fakereszt, díszesen megmunkált, világos színű fából, alacsony kőfallal körülvéve.
Farkas Jenő (1922-1979) római katolikus pap, költő, műfordító. A hatvanas években Nagymegyeren teljesített lelkiszolgálatot. Ennek emlékére készítette a Csemadok Nagymegyeri Szervezete és a Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia az emléktáblát, pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából, 2006-ban. Az emléktáblát Klig Sándor, szegedi szobrász készítette a magyarországi Polgári Magyarország Alapítvány támogatásával. Az emléktáblát a Zárda iskola külső falán helyezték...
2004-ben az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester), az egyházközség (ThDr. Karaffa János) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére Farkass Mihály (1816-1904) egykori bakai esperesplébános halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a templom falán. A község volt plébánosának életútját Darnai Zsolt tanár ismertette. A 2004-es megemlékezésre államalapító Szent István királyunk augusztusi ünnepéhez kapcsolódóan...
