A Bodon család Gömör vármegyében tartja lakását a Vály völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök: Bodon Antal és Ábrahám. – Antal 1839–1842-ben Gömör vármegye főszolgabirája. Most észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben. – Ábrahám 1842–1847-ben Gömör megye főügyvéde. Azon időben a „Pesti Hirlap“ levelezője; 1848-ban a pesti nemz. gyülésen képviselő. Jelenleg Mihályfalvi jószágán gondolkodik, és...
Borsos Mihály 1910. május 6-án Ipolykiskeszin született. A papi hivatásra Komáromban és Nagyszombatban készült. Borsos Mihály plébános 1942-ben foglalta el a római katolikus papi helyét Nagyfödémesen (a helyi alapiskola az ő nevét viseli), ahol számos, a szegényeket és a magyarságot segítő akcióban vett részt, bátran kiállt az egyházüldözés idejében hitéért, nem torpant meg, s szembeszállt...
Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán (Esztergom, 1643 ? – Tarnaörsi tábor, 1709. szeptember 26. vagy 27.) magyar katona, nemzeti hős, kuruc generálisként, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére. A kuruc kor 1704-ben köszöntött Újvárra. 1704. november 16-án a várat harc nélkül vették birtokba a labanctól, és Bottyán János lett a vár parancsnoka. Bottyán János emléktábláját 1906....
A községi hivatal parkjában található Bulcsú vezér lovasszobrát, amely Nagy János szobrászművész alkotása, 1997. szeptember 21-én leplezték le. A vezér lehetett a falu nevének adományozója.
Eperjes neve összefonódott a magyar történelem egyik legszomorúbb emlékével, a Caraffa tábornok által 1687-ben felállított vértörvényszék kegyetlen vérengzésével. A megtorlás politikai hátterét a Habsburg dinasztia terjeszkedési szándéka adta. A török elleni háború győzelmes kimenetele már biztosnak látszott, a felszabadult területeken azonban bizonyos függetlenségi törekvések jelentkeztek. Thököly híveinek megbüntetésének és a térség megfélemlítésének feladatával I. Lipót...
A településen született 1754-ben Jólészi Cházár András, hogy nagytudású ügyvédként, s többek közt a magyarországi siketnéma oktatás megalapítójaként (1802, Országos Királyi Siketnéma Intézet, Vác), a magyarságért és a szegény emberekért végzett munkássága révén helye legyen a legnagyobbak között. Élete végén kemény kiállása miatt (háromszor szónokolt II. József császár uralkodása ellen) mellőzöttség lett osztályrésze, s az...
A településen született 1754-ben Jólészi Cházár András, hogy nagytudású ügyvédként, s többek közt a magyarországi siketnéma oktatás megalapítójaként (1802, Országos Királyi Siketnéma Intézet, Vác), a magyarságért és a szegény emberekért végzett munkássága révén helye legyen a legnagyobbak között. Élete végén kemény kiállása miatt (háromszor szónokolt II. József császár uralkodása ellen) mellőzöttség lett osztályrésze, s az utókor csaknem elfeledte. Végrendelete...
Jólész legismertebb épülete. Valószínűleg a Cházár család építtette a nemesi oklevéllel járó birtokok hasznából, mivel nagyobb mint a többi lakóház. Az egész telek nagyságát kinyomozni ma már elég nehéz, mert a hozzáépült kultúrház is nagy helyet foglal el és a kertek is más portához tartoznak. Az épület homlokzata az Alsó utcára néz, maga a ház az udvar hosszában...
A Szent László tiszteletére szentelt templom építésének 270. évfordulója alkalmából a templom közelében, a falu főutcáján végighúzódó zöldterület parkosított részén helyezték el 2007-ben a szabálytalan, megközelítőleg kör alakú betontalapzatra állított, durván megmunkált kőtömböt. A kőre erősített fémtáblába az állíttatás évét (2007) és a falu címerét vésték, ami a templom főoltárképe alapján készült. Szent László királyt...
A Csemadok emlékművet a szövetség 50. évfordulójára 1999-ben emelte at alapszervezet. Az emlékmű felavatásánál Duka-Zólyomi Árpád mondott ünnepi beszédet, Orosch Ján akkori párkányi esperes szentelte fel. Kőből készült, kb. 2,5 m magas. Évfordulós ünnepségek alkalmával koszorúzzák, gyertyát gyújtanak a Csemadok szervezésében.
Cseri István esperes 1944-48 között volt Nagymegyer római katolikus esperes plébánosa. 1947-ben meglátogatta a Csehorszába deportált nagymegyeri magyar családokat, hogy lelkivigaszt nyújtson nekik. A hatalom mindezt 1948-ban megtorolta és büntetésként 1948. október 19-én kitelepítette Magyarországra, Budapestre került, ahol a Krisztus Király templom plébánosa lett. Állandó kapcsolatott tartott fenn itthon maradt, s Magyarországra telepített híveivel. Az...
A bronz domborműves emléktábla a hajdani losonci Magyar Királyi Állami Főgimnázium, ill. Csehszlovák Reform Reálgimnázium épületének falára került, melynek jeles tanára Scherer Lajos (1874 Óverbász – 1957, Szeged) az iskola cserkészcsapatának parancsnoka, utóbb az A MI LAPUNK c. diák- és cserkészújság (1921-1932) szerkesztője és kiadója volt. A lap nemcsak a fiatal csehszlovákiai magyar értelmiség –...
