Az emlékmű szépen rendezett környezetben, a község Főterén áll. A község 1931-ben a háborúban elesett, 131 peredi áldozat emlékére építtette. Az emlékmű Mack Lajos pozsonyi szobrász alkotása.
A madari ref. egyház azon hősi halottainak állíttatták 1924-ben, kik az 1914-18 évi világháborúban ezer éves hazánkért, árva nemzetünkért életüket áldozták.
1914. augusztus 1-jén kihirdetett általános mozgósításra a katonaköteles férfiak 32 éves korig bevonultak (Nagyölvedről 68 katona). A háború első nagyölvedi halottja Mácsady Ferenc volt. Az itthon maradt nők és gyermekek megsegítésére és a földek megművelésére a hatóságok 26-30 orosz hadifoglyot küldtek. Az első világháborúban elesett 40 római katolikus és 18 református katona, kiknek porai különböző...
Rimaszombat, egykori gömöri megyeszékhely esetében az 1914-1918 közötti világháborúban hősi halált haltak emlékművének kérdése az 1938-as visszatérés után vált aktuálissá, a szándék az Emlékmű Bizottság megalakításában is megnyilvánult. Az újból megyei jogú város főterére Mátrai-Makovits Jenő (1896-1967), helyi festő- és szobrászművész készített vázlatterveket szülővárosa számára. Gipsztervei közül, melyek ma a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténeti gyűjteményének részét...
A kamocsai önkormányzat jóvoltából 2004. augusztus 28-án a II. falunapra került kialakításra a községi hivatal udvarán „az emlékezés parkja“, amely a községben született és munkálkodó irodalmároknak hivatott emléket állítani. 2004-ben a kőbálványokra két gránittábla került megörökítendő a „kamocsai Andersen“ Lukács Pál (1803-1873) nevelő és Baranyay József (Géza) (1876-1952) író, könyvtáros emlékét. 2006-ban a IV. falunapra...
A Csemadok alakuló közgyűlésén 1949. március 5-én Érsekújvárból hárman vettek részt. Az alakuló ülést követően már március 10-én hozzáfogtak a Csemadok-alapszervezet megalapításához. Március 13-án 50 meghívott jelenlétében bejelentették az alakuló ülés időpontját. Ez 1949. március 20-án volt az akkori Sokol-házban, ahol mintegy ötszázan jöttek össze. Elnöknek Tatarik Emil nyugalmazott tanítót választották, akinek szobra van a...
Az emlékmű az elhurcolt zsidó lakosságnak állít emléket. 1944. július 13-án az újvári zsidóságot koncentrációs táborba szállították. A 4800 zsidóból 4386 halt meg Auschwitzban. Az emlékmű a Klein Ernő parkban áll a zsinagóga mellett. „…Ez nem más, mint a tűzből megmentett maradék” – olvasható négy nyelven az emlékművön. Szilágyi Tibor szobrászművész alkotását 2008-ban avatták fel.
1740-ben a várost pestisjárvány sújtotta. Annak reményében, hogy csakhamar elmúlik a veszély, a Szentháromságnak emeltek szobrot. Olyan kultúrtörténeti műemlék ez tehát, amely a város történelméhez kapcsolódik, 1749-ben fejezték be építését. Művészi barokk szoborcsoportról van szó, amelyet rokokó elemek díszítenek, s amely a korabeli közterület-díszítő szobrászművészet színvonaláról ad képet. Több mint valószínű, ismeretlen olasz mesterek munkája....
Az első és második világháború sok áldozatot követelt. Az ő emléküket őrzi az 1993-ban a ravatalozó mellett közadakozásból felállított emlékmű. Itt olvashatjuk a falu minden háborús áldozatának nevét, de emléket állít azoknak az ismeretleneknek is, akik a háborúban a faluban vesztették életüket és itt lettek eltemetve. Az emlékművet egy emelt térre építették. Két falból áll....
…A nánai – szerény kivitelű – emlékmű 1939-ben készült az 1. világháborúban elesettek és azon 10 fiatal emlékére, akiket 1919-ben a falut megszálló cseh légiósok lőttek le ártatlanul. A II. világháború újabb áldozatokat szedett. Ezek neveit 1952-ben a Csemadok helyi szervezete vésette a márványba. Akkor s utána még néhány alkalommal az alapszervezet megkoszorúzta, viselte gondját...
