A katolikus templom falán látható az az emléktábla, melyet a helyi önkormányzat készíttetett a falu híres szülöttének emlékére 2000-ben. Erdélyi László Gyula (Zsigárd, 1868. március 2. – Zalaapáti, 1947. augusztus 17.) magyar bencés szerzetes, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905). 1884. augusztus 1-jén lépett be a Szent Benedek-rendbe, 1887-ben egyszerű, 1890-ben...
Dr. Genersich Antal (az érdeklődők jelentős hányadának nyelvi igényeit figyelmen kívül hagyó) szigorúan egynyelvű emléktábláját a Fő téren található 51-es házon találhatjuk meg. A szöveg tanúsága szerint itt élt fiatal korában Dr. Genersich Antal, a híres magyar patológus, a Kolozsvári és a Budapesti Egyetem rektora. A táblát 2010. szeptember 30-án állította Késmárk Városa és a...
Szabó László galántai szobrászművész alkotása a Vágkirályfai Magyar Tannyelvű Alapiskola épülete előtt kapott helyet. Leleplezésére 2006. szeptember 9-én került sor. Janics Kálmán (* 1912. dec. 29. Vágkirályfa, † 2003. aug. 20. Vágkirályfa) történész, politikus, orvos. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1931), orvosi diplomáját a pozsonyi egyetemen szerezte meg (1937). 1937–1942 között előbb Trencsénben, majd Komáromban...
A sétatatér közel két kilométer hosszúságban, két oldalt hárs-, gesztenye-, platán- és erdei lombos fákkal szegélyezve, hellyel-közzel pihenőhelyekkel ellátva, a Sajó fölött bástyaszerűen emelkedő terraszon fut végig és óriási E alakban húzódva, igen kellemes és üdítő sétáló helyet nyújt. Megalkotójának a városi és vidéki közönség a déli törésében elhelyezett emlékoszloppal rótta le köszönetét és háláját....
A Draskóczy család Turóc megye egyik legősibb családja. A család alapító őse Dvor fia Drask volt. Dvor másik fiát Mikolának hívták. Drask várjobbágyként IV.Béla király alatt katonai szolgálatot teljesített. A tatárjárás idején (1241-ben a muhi csatában) tanúsított vitézsége elismeréséül 1242-ben IV. Bélától nemességet,és ezzel járó földbirtokot nyert Turócszentmárton mellett. Ezt a tényt az 1931-ben összeállított...
Dudich Endre (Nagysalló, 1895. március 20. – Budapest, 1971. február 5.) Kossuth-díjas magyar zoológus, akadémikus, a rendszerezett zoológia és zoogeográfia egyetemi professzora, entomológus, Kossuth-díjas magyar tudós, a Baradla-barlang állatvilágának kutatója. 2015. november 28-án Nagysalló közössége ünnepélyes keretek közt leplezte le a községi hivatal falán elhelyezett emléktáblát, melyet a helyi Csemadok készíttetett Dudich Endre Kossuth-díjas magyar...
A templomkertben 1992. május 25-én leplezték le az I. és II. világháború áldozatainak emlékművét. Szürkemárványból készült, az obeliszk két oldalára egy-egy tábla van erősítve, rajtuk az áldozatok nevei.
ÉDES GERGELY (1763 – 1847), reformátos prédikátor, a felvilágosodás jeles költőjánek emléktáblája, aki ebben a templomban részesült a keresztség szentségében.
Edl Tivadar (1805-1882) Pozsony egykori meghatározó személyisége volt. A város politikai, gazdasági, kulturális életében egyaránt vezető szerepet játszott. Nevéhez kötődik az Első Pozsonyi Takarékpénztár, a Pozsonyi Önkéntes Tűzoltóegylet, a Pozsonyi Torna Egylet alapitása. A Pozsonyi Ipari és kereskedelmi kamarának elnöke, valamit több egyéb vállalkozás tulajdonosa, királyi tanácsos, kiváló zongorista hírében állt. Oszlopos tagja volt a...
Családja régi Borsod megyei református papi dinasztiából ered, de valószínűleg az abaúji Egresből származhattak, amikor II. Ferdinándtól a Galambos név mellé megkapják az Egresi, ill. Egressy nevet is a nemesi rang velejárójaként 1639-ben. Apai nagyapja és dédapja is ismert református lelkész volt, amint apja (Pál, szül. 1770-ben) is erre a pályára lépett. Apai nagybátyja (Samu)...
Az 1946-48-ban a faluból kitelepítettek emlékére készítette a szobrot Lukács János szepsi szobrász. A menekülő édesanyát a kislányával ábrázolta, amint a szomorú anya visszanéz az elhagyott szülőföldjére, a falujára a visszatérés reményében.
A falu közepén, a községháza mellett található szobor és márványtábla. Jobbra néző, leeresztett kezében fegyvert tartó katonát ábrázol. A talapzaton pedig kétnyelvű márványtáblán olvasható az I.és II. világháborúban elesett helyi lakosok névsora.
A falu felső részén található szürke kő emlékmű, láncos-oszlopos kerítéssel, fekete márványtáblával állít emléket az első és második világháborúban elesett ipolykérieknek. Az emlékműhöz három lépcső vezet fel.
1915 körül állíttatták a vasút dolgozói az itt nyugvó hős honvédek emlékére. Az öntöttvas kereszt, fém corpus Krisztussal egy megnövelt kőtalapzatra van állítva, magyar felirattal.
A Szent Mihály arkangyal templom kertjében, buja vegetációval övezett – és ezért könnyen szem elől téveszthető – közegben áll az a kereszt, melyet az I. nagy háborúban elesettek emlékére állíttattak. A faragott kőből készült talapzatra rögzített kereszt anyaga teljes egészében öntöttvas, amit barna festékkel kezeltek le, a korpusz és a szöveg betűi ezüst színűek.