Az emlékművet Csiliznyárad Önkormányzatta készíttette a magyar állam kialakításának 1000. évfordulója alkalmából 2001-ben. Alkotója a dunaszerdahelyi Lipcsey György volt. Nagysága 250x 165 cm, anyaga tégla, illetve réz és pléh. Oldalán látható a falu címere, illetve egy 100x 40 cm nagyságú életfa reliefje.
A Csiliznyáradi temető központjában áll a Csiliznyáradi Önkormányzat által 2014-ben felújított temetői nagykereszt. Ennek eredeti, kőböl készült formáját 1958-ban készíttette Sebő Benedek és felesége Sebő Erzsébet.
Az útmenti kereszt a Doghel nevű falurészben áll, ahol az út Szap (jobbra), illetve Balony irányába (balra) kanyarodik. A keresztet 1886-ban nemes Puha Sándor és felesége Miklós Anna állíttatta. E keresztet körülállva tartották az őszi litániát, a templom elkészitése előtt, a csiliznyáradiak. Az időközben megrongálódott egyházi műemléket a Csiliznyáradi Önkormányzat felújíttotta.
A kopjafát 1996-ban, a magyar honfoglalás 1100 évfordulója alkalmából készítette Csilizpatas Önkormányzata. A faluház melletti emlékhely a községben szervezett megemlékezések, koszorúzások színhelye.
AZ I. ÉS II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE A két világháború áldozatainak emlékműve a falu központjában levő parkban áll. Nagy János szobrászművész alkotását 1997-ben avatták fel.
A Csemadok komáromi szervezete és a PRO PATRIA 2000 Alap állíttatta 2005-ben a költő emlékére. A felvilágosodás legnagyobb magyar költője, komáromi tartózkodása idején ismerkedett meg Vajda Juliannával, a verseiben halhatatlanná tett Lillával. A szobor Darázs Rozália szobrászművész alkotása, amelyet Szabó László bronzöntő öntött formába.
„Gácsnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy világhírű hely legyen … az idegenforgalom az, ami sok pénzt hozhatna, hiszen annyi látnivaló van itt: ősi várkastély, park, halastó, fácános vadkert, posztógyár, kitűnő ivóvíz, jó levegő, enyhe éghajlat…” – írta egyebek mellett Kosztka Tivadar, gácsi patikus 1885-ben a Losoncz és Vidéke c. lapban. Az utóbb Csontváry néven elhíresült...
Csontváry Kosztka Tivadar a helyi patikában dolgozott (1879-80). Itt érte a „földöntúli sugallat”, mely nyomán lett festőzsenivé. Mellszobrát 1994. március 29-én leplezték le a Tél-utcai Szepesi Művészek Képtárában. Ekkor a szlovák nacionalista sajtó magyarellenes, hisztéria-tűzijátékot indított a világhírű mester ellen. Az 50 centiméter magas bronz mellszobor a Kerényi Jenő szobrászművész által alkotott és a budapesti...
Kuntapolcai Czékus István evangélikus lelkész, a Tiszai evangélikus egyházkerület püspöke 1871-től haláláig. Az emléktáblát kegyelettel állíttatta a hálás gömörpanyiti egyházközösség a reformáció 500. emlékév alkalmával.
Czinka Panna, Cinka (Sajógömör, 1711 – ? , 1772 ? ), cigányzenész. Atyja is zenész volt. Zenére pártfogója, Lányi János földbirtokos taníttatta Rozsnyón. 1730-ban férjhez ment egy nagybőgőshöz, vele és két zenész sógorával hozta létre korának egyik legnépszerűbb cigánybandáját. Hiteles műve nem maradt fenn. A híres Czinka-nóta kétségtelenül 19. sz.-i alkotás, úgyszintén mindazok a dallamok,...
1800. dec. 17-én szül. Andódon Czuczor Gergely költő, nyelvész, szótáríró, a magyar romantika kiemelkedő alakja (megh. Pest, 1866. szept. 9.). Gyermekkora egy részét Érsekújvárban töltötte, itt kezdte iskoláit is, majd Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban, Győrben tanult, 1817-ben Jedlik Ányossal együtt lépett be a bencés rendbe. 1829–1835 között Komáromban volt tanár, a város szellemi életének egyik meghatározója,...
Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetes, költő, nyelvtudós az Érsekújvárhoz közeli Andódon született. Czuczornak először 1906-ban az érsekújvári sétatéren állítottak szobrot. Ez a bronzszobrot 1946-ban eltávolították, a helyi legenda szerint beledobták az egyik közeli kútba. A Csemadok székháza előtti szobor 1966-ban készült. Átadására a Czuczor halálának 100. évfordulójára szervezett emlékünnepségen került sor. Alkotója az érsekújvári születésű Juraj...
Eduard Beneš 1945/88. elnöki rendelete alapján Csehszlovákiában munkára lehetett kötelezni minden férfit és nőt. Nagymácsédon a deportálás három napig tartott (1947. január 30-31. és február 1.). Ez idő alatt 578 személyt vittek el kényszermunkára. A magyarok kitelepítése Nagymácsédról Magyarországra 1947. április 1-én indult és május 15-én ért véget. Összesen 61 családot telepítettek ki. Helyüket az...
Az emlékművet 1996-ban, a nagymegyeri deportált és kitelepített lakosság első talalkozója alkalmából leplezték le. A hontalanság korában, 1945-48 között 539 személyt (köztük 83 gyermeket) deportáltak Csehországba és 205 családot telepítettek Magyarországra. A célállomások közé tartozott Mezőmegyer (16 család), Gerendás (13 család), Elek (8 család), Csorvás (3 család), Mezőberény (6 család), Magócs (2 család), Újkígyós (1...
