Az útmenti kereszt (lat. crux viator), útszéli kereszt: határoknál az út mentén állított kő-, fa-kereszt (ill. pléh-, bádogkereszt). Szerepe a napi gyakorlatban a tájékozódás segítése földrajzi tájegységek végének/kezdetének jelzésével. Valószínűleg ez volt a szerepe, a csicsói út mellett álló nagymegyeri útszéli keresztnek. Állításának évét nem ismerjük. A változó időpontú Áldozócsütörtök előtti hétfőt, keddet és szerdát...
Az Oláh Miklós érsek (1493–1568) által 1542-1562 között építtetett érseki háztól jobbra található, lánckerítéssel övezett szobrot egy ión fejezetű oszlopra helyezték, mely négyzet alaprajzú talapzaton áll.
A szoborcsoportot Karaffi Eleonóra Terézia állíttatta 1767-ban. A legenda szerint a mű elkészítésére az állíttató csodás gyógyulása adott indokot. Az alkotás középpontjában Szűz Mária alakja áll, amely itt egyszerre jelenik meg a halott fiát ölében tartó anyaként (Pietà-ként), illetve Hétfájdalmú Szűzként. A kétszer hét tőr fénye glóriát alkot Mária mögött. A szoborcsoport alakjai: Szent Sebestyén,...
A barokk szoboregyüttes a Szent Miklós-székesegyház előtti téren áll. 1731-ben emelték hálából az 1729-30-ban pusztító nagy pestis járvány elmúlásáért, amely nemcsak Nagyszombatban, hanem szinte egész Európában elterjedt. Az együttes alkotója Melczer Ignác szobrász. Az oszlop háromszögletű talapzatának tetején három szent szobra áll: Szent Miklós, Borromei Szent Károly és Alexandriai Szent Katalin. A talapzat oldalain a...
Háromlépcsős betontalapzaton áll a Nagytemető központi keresztjének (új rész) a téglalap alakú oszlopa, rajta fekete márványtáblán ez a dedikáció: „Adj, Uram örök nyugodalmat / a megholt híveknek / és az örök világosság / fényeskedjék nekik / 1967”. A dedikáció felett egy márványba vésett aranyozott keresztalakzat látszik. A kiszélesedő oszlopfő felfelé elkeskenyül, egy négyzet alakú lépcsőben...
A Nagytemető öreg részének központi keresztje, illetve annak egylépcsős oszlopa egy betontalapzaton áll, rajta fehér márvány emléktábla az alábbi dedikációval: „Irgalmazz Jézus / hiszem a föltámadást és / az örök életet”. Az oszlopfőn látható az egyenes szárvégű, korpuszos műkő kereszt. A korpusz öntöttvas. Krisztus az ég felé tekint, kezei függőleges tartásban, lábfejei egymás mellett. A...
A Bátorfalu felé vezető út jobb oldalán, a 137. számú ház előtti kiskertben látható a Nemcsok Jánosné keresztje, az INRI feliratos, vaskorpuszos műkő feszület. Kétlépcsős alapzaton áll a téglalap alakú oszlop, melynek teteje oszlopfővel van ellátva. Azon, egy négyzet alakú műkövön áll a legömbölyített szárvégű kereszt. Az oszlopon ez a felirat olvasható: „Így szerette /...
A római katolikus templom mellett kőtalapzaton álló Szentháromság-szobor a 19. századból való. A talapzaton olvasható szöveg szerint 1911-ben a Krizsán család tagjai újíttatták fel.
A kismácsédi Nepomuki Szent János ábrázolás négyzet alakú, falazott kis kápolnácskában található a falu közepén, a Községi Hivatal épülete mellett. A kis épületet nyerges tető fedi, homlokzatán a kettőskereszt látható. A szobrot vasrácsos ajtó védi. A belső térben Nepomuki Szent János szobra látható. Az oldalsó falakon a szent mellett két oldalról képek vannak elhelyezve. A...
