A műkőből készült újabb központi temetőkereszten is egy színezett öntöttvas korpusz van. Dedikációja szerint: „Isten dicsőségére és a hívek lelki öröméért állíttatta BODZSÁR JÁNOSNÉ az 1968. évben.”
A plébániával szembeni Boglár-keresztet is felújították nemrégiben. A hármas tagolású fehér vaskorpuszos szürkekő-kereszten, melyet kovácsoltvas kerítés vesz körül, csak ennyi áll: 1810/1966.
Egy öntöttvasból készült színezett korpusz díszíti… A többlépcsős díszített szárú, INRI feliratú szürkemárvány-kereszt a falu nyugati útkereszteződésénél áll, kovácsoltvas kerítés veszi körül. A talapzat legalsó részén egy tőrrel átszúrt szívet látunk. E helyen régebben is állhatott feszület, valószínűleg az itteni föld Teleky nevű birtokosa állította… Egy régebbi kereszt meglétéről árulkodik az 1865-ös jegyzői jelentés is:...
A szürke kőkereszthez betonkorláttal és kovácsoltvas kerítéssel ellátott lépcsősor vezet. A kereszten sárgás színű Krisztus korpusz látható, fehér ágyékkötővel. A talapzaton felirat olvasható.
A kereszt az egykori Németdiószeg és Magyardiószeg határán áll. Brinza Márton, akinek neje Csizmadia Erzsébet volt, 1730 körül született. Neve többször is szerepel a korabeli anyakönyvekben, de életéről (az anyakönyvi adatokon kívül) nincs közelebbi információ.
„A kereszt szürke műkőből készült színezett öntöttvas korpusszal. Krisztus teste fehér, a haj és a takaró barna színű. A keresztet kovácsoltvas kerítéssel vették körül. … A plébánia levéltárában van egy rá vonatkozó keresztalapítvány is, melyről Danczi Lajos (helyi plébános – szerk.) is megemlékezett, s amely az alábbiakat tartalmazza: „Tekintetes Bródik Lambert földbirtokos úr 1908. január...
A temető régi központi keresztje szintén kőből készült öntöttvas korpusszal. A keresztszárak végei csipkézettek, a talapzaton pedig egy Jézus Szíve-dombormű látható. A feszület alatt az alábbi felirat olvasható: „Az Úr Isten dicsőségére állították Id. BUGYI JÁNOS és családja 1912-ik évben. Uram Jézus irgalmaz a kimúlt híveidnek.”
A Szőgyén felé vezető út mellé az 1900-as évek elején állítottak egy fakeresztet (Ciganyec kereszt), melyet később, 1971-ben Bréda Márton és neje felújíttatott. Beton keresztre cserélték az eredeti korpusszal. A felirat felett egy szív domborműve látható. Keresztjáró napon megálltak itt imádkozni.
Boldogasszony búcsújáróhelye és szentkút Kürt község nevezetes búcsújáró helye a Góré hegy lábánál levő Cigléd. Ez a hely a régmúltban pálos remeték lakhelye volt, akik földbe vályt barlangokban laktak. A barlangok helyét őrzi a góré hegy alatti fakereszt. A néphagyomány sokféle regét fűz a fehérbarátok és a Cigléd kegyhely történetéhez. A domb alján, a Mindenkor...
A szent kút eredete ismeretlen. Nem tudni, mikor fakadt föl a forrás. Azt sem tudjuk, hogyan bukkantak rá. És hogy miért lett szent kút (kegykút). Hiszen a ciglédi réten sok más forrás bugyog és tőle nem messze van a füri Debeny-kút is. Ezekből nem lett „szent kút”, csak ebből az egyből: Szűz Mária kútjából. A...
A csábi római katolikus templom előtt álló kőkereszt. Fehér színű kőkereszt, rajta fehér ágyékkötős Krisztus korpusz. Talapzata fehér, sárgás kerettel, rajta szürke márványtábla, felirattal.
A betonkereszt Farkasd és Negyed határán áll. Az 1947-es évszám csak a betonkereszt felállításának idejét jelzi. Ezen a helyen eredetileg egy fakereszt állt, melyet Csiffáry Géza állíttatott 1896-ban, annak emlékére, hogy sikerült túlélnie a Vág folyó árvizét. A fát licitáláson vette. Mikor kijelentette, hogy a kiválasztott fából keresztet akar csináltatni, akkor senki sem licitált rá,...
Régiónkban gyakran találkozhatunk Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborral, addig Szent János apostol szobra ritkán fordul elő. Csiliznyáradon a Bős felé eltérő út kereszteződésénél található ez a szobor, a legrégebbi egyházi szobra a településnek (Végh Ferenc állítása). A szobor létrehozásának idejét, megrendelőjét, készítőjének idejét nem ismerjük. A Községi Önkormányzat 1995-ben, majd 2014-ben felújíttatta.
A falu központjában álló, ikonográfiai szempontból ritkának mondható, későbarokk jellegű, puha kőből faragott, színezett felületű szoborcsoport. Az egyszerű, párkányokkal díszített, négyzet alapú hasáb alakú talapzaton három, egymásnak háttal forduló, egész alakos, mintegy fél életnagyságú szobor áll. Az alakok a 18-19. század kedvelt, köztéri alkotásokon gyakran megjelenő szentek: Nepomuki Szent János, Szent Vendel és Szent Flórián....
A szoborcsoport 1739-ből származik. A kastélyról a 19. században készült metszetek alapján 1880-ban még a csapóhíd szélénél állt. Később áthelyezték az út mellé, és az idők során jelentősen megsérült. A restaurált szoborcsoport ma a temetőben található.
A temető központi keresztjét 1862-ben állította Putz János. A kőkereszten kőkorpusz van, alsó részére a Hétfájdalmú Szűz Mária kis szobra van helyezve.
A temető bejáratától pár lépésre található egyszerű fémkereszt. A fehér Krisztus korpusz korábban a falu közepén álló fa harangláb előtti fakereszten függött. miután a harangláb és a kereszt is tönkrement, a korpusz új keresztre került és jelenleg a temetőben áll.
A főutcai nagykereszt a II. világháborúban teljesen megsemmisült. Újjáépítésére nem került sor. Ez az egy fénykép maradt fenn emlékére, mely valamikor régebben készülhetett.
A templom kertjében, a templom oldalbejárata előtt áll az Első Magyar Szent Család szoborcsoportja, amelyet 1996-ban a millecentenárium alkalmából emeltetett a nagycétényi férfikar. A négyzet alakú talapzaton álló szoborcsoport Szent István királyt, Boldog Gizellát és Imre herceget ábrázolja.
