A Koháry téren, a Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére felszentelt, római katolikus templom főbejáratával szemben áll Szent Anna-szobra, mely Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának állít emléket, és az 1907-es felállítása óta a város egyik leglátogatottabb kultikus helye. A szobor mellett eredetileg egy kis harangláb állt, amelyen eredetileg egy lélekharang is volt. Ez ma a szomszédos kolostorban...
A Szent Család-szoborcsoportot Miklós Antal készíttette 1867-ben. A talapzat elején ez olvasható: „Keresztények minden veszélyben minden kísértetben de főkép halálotok óráján segítségül hívjátok ezen legszentebb és édes neveket JÉZUS, MÁRIA, JÓZSEF.”
A Donát nevű szentek körében van egy kis „kavarodás”, de ha figyelünk az ábrázolásaikra, attribútumaikra, könnyen megkülönböztetjük őket. Bár mintegy két tucat (!) Donát nevű szentet tartanak számon, közülük csak kettőnek a köztéri ábrázolásával találkozhatunk Magyarországon. Ha püspökként ábrázolják, akkor Arezzoi Szent Donáttal van dolgunk, ha karddal, fején mirtuszkoszorúval vagy egyszerűen csak katonaként, akkor a...
A szőlősgazdák, szőlőhegyek védelmezője Szent Donát. A közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték. A kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. A csodát Szent Donát közbenjárásával magyarázták. A XVIII. század óta Ausztriában és Magyarországon is elemi csapások: a villámcsapás és a jégeső elhárításáért könyörögtek...
Donát állítólagos ókeresztény vértanú (†361), a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. A Lajosfalu (Ľudovítová) felé vezető főút mellett áll Szent Donát kőszobra, amelyet 1887-ben állítottak. A talapzatán levő felirat csak részben olvasható.
A kastély kerítésének északkeleti sarkában áll a szecessziós szellemben alkotott Szent Erzsébet szobor, amely a 20. század elejéről származik. Valószínű, hogy Rigele Alajos pozsonyi szobrász műve.
1873-ban a cséplés idején nagy tűzvész pusztította el a falu egy negyedét. Mikóczi Ferenc és neje a tűzvésztől való megmenekülésükért hálából Szent Flóriánnak szobrot állíttattak. A szobrot, amely 1978-ban egy autóbaleset következtében összetört, a község költségére felújították, és 2002. május 1-jén az eredeti helyén újra szentelték.
A Fő utca jobb oldalán, a volt óvoda mellett található. A talapzat elülső felén ez a felirat olvasható: „Szent Flórián könyörögj érettünk, hogy minket az Isten mindezideiglen amint az örökké tartó tűztől megoltalmazzon.”
A főút mellett, a parkkal szemben modern négypilléres talapzaton áll Szent Flórián szobra. A szent szobra a 19. század 60-as éveiben készült, a Csehországból származó, Nagyszombatban, később pedig Pozsonyban tevékenykedő Brandl Norman Antal szobrász alkotása. Szent Flórián szobra mellett áll egy 1938-ból származó zászlótartó kőoszlop.
Flórián a tűzoltók és a tűzzel dolgozók védőszentje. A falu története során nem egy pusztító tűzvész sújtotta az itt lakókat. Így aztán nem csoda, hogy Szent Flórián tiszteletére is emeltek egy szobrot (amely ma a tűzoltó szertár mellett áll). Flórián napján a pap vezetésével kivonultak a szoborhoz, az ő áldását és védelmét kérve imádkoztak, énekeltek.
A főút mellett Szent Flórián szobrát találjuk, amely 1831-ben készült, 1924-ben Kostyál János javíttatta. Mivel a szobor eredetileg az útkereszteződés közepén állt, 1995-ben áthelyezték mostani helyére, és egyúttal felújították. A felújítást Malagyi szül. Kostyál Júlia biztosította.
Az 1599-ben a falut és az egész termést tűzvész pusztította el. Ennek emlékére ill. a hasonló tüzesetek ellen védő Szent Flóriánnak szobrot emeltek Nemesoroszi lakosai még állítólag a 17. században.
Flórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot. Legendája szerint, amikor Florianus megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (Lorch) elfogtak 40 (!) keresztényt, maga is megvallotta hitét. Aquilinus bíró megbotoztatta, s arra ítélte, hogy nyakában malomkővel az Enns hídjáról lökjék a folyóba....
Pozsony újkori szakrális művészeti alkotásokban különösen gazdag. Az évszázadokig az ország egyik legfontosabb egyházi (és egyházművészeti) központjának számító városnak nem csak történelmi központjában, hanem az újkorban kialakult külvárosaiban is találhatunk ilyen értékes emlékeket. A fallal körülvett, középkori városközponttól északkeletre a Virágvölgynek (Blumenthal) nevezett területen 1732-ben épült fel a díszes, kőből faragott Szent Flórián szoborcsoport. Eredetileg...
Szent Flórián tűzzel való kapcsolata alapján védőszentje a kéményseprőknek, serfőzőknek (a sör egykori tréfás szegedi neve: flóriánvíz), fazekasoknak, kovácsoknak, pékeknek. A vágújhelyi 1762-ben készült és 1963-ban műemlékké nyilvánított Szent Flórián-szobor a város történelmi központjában a Ghillányi kastély előtt áll. A szobor kettős talapzatának alsó részén lévő relief egy ökrök által vontatott szekeret ábrázol, melyen feltehetőleg...
Szent Flórián oszlopon álló szobra a katolikus templom kertjében található, az önkéntes tűzoltó-testület megalakulásának 120. évfordulóján, 2006. május 6-án avatták fel, majd 2016-ban felújították.
Az ismeretlen művész által 1808-ban alkotott szobor eredetileg a Szent György téri tűzoltó-szertár előtt állt, jelenleg a városi könyvtár előtt található. A közeli teret is a szoborról nevezték el nemrég, azelőtt Dubček tér néven jegyzezték a területet, amelyet a helybeliek leginkább az Olympia bevásárlóközpont előtti térként ismertek. A Szent György-szobor 1963 óta szerepel a műemlékek...
