A Rigele Alajos által 1925-ben készített hősi emlékmű egy kő szarkofág, amelyet négy oroszlán tart a vállán. Az építészeti terveket Szőnyi Endre (Jászberény, 1885 – Pozsony, 1968) és Franz Wimmer (Pozsony, 1885 – Locham, 1953) készítették. Szőnyinek és Wimmernek a két világháború között közös építészeti irodája volt Pozsonyban. Egyes források szerint az építményhez felhasználták Fadrusz...
Lukanényén háborús emlékműből kettő is van. Az első világháborús emlékművet már 1923-ban felállították a faluban. Ez ma is áll a templom alatt, a községbe vezető út bal oldalán. A terméskőből emelt szakrális kisemlék nemcsak Nénye, hanem az egykori filiális községek hősi halottainak is emléket állít; az ő nevük is felkerült a fehér márványtáblára. Szép gesztusa...
Az első világégésben elhunyt nemeshodosiak számára állított méltó emlékmű a helyi templomban található. A fekete márványtáblán a hősi halottak nevét olvashatjuk.
A kovácsoltvas kerítéssel övezett emlékműhöz néhány lépcsőn lehet feljutni, a bejárat két oldalán, az ajtókeretül szolgáló oszlopok tetején egy-egy stilizált beton löveg, rajtuk, vaspántokól kialakított zászlótartók. Maga a szobor az óvóan széttárt kezű Jézust ábrázolja, előtte két angyallal, akik egy haldokló katonát tartanak karjaikban. Jézus feje fölött félkörívben egy idézet olvasható Máté evangéliumából: MIVELHOGY A...
Keszegfalva első világháborús emlékművének szoboralakja Berecz Gyula alkotása. A komáromi Berecz Gyula a két világháború közti időszakban több hősi emlékművet készített a Komárom környéki településeknek. Alkotásai Udvardon, Keszegfalván, Megyercsen, Nemesócsán, valamint a mátyusföldi Diószegen állnak. Komárom részére a Szent András templomban felavatott relieffel kombinált első világháborús emléktáblát készítette, valamint az eredetileg az egykori komáromi neológ...
Az első világégésben az emlékművön feltüntetett névsor szerint 61 nagyfödémesi férfi áldozta életét magyar hazájáért. A temetőben található emlékmű ünnepélyesen leleplezésére 2014. 11. 1-én került sor. Alkotója Cséfalvay Kázmér.
A tragikus balesetben 2019. április 16-án hajnalban életét vesztette Reicher Gellért, 1964-től a Csemadok tagja és munkatársa, színjátszó, a Szőttes szervezőtitkára, számos fesztivál szervezője, ahogy hívták: a Papa. A pozsonypüspöki alapszervezet tánccsoportjában kezdett táncolni, de tagja volt a színjátszó csoportnak is. 1971-ben- a Szőttes Népművészeti Együttes szervezőtitkáraként lett a Csemadok munkatársa. A sokszor anyagi ellenszolgáltatás...
Balogtamásiban az 1945-1948 között kitelepített balogvölgyiek emlékére megemlékezést tartottak, emlékkövet avattak, amelyet a Rákóczi Szövetség támogatásával a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete és Balogtamási önkormányzata állítottak és lepleztek le a községháza előtti parkban. Ünnepi beszédet Nt. Dr. Rákos Lóránt református lelkész mondott.
Az emlékkeresztet a Csallóköz, Csilizköz és Csicsó hagyományáért és kultúrájáért közhasznú társaság, Erecs község elpusztulásának és a schengeni határok lebontásának emlékére emeltette, 2007-ben.
A templomtól jobbra áll az az emlékoszlop, melyet 2007-ben állított a Csemadok helyi szervezete s mely a falu első írásos említésének 850. évfordulójára emlékeztet.
Az emlékoszlopot, Smidt Róbert szőgyéni fafaragó munkáját, a község első írásos említésének 880. évfordulójára, és védőszentjének Szent Mártonnak emlékére állították.
Az emlékoszlopot Karva község önkormányzata állíttatta a község 760 éves fennállásának, a Rákóczi szabadságharc 300. és a Hídverő napok 10. évfordulója alkalmából, 2005 júliusában.
A templomkertben található emlékoszlopot Gulyás Lajosnak, az 1956-os forradalom mártírjának (1918-1957) tiszteletére emelték 2006-ban, aki 1942-ben itt kezdte lelkipásztori szolgálatát. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélték és kivégezték. Az emlékoszlopon további három táblát helyeztek el: – A gelléri 1848-49-es honvédeknek emlékére: a bogyai Pápai Dávid ifjú honvédnek, aki Ács alatt esett el 1849....
Negyedszázad után pad is került a szobor mellé, ahová leülhetnek személyes ismerősei, a nagyszülőkhöz hazatért unokák, s elmélázhatnak a múlton, jelenen, jövendőn. A padról rálátnak a Burda meredek partjára, ahol a költő is gyakorta üldögélt alkonytájt bendzsóját pengetve, vagy gondolataiba merülve. Keszeg Ágnes, a helyi kulturális élet szervezője emlékszik a kezdetekre. Elmondja, hogy a Gyurcsó...
Az emléktábla őrzi drága emlékét a madari ref. egyház azon hősi halottainak, áldozatainak és eltüntjeinek akik a II. világháború – 1939-45 – borzalmaiért életükkel fizettek.
A Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedő peredi országos elődöntőjén, 2015. október 24-én Fekete László, a Csemadok Tardoskeddi Alapszervezetének elnöke adta át a Csemadok Peredi Alapszervezete elnökének, Jurás Líviának emlékként az elődöntő szervezéséért Buják Vince tardoskeddi fafaragó, a Magyar Kultúra lovagjának, Farnad község díszpolgárának az emléktáblát.
Az épület helyén a Kamocsa 5. házszám alatt épített családi házon márványtábla emlékeztet 1999. szeptember 19-e óta a Csemadok kamocsai alapszervezetének megalakulására 1950. december 6-ra, amely emléktábla a szövetség 50. évfordulójára készült.
1947-48-ban Izsap község magyar lakosságát is igyekeztek szülőföldjükről eltávolitani. 1947.január 15-én egy részüknek kézbesitették a deportálásra vonatkozó döntést. Az izsapiakat, 102 személyt (felnőttek, gyermekek) 1947. január 18-án, a gellértiekkel együtt szállították Csehországba, kényszermunkára. Az otthon maradottakat Magyarországra szerették volna kitelepiteni. 36 családot jelöltek meg, hogy áttelepítsék Magyarországra. A meghurcoltatás emlékére 2012-ben, az Izsapi IQUS Polgári...
A templom belső terében három eléggé méretes táblát találunk. A torony alatti előcsarnok, úgynevezett „Kistemplom“ bal oldali falán kapott helyet a másik fehér márvány emléktábla, szintén fekete kovácsoltvas keretben, tetején végigfutó szétomló rózsacsokorral, amelyen az 1939–1945-ös, II. világháború 31 kamocsai áldozatának neve lett megörökítve a hozzátartozók hálaáldozatának köszönhetően és 1990. november 18-án szentelte fel Nt....
A falu népiskoláját 1936-ban adakozásból építették az áldozatot nem sajnáló vőki gazdák. A legbőkezűbb Mikóczi János és Hideghéthy Illés volt, akik hét hold földet is adományoztak a tanítónak. A vőkiek hálából emléktáblát készíttettek a tiszteletükre. Több évtizedes száműzetés után a 2002-ben tartott falunapon került vissza az iskola falára. Az épületben óvoda működik, amelyben tíz nebuló tölti...
