Halálának 20. évfordulója alkalmából, 2000 novemerében, a helyi művelődési ház falán avatták fel Bacskai Béla festőművész emléktábláját. Fodor Zoltán polgármester már korábban, halálának tizedik évfordulója alkalmából is kezdeményezte a márványtábla elhelyezését. Állami támogatást is kaptak volna rá, terve mégsem sikerült. „Akkor a kulturális minisztérium egyetlen módosítással jóváhagyta a tábla eredeti kétnyelvű szövegét – mondta Fodor...
A füleki gyári munkásból lett festőművész, Szabó Gyula tanítványa, a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola végzettje, a hazai – nógrádi gömöri – tájak és emberek festője, Persén született, ott is halt meg. Szülőházában, egy jellegzetes hosszú parasztházban rendezte be műtermét, ott alkotta festményei – elsősorban akvarelljei – és grafikái nagy részét. A helyi kultúrház termét monumentális falfestménye...
Balassa Géza (1914. III. 10. Felsőbaka – 1994. II. 20. Pozsony) 1914. március 10-én született Felsőbakán (Hont vármegye). Apja Gusztáv Adolf, zólyomlipcsei születésű evangélikus falusi kántortanító. Édesanyja a ceglédi református Okos Teréz. Körmöcbányán 1933-ban leérettségizett. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi evangélikus teológián kezdte meg (1933/34), majd a pozsonyi Állami Pedagógiai Akadémiára iratkozott be, ahol 1935-ben népiskolai,...
Az 1994-ben, Balassi Bálint, költő és törökverő katona születésének és halálának jubileumi évében a Palóc Társaság kezdeményezésére, több emlékünnepélyre került sor. Október 16-án, Balassi születése 440. évfordulóján, a család ősi fészke, a kékkői várrom mellé épített, múzeumként látogatható barokk kastély udvarán Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke és Vladimír Siváček, a vármúzeum igazgatója leplezte le...
Az 1994-ben, Balassi Bálint, költő és törökverő katona születésének és halálának jubileumi évében a Palóc Társaság, Balassi emlékének méltó megünneplése iránti kezdeményezését szlovák és magyar állami szervek is felkarolták. A szervezésben oroszlánrészt vállalt a pozsonyi Magyar Intézet igazgatónője, Sunyovszky Szilvia. Így kerülhetett sor június 15-én a központi emlékünnepélyre a szülőhelyen, a múzeumként szolgáló zólyomi várban,...
A balonyi templomkertben található, az 1838 Mátéfi Katalin által emeltetett Szentháromság szobor, az Atyát, a Fiút (keresztrefeszített Jézust) és galamb formájában a Szentlelket ábrázolja az oszlop tetején. Ennek az ábrázolásnak egy másik formája, amikor a Szetháromságot képoszlop szoborfülkéjében ábrázolták, a közeli Csiliznyáradon található. A Szentháromság szobrokat gyakran fertőző betegségek kapcsán állították. A térségben 1831-ben pusztított...
Baranyay József (Kamocsa, 1876. szeptember 6. – Komárom, 1952. január 20.[1]) újságíró, könyvtáros, helytörténész. A gimnáziumot Komáromban és Pápán végezte, majd Budapesten végzett jogot. 1906-tól 1945-ig könyvtáros. 1912-es alakulásától a Jókai Könyvnyomda elnöke. 1919 május 1-én internálták és csak 9 hónap elteltével szabadult. Utolsó éveit tanyi rokonainál töltötte. Komáromban nyugszik. 1904–1912 között szerkesztette a dunaszerdahelyi...
Léva főterén az ún. Kálvin-udvar sarkán található egy kicsiny 33×29 cm-es Baross Gábor dombormű. Baross Gábor 1857 és 1861 között Léván, az ún. kisgimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd 1891 nyarán hivatalos látogatást tett Léván, meglátogatta egykori iskoláját, a piarista gimnáziumot is. Diákkori lakhelye falán, a Zöldkert utcában emléktábla emlékezett rá. 1999. május 9-től a Kálvin-udvar...
Baróti Szabó Dávid (Barót, 1739. április 10. – Virt, 1819. november 22.) magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár. Baróti Szabó Dávid költő paptanárnak a Csemadok állított emléket Bartusz György emléktáblájával. A barokk stílusú épület, melyen a domborműves emléktáblát 1995-ben elhelyezték, egykor a jezsuiták kolostora volt. Itt, ebben az épületben tanított Baróti...
Baróti Szabó Dávid gipsz mellszobra az alapiskola melletti parkban áll. Gáspár Péter pozsonyi szobrászművész alkotását 1995. december 1-én avatták fel. Baróti Szabó Dávid költő a szomszédos településen, Virten halt meg.
A szobor a város főterén a 1992-ben, a Bárdos Lajos Vegyeskar megalakításának 100. évfordulója alkalmából készült. Alkotója Lipcsey György dunaszerdahelyi szobrász. A szobor létrehozásának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri Szervezete volt, annak emlékére, hogy Bartók Béla 1910-ben két alkalommal is megfordult Nagymegyeren. Először 1910. március végén, a húsvéti ünnepek alatt ismerkedett meg a nagymegyeri népzenei hagyománnyal....
