1849. április 20-án, a dicsőséges tavaszi hadjárat során Kőhidgyarmat határában ütközet zajlott a magyar honvédsereg és az osztrák császári csapatok között. A Gáspár András honvéd tábornok vezette, mintegy 10 000 főből álló VII. hadtest itt verte szét és futamította meg Franz Wyss generális 2500 főből álló elit dandárját. A fényes győzelemmel végződött ütközetben fontos szerepet...
1877 március 24-én a Kubinyi téren, a ref. templom mellett, Damjanich tábornok özvegye jelenlétében leplezték le a honvéd emlékművet, annak emlékére, hogy 1849. március 24-én Beniczky Lajos honvédőrnagy alakulata megfutamította a többszörös túlerőben lévő császári katonaságot. A terméskő talapzaton álló, négy oldalán feliratos kőobeliszket láncokkal összekapcsolt ágyúgolyók díszítették. 1945-ben a csehszlovák hatóság eltávolította. Sorsa ismeretlen....
Az emlékművet 1997-ben állíttatta a falu önkormányzata. Az emlékmű mellett, a katolikus templom első, külső falán található a kitelepítettek emléktáblája.
A római katolikus temetőben található emlékművet az 1849. június 20-i csatában elesett hősök tiszteletére állította fel az alsó csallóközi járás közönsége. A honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából újabb felirattal gazdagodott.
Az emléktáblát az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlés emlékére állította a Csemadok Komáromi Területi Választmánya, 2009-ben. „Komárom 1994“ Történelmi léptékű eseményre került sor 1994. január 8-án a magyar szellemiség fellegvárában, Révkomáromban. Itt gyűltek össze a magyar nemzeti közösség által lakott községek – falvak és városok – polgármesterei, az önkormányzatok képviselői, a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők...
A régi Komáromnak több mint másfél évszázadig nem létezett az aradi vértanúk emléke előtt tisztelgő köztéri emlékműve – pedig mint a szabadságharc fontos erődítménye, és mint hozzá kötődő későbbi aradi vértanúkat gyászoló város, rászolgált erre. Az 1911-ben alakult, 1945-ben feloszlatott, majd 2000-ben újraindított Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a kétezres évek elején határozta el a...
Párkányban az 1994-ben felavatott a két világháború áldozatainak állított köztéri emlékmű (fekete gránittal borított, nagyméretű kaput formázó) őrzi a helyi zsidó áldozatok emlékét is.
A főutca mentén a Ján Amos Komensky utca és az SNP utca sarkán áll a II. világháborúban elesett nagysallói, kissallói és hölvényi lakosok emlékműve. Az emlékmű egy lebombázott ház helyére került. A fekete gránit emlékmű három obeliszkből áll. A középső részt már korábban, 2006. augusztus 20-án leleplezték, a község első írásos említésének 850. évfordulója alkalmával, és...
A katolikus templom bejáratának belső bal oldali falán az 1. világháború, a jobb oldalán az 1. és 2. világháború márványtábláin a háborúkban elesett garamkövesdi hősök neveit vésték fel: 34 nevet az első- és 14 nevet a 2. világháborúból.
A csalári temető bejáratától néhány lépésnyire álló emlékmű. A három osztatú fehér kő építmény közepén fekete márvány kereszt látható, bal oldalon az I. világháború, jobbról a II. világháború csalári hőseinek névsora látható. A két tábla felett fémből készült virágábrázolás. Körülötte láncos-oszlopos kerítés.
A tallósi kastélyban 1763-ban nyílt meg az első magyar állami árvaház. A „királyi árvaház“ alapítólevelét Mária Terézia adta ki 1763. júl. 18-án Bécsben, miután Esterházy Ferenc főkancellár a Tallóson levő kastélyát a hozzátartozó épületekkel örökös alapítványként felajánlotta erre a célra. A kancellár ezenkívül még 10.000 forint tőkét is letett az árvaház céljára. Nemsokkal később a Feketevíz...
Az első világháború áldozatainak emlékművét a két világháború közötti időszakban állították. Az 1928-ban felavatott nemesócsai emlékmű Berecz Gyula alkotása. A háborús emlékmű talapzatán egy fekvő oroszlán, mint a bátorság és az erő szimbóluma látható.
Az első világháború áldozatainak emlékművét egy volt Mária-képoszlopon helyezték el. A Szűz Mária képoszlopot az 1831-es kolerajárvány idejében, hálaadásként emeltette a község katolikussága, Borcsányi Imre plébánossága alatt, 1833-ban.
Az új temető központi kőkeresztjét öntvény korpusszal 1934-ben állíttatta a Bottka család. A kereszt Komáromi Viktor komáromi kőfaragó munkája. A kereszt talapzatának oldalára az I. világháború 38 áldozatának nevét vésték. A község a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően felújíttatta. tőbb szöveg kellene: lehetne meríteni a kereszt feliratából is.
A katolikus templom udvarában található az első világháború katolikus áldozatainak emlékműve. Az obeliszk formájú emlékmű tetején angyal található, 1931-ben készítette az érsekújvári Feller kőfaragó.
