A faluba vezető út elején, a jobb oldalon látható egyszerűbb fakereszt, festett Krisztus korpusszal. A korpusz alatt fémből megmunkált díszek találhatók, köztük egy kehely. Gyürky Jenő a földjén állíttatta.
Az 1780-as években már építhettek Bagotán haranglábat. (Erdélyi é.n., 4) Ha halott volt, kb. az 1970-es évekig, óránként, kétóránként harangoztak, „csendítettek” a kis haranggal (amikor a sírhoz vonultak, „kisharangozás”). Istentiszteletek napján is harangoztak.
Az egykori harangról Chalupeczky J. a következő feliratot jegyezte fel: SZENT VENDEL KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETTE VÉK PUSZTA KÖZÖSSÉGE HEROLD RICHÁRD HARANGÖNTŐ KOMOTAV 1921. A harang megszentelése 1921. szeptember 23-án történt. 1993-ban még állt a harangláb.
A Balog menti falu névadója a Goroni családbeli Dúl, akit 1378-ban említenek. A Kisfaludy család birtokolta. Zsíp társegyháza volt. Temploma nincs. A harangláb négyszögletes, vasszerkezetre erősített palaborítás, négyszögletes gúla tetején gyűrűs gomb. Belsejében 2 harang van. Az egyik bronz, füles fakoronás harang. Hat egyszerű füle van. Nehezen hozzáférhető helyen van, csak néhány szó, mondattöredék olvasható....
A Haraszti úti kereszt a falu északi részén áll. Még az 1800-as évek végén állított ott feszületet Cseri István. A régi helyén áll a mai háromkaréjos szárvégű barna fakereszt a fehér vaskorpusszal. Krisztus fejét az ég felé fordítja, testén kék ágyéktakaró van. A keresztfát adatközlőm, Cseri Béláné (1931) apósa faragta.
„A 19. század 2. felében épülhetett a Jánosháza felé vezető út mentén álló határi kereszt. A falazott talapzaton álló kereszt ma megrongált állapotban van. A talapzat elülső részébe egy beépített kőtábla van, melynek latin nyelvű felirata (RENOVATA 1946 IN MEMORIAM GOUD NOSTER PAGUS INTACTUS EVADIT E BELLO MUNDANO SECUNDO) a következőképpen értelmezhető: Javíttatott 1946-ban annak...
Újabb kori, repedezett szürkés műkő a Házaskai temető központi keresztje. A betontalapzaton álló egylépcsős téglalap alakú oszlopon fehér márványtábla ezzel a felirattal: „Én vagyok a Föltámadás / és az élet / 1972”. Az oszlopfő további két, négyzet alakú lépcsőjén állt az INRI feliratos, egyenes szárvégű műkő kereszt. Az öntöttvas korpusz eredetileg ezüstözött, ma fehérre festett,...
Hegyi Gyula népfölkelő az első világégésben életét adta magyar hazájáért. A kereszt, mely emlékét hivatott őrizni a faluból Madarász irányába vezető út jobb oldalán látható.
A világos szürke homokkő kereszt szárai ívesek, rajta lehajtott fejű szürke Krisztus korpusz látható. Felette INRI felirat, lábainál térdeplő, imádkozó angyal található. Talapzatán egy újabb korú műkő táblán nehezen olvasható felirat van.
Híves (Sodró) Józsi keresztje kint a Büdös-tónál, a Grőner erdeje közti tisztáson áll, a régi vadászlak mellett. 2009-ben állíttatta Híves József és neje szül Urbán Anna. Egyenes szárvégű INRI feliratos fakereszt, melyet az állíttató fia készített, akárcsak a keresztet körülvevő szép fakerítést. A kereszt szárán, egy deszkalapon ez a dedikáció olvasható: „Az egész Föld legyen...
„A lebontott harangtorony előtti részen, a fő téren, homokkő-kereszt áll öntöttvas polikrómozott korpusszal, amelyet Isten dicsőségére állíttattak… Talapzatán nyíllal átlőtt szívet és létrát ábrázoló domborművek vannak.”
A temető új, déli részében áll a hősök keresztje. Ez a kereszt néhány évtizede még a faluban, a mai kultúrház előtti téren állt. Egy 1918. évi keresztalapítási dokumentumban olvassuk, hogy Varbó falu közepén a hívek adakozásából, az Amerikában élő varbói magyarok 900 koronás hozzájárulásával egy új hősök keresztje állíttatott ama fakereszt helyén, melyet még Franczia...
Hubó község Tornaljától 4 km-re, az egykori Gömör-Kishont vármegyében, a magyar határ mentén terül el. A település gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Első írásos említése 1235-ből származik. A legenda szerint a községet a honfoglaló vezérek egyikéről, Huba vezérről nevezték el, akinek földvára volt a falu határában, úgynevezett megálló. „Hubó először egy másik völgyben terült el, de...
Nem messzire a halottasháztól látható az a kétlépcsős feketemárvány-kereszt, melyen egy szép vaskorpusz látható, s dedikációján ez olvasható: „Istennek hálából állíttatta Huszár Károly és családja, 2005”.
A 20. század közepén emelt fehér kápolna kis toronnyal, melynek homlokzatán kör alakú és ívelt tetejű ablak látható. Dombon áll, lépcsősor vezet fel a bejáratig.
Az oszlop a Szeplőtelen Szűz Mária szobrával, az Immaculatával egy műemlék, amely 1724 óta áll a város szívében, a plébániatemplom előtt. Az iglói Szentháromság-oszlop az egykori lengyel polgármester, Lubomirski Konstantin Teodor támogatásával épült. A gróf az ún. lengyel zálog idején más szepességi városokban is állíttatott hasonló oszlopot, melyek közül a legrégebbi az iglói. Az Immaculatát...
A Szeplőtelenűl Fogant Szűz szobra a templomkertben a 19. század legvégéről származik, felirata: Üdvözlégy Mária Malaszttal teljes! újítva 1892 szept. 8.
Az Egyházgellei Szeplőtelen szobrát – a talapzatán látható címerek tanúsága szerint – a Beketfai Mórocz család emeltette 1689-ben, mint a késő reneszánsz szobrászat egyedi darabját. E szobor egyike annak a hat hasonlónak, amely az adott korban a mai Szlovákia területén fennmaradt.
A Szeplőtelen (Immaculata) nevet viselő szakrális emlék az 1800-as évek végéről származik, s a dunaszerdahelyi Szent György-templom bejáratától nem messze található. Az alkotás a bűn nélküli Szeplőtelen Fogantatást, vagyis az imádkozó Szűz Máriát ábrázolja, a Napbaöltözött Asszonyt, feje körött a csillagok koro- nájával. Mária épp a földgolyót körbefogó, vagyis a világot veszélyeztető, s magát a...