Bartók Béla apja halála után anyja különböző városokban kapott csak munkát, végül Pozsonyba költöztek 1888-ban és a Kórház utca 3-ban laktak. Bartók 1892 és 1899 között (egy év megszakítással) a Pozsonyi Királyi Katolikus Gimnázium diákja volt. Erkel Lászlótól (nagy nemzeti operáinknak alkotója, Erkel Ferenc fia) kapott zongora és zeneszerzés órákat. A pozsonyi diákéveire emlékező szlovák...
Bátori-Schulcz Bódog (Körmöcbánya, 1804. január 4. – Garamkövesd, 1885. március 8.) honvédezredes, az 1848-49-es szabadságharc 23 csatájában vett részt és tüntette ki magát. A Bátori nevet a harcok során katonáitól kapta, melyet hivatalosan is felvett. A szabadságharc után bátyja, Sulcz garamkövesdi plébános anyagi támogatása segítségével teljes visszavonultságban élt. A császáriak 1850-ben bebörtönözték, majd még kétszer...
Mindannyian tudjuk, hogy a mai napig nem történt meg Esterházy rehabilitációja, és csak az utóbbi években mertek neki méltó emlékhelyet állítani országszerte. A Bényi Kézművesház Egyesület régóta foglalkozik a Bényi Pálfy kastélyba a 2. világháború alatt befogadott Lengyel menekültekkel. És itt jött a képbe Esterházy János is, aki a háttérből segítette menekülésüket és itteni létüket...
Bercsényi Miklós 1704 és 1708 között több alkalommal megfordult Érsekújváron. A ferences rendház falán, emeletnyi magasságban látható tábla Tóth András (1858-1929) debreceni szobrász alkotása. Az emléktáblát az első világháború után eltávolították, 1939-ben került vissza a helyére.
Az emlékművet az üldözöttek, a jog- és vagyonfosztottak, a csehországi kényszermunkára hurcoltak, szülőföldjükről elűzöttek emlékére állították 2014. március 2-án. A község központjában állított emlékmű előtt Bergendi Ferenc polgármester mondott avató beszédet. Az emlékművet egy emberpár, s a hozzá hasonló sorsú további 34 család és 31 további vágkirályfai magyar emlékének állíttatta a község. „Bergendi Mihály falunk...
A nagymegyeri református vallású lakosság egyik jeles személyisége, a város szülötte, a Biblia-fordító Besnyei György. Születéséről és gyermekkoráról nincsenek pontos adataink. Születési évére 73. életévében tett említése alapján tudunk következtetni, hogy ez 1675-ben volt. A kor, amelyben élt, az erősödő ellenreformáció kora. A nagymegyeri gyülekezet is ebben az időszakban volt végveszélyben, hivatalos iratai megsemmisültek, köztük Besnyei...
1626. szeptember 28-án Bethlen Gábor fejedelem a Habsburgok elleni hadjárata során a falu mellett üt tábort. Ezen esemény emlékére emelték a keresztet.
1764. október 21-én született Nagyabonyban Bihari János, akit a XIX. század legjelentősebb magyar muzsikusának és legnagyobb előadóművészének tartottak. 1827. Április 26-án hunyt el, Budapesten a ferencvárosi temetőben nyugszik. 1964.szeptember 13-án leplezték le szülőfalujában „A dal szép, a dal örök“ mottóval ellátott emléktáblát, amelyen magyarul és szlovákul a következő szöveg olvasható: „Ebben a faluban született 1764-ben...
Roma Muzsikusok Társulata Banyák István prímás, elnök vezetésével kezdte el újból rendezni a Bihari ünnepélyt. Bihari János halálának 180. évfordulójára állították a szobrot.
Az emléktáblát 2005-ben helyezték a községháza falára, ekkortól nevezik a község főterét Blaskovics József térnek. 2011-ben a község központjának revitalizációja során Európa Uniós pályázatból a falualapítási emlékművet emeltek. Ekkor helyezték át a községháza faláról az emlékmű jobb oldalára Blaskovics József emléktáblája is. Blaskovics József (* 1910. jún. 12. Imely, † 1990. júl. 6. Prága, Csehország....
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata 2004. december 2-án kétnyelvű bronz reliefes márvány emléktáblát helyezett el Bocskai István kassai tartózkodása emlékére (Fő utca 67). A domborművet a Bocskai-féle felkelés 400. évfordulója alkalmából rendezettkassai konferencia keretében leplezték le. Bocskai István (1557 Kolozsvár – 1606 Kassa) Erdély fejedelme, az 1606-os bécsi béke és a zsitvatoroki béke megszervezője. Székhelyét 1604-től haláláig...
A Bodon család Gömör vármegyében tartja lakását a Vály völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök: Bodon Antal és Ábrahám. – Antal 1839–1842-ben Gömör vármegye főszolgabirája. Most észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben. – Ábrahám 1842–1847-ben Gömör megye főügyvéde. Azon időben a „Pesti Hirlap“ levelezője; 1848-ban a pesti nemz. gyülésen képviselő. Jelenleg Mihályfalvi jószágán gondolkodik, és...
