Molnár Máté kertjében állított egy feketemárvány-keresztet hálából azért, hogy hazatért a fogságból. Ezt íratta a keresztre: “SOHA EL NE / FELEJTSÉTEK, / HOGY MEGHALTAM / ÉRETTETEK! / ÁLDALAK URAM, / MERT MEGSEGÍTETTÉL! / (MIK.67)”.
Útmenti kőkép Az 1847-es egyházlátogatáskor már öt szobor állt Vágán. A templom bejárata előtt egy kőkereszt (1793-ból) meg a Nepomuki Szent János szobra (1797-ből). Továbbá volt a faluban Szentháromság-szobor, Vágszerdahely (1899-től hivatalosan Alsószerdahely, szlovákul: Dolná Streda) és a Vága határán fakereszt, valamint a fogadalmi emlékként felállított Szent Flórián-szobor (1827-ből). A mátyusföldi község népi vallásosságához tartozó...
A falu belterületén is áll néhány feszület. A Csákyék előttit fehér műmárványból készítették kék ágyéktakarós fehér vaskorpusszal. Ez olvasható rajta: „Az Isten / dicsőségére / állítatta / Skerlec Kálmán /és neje / Gyurász Emera /1914.”
A barokk stílusú kápolna a temetőhöz vezető út jobb oldalán látható. Az 1600-as években emelték, a török ellen harcoló várvédő hősük emlékére. A történet szerint 1521 körül olyan hősiesen harcoltak a török ellen, hogy a török vezér megkegyelmezett nekik, és szabad elvonulást engedélyezett számukra. A hófehér kápolnában, barna, díszesen megmunkált fa ablakkeretbe foglalt üveg mögött...
A Béke utca és a Nyitrai út kereszteződésében régi öntött, korpuszos kereszt látható, amelyet 1993-ban hoztak ide máshonnan. Kb. a 19. század második felében készült, és neogótikus jegyeket mutat.
“A templomkertben áll egy szürke műkőből emelt színezett vaskorpuszos feszület, melyet valószínűleg a 19. és a 20. század fordulóján emeltek, s melyet még Mikszáth is láthatott, hisz ott van a kereszt a Vasárnapi Újságban közölt felvételeken is.”
Egymás mellett pihen a dunaszerdahelyi köztemetőben a közélet két egykori elismert alakja, Haskó József (1828–1901) és Vázsonyi József (1847–1923) katolikus plébánosok. Vázsonyi ugyancsak kiemelkedő személyisége volt a városnak, olyannyira, hogy Dunaszerdahely díszpolgára címét adományozták neki. Ő volt az egyik alapítója és kiadója a Csallóköz c. keresztény társadalmi, szövetkezeti és szépirodalmi hetilapnak. Korábban a két plébános...
A község közepén áll a Vir dolorum szobor, melyet 1772-ben állíttatott és 1898-ban felújíttatott Vajda András és felesége, Borbély Borbála. A szobrot legutóbb 1999-ben javították. A négyzet alakú magas talapzaton a búsuló Krisztus polikrómozott szobra áll. A szobor körül kovácsoltvas kerítés van.
Ez a legrégibb ma is álló köztéri szakrális emlék Csallóközcsütörtökben. Valamikor a falu felső végén állt. Mikor az új utcasort a 19. század közepén kialakították, akkor az úthoz közelebb hozták s egy vasráccsal vették körül. Ma is így látható. A kereszten a korpusz, a test barokk megformálású, a kereszt felső szárán az INRI (Jesus Nazareti...
A 116. számú ház előtti kiskertben, egy négyzet alakú betonalapba helyezve áll Zatykó Pálné Ohajda Rozália keresztje, az egyenes szárvégű, INRI feliratos korpuszos vaskereszt, melynek felső szárvége kihegyezett. Az alsó keresztszárra egy gömbölyű alakú, vas virágtartó van hegesztve, melyben egy porcelánedényt helyeztek el. Az öntöttvas korpusz fehérre festett, az ágyéktakaró kékeszöld. Krisztus arca, lábszárai hasonló...
A Zatyko-ház (136. sz.) előtti Mária-barlang képoszlopszerű alkotás, az 1970-es években épült, Nemcsok Mária, Zatyko Ferenc és neje állíttatta. Egy betonalapzaton áll a téglából falazott szakrális kisemlék. Két felső oldala sárgára festett. Eleje félköríves végződésű, a félkörívben egy üvegezett fa ajtókeret. A téglalap alakú építményt ugyancsak félköríves horganyfedéllel látták el, közepén egy sárga vaskereszttel. A...
A 18. században emelt, a Sasvári Pietát mintázó Fájdalmas, megkoronázott Szűzet az ugyancsak megkoronázott halott Krisztussal ábrázoló szobrát az Amade család egyik tagja, Amade Tádé gróf felesége emeltette, akinek a nevét a talapzaton is olvashatjuk: „Nyáry Ignatia Heva Bedek et Berencs”. A szépen megformázott értékes szobor talapzatán a több latin nyelvű szöveg mellett a híres...