A falu főterén található alkotás, fehér márványoszlop, három fehér lépcső vezet fel hozzá. Az egyik oldalon, fekete táblán az I. világháborúban, vele ellentétes oldalon a II. világháborúban elesett óvári lakosok neve olvasható, arany betűkkel. A községi hivatal felé néző oldalon, kis ezüst feszület látható. Az egész tér fém kerítéssel övezett.
A katolikus templom főhajójának falán találjuk az 1936-ban az I. világégés helyi hősi halottjaira emlékező, arany betűkkel teleírt, vörösmárvány táblát.
A református iskola előtt lévő parkban áll az I. világháború református és zsidó áldozatainak emlékműve, melyet az 1920-as években az érsekújvári Stern kőfaragó készített. A négyszögletű talapzatból, melyre az áldozatok neve van vésve, egy magas oszlop emelkedik ki, tetején turulmadárral, amelyet később eltávolítottak. A közelmúltban Török András komáromi kovácsmester munkájaként visszaállították.
A templom melletti parkban található az ötlépcsős, lánckerítéssel körülvett talpazaton álló, téglalap alakú, nyers kockakövekből épült emlékoszlop. Tetején egy kettős kereszttel ellátott hármashalom-alakzat látható. Az oszlop egyik oldalán nagyméretű fekete márványtáblán olvasható a huszonnyolc viski katona neve, akik az emléktábla szerint is „Hősök voltak, a hazáért haltak”. A visszacsatolás után az emlékmű töltötte be az országzászló-tartó...
A falu evangélikus templomának parkja előtt található az I. világháborús emlékmű. A terméskőből készült emlékmű felső részén két keresztbe helyezett kard látható ágak ölelésében. A felirat alatti domborművön egy sisakos katona látható az ágyú mellett, bal kezében zászló, jobb kezében kard. Lábainál egy sebesült katona fekszik. A dombormű alatti márványtáblán 30 százdi lakos neve olvasható,...
Bátorleszi lakossága az 1914-1918 évi világháború hősi halottainak emlékére állítatta. Felújítatta az önkormányzat 2016-ban, a Bethlen Gábor Alap támogatásával, 2018-ban.
1924-ben, hat évvel az első világégés után Beketfa, Csentőfa, Pósfa, Cséfalva, Dunakisfalud, Egyházgelle, Kisbudafa, Nagybudafa, Kislúcs, Nagylúcs és Ógelle polgárai emléket állítottak hősi halottjaiknak.
Fel-Baka felső végén Farkass Mihály esperesplébános saját költségén állítatta fel. Elhelyezésének és felszentelésének körülményéről a bakai egyházi krónika hiányában részletes beszámolót már nem ismerünk, de a levéltárakban fellelhető iratokból érdekes adatokat olvashatunk ki. A Szeplőtelen Szűz szobor alapjára 1878. február 25-én tett alapítványt Farkass Mihály, melyet az egyházi hatóságok 1878. május 11-én hagyták jóvá (erre...
Az 50. Országos Kulturális Ünnepségen, Gombaszögön, 2009. július 11–12-én avatták fel Hrubík Béla, az akkori Csemadok országos elnöke által faragott, Csemadok kopjafát az Országos Kulturális Ünnepély 50. évfordulója tiszteletére.
2020. november 12-én, az Összetartozás Baráti Társaság, a Kondé Miklós Polgári Társulása vírusjárvány miatt avatta fel az Összetartozás emlékművét, Az emlékmű megálmodói: Csörgei László, Hencze Attila, Ibolya Olivér, Kiss András, Patassy Sándor, Zalaba Zoltán, Zirig Ferenc. 1945. március 15-én a dunaszerdahelyiek még megemlékezést tartottak előtte. Akkor utoljára. A cseh katonaság nem sokkal ezután lerombolta az...
A három emléktábla: – L Koncz Mártonnak, áldott emlékű jótevőjének, örök hálája jeléül a sajó gömöri ev. egyház, 1936-ban – Egyházunk és iskolánk jótevői: Szent-Iványi Miklós és József 100 000 forint polgári iskolára; Mikola György templomépítő lelkész és orvos; Bogár Lajos tanító, a község kultúrájának megalapozója – Egyházunk jótevői: A nagyharangot, 24 ezer korona értékben,...