A Várostorony és a Diák-templom szomszédságában álló, középkori eredetű üzletsor a 18. század második felében, északon apró kápolnával bővült. A félig nyitott, két oldalt pilaszterrel díszített, boltozott, északra néző kápolnában helyezték el Nepomuki Szent János kőből faragott, életnagyságú rokokó kőszobrát. A kis podeszten álló szentet a hagyományos módon, papi ünneplő öltözékben ábrázolták. Két kezében pálmaágat...
Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Máriatölgyesen az Illésházyak kastélya előtt levő parkosított területen álló szobrot 1773-ban készítették rokokó stílusban. A szobrot egy művileg kialakított dombon állították fel. Három díszes talapzatot láthatunk, melyek közül a magasabb...
Nepomuki Szent János(1349 körül–1393. március 20.) Csehország védőszentje. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. A szent nádszegi festett szobrát – a talapzaton található tábla szövege szerint – 1832-ben állították a helyi hívek adakozásából.
Az Olajbanfőtt Szent János apostolról elnevezett római katolikus templom területén található a 18. századból származó, kései barokk stílusban készült Nepomuki Szent János szobor és a lourdesi Szűz Mária barlang.
A dunai töltésnél a Kuzmik család kastélyával szemben áll Nepomuki Szent János kőszobra, amely 1843-ban készült, és 1902-ben felújították. A szobor márvány talapzaton áll.
Az 1880-ban készült szobor Németh András plébános, Bózsing György bíró és Huszár György törvénybíró idejéből való. A szobrot 1908-ban és 1988-ban restaurálták.
„Az Alsó-, Felső- és Egyházasnyék falvakból egyesített, mai falu lakossága az elmúlt századokban hűségesen kiállt római katolikus hite mellett. A lakosság vallásos buzgalmát számtalan, ún. „szakrális kisemlék”, kápolna, kereszt, szobor őrzi a településen. Ezek egyike a ma a templomkertben álló, monumentális barokk szoborcsoport. A 18. századi alkotás eredetileg nem itt, hanem a templomtól délnyugatra lévő,...
„A korabeli okiratokban olvashatunk arról, hogy a varbói templomnak volt egy Nepomuki szent János ereklyéje is. Ezt az 1916-os és az 1945-ös leltárkönyv egyaránt jegyzi. Az utóbbiban az olvassuk, hogy van a templomban egy Nepomuki Szent János ereklyetartó kövekkel. Ezzel a falu mai plébánosa Buday Károly azonban már nem találkozott. Mindez azért is érdekes, mert...
A szobrot eredetileg egy Balog nevű molnár állíttatta 1880-ban a Párizs patak mellett, melyet 110 év után leemeltek eredeti helyéről, és átvittek a templom mellett lévő üres talapzatra. Ezen a talapzaton eredetileg egy Keresztelő Szent János szobor állott, mely a 2. világháborúban találatot kapott, és elpusztult. A Párizs patak mellett lévő, eredeti Nepomuki Szent János...
A Kéménd felé vezető út mellett a falu határában található Nepomuki Szent János kőszobra. Az egyik legrégebbi szakrális emlék, 1770-ben állították a hívők adományaiból. Valamikor azt mesélték, hogy mikor régen nagy mennyiségű csapadék esett és megrohadt a gazdák szénája, batyut kötöttek a szobor hátára és mehetett Isten hírével, mivel nem teljesítette kötelességét.
A helyi legenda szerint az 1800-as évek elején kitört nagy vihar elől három asszony bebújt a fába, de egy villám belecsapott a fába és mindhárman meghaltak.
Deáki község „Száz magyar falu könyvesháza” sorozatban megjelent monográfiája azt írja, hogy a Nepomuki Szent János szobrot Klinda Kálmán szobrászművész készítette, aki néhány évig a község lakója volt. (A szövegben a név tévesen „King Kálmánként” szerepel.) Ha szobrot összevetjük a többi Nepomuki Szent János ábrázolással, felfedezhetünk néhány sajátosságot. Pl. Szent János öltözete itt kicsit különbözik...
A templomkert Szeredi utcára néző részében található. Barokk stílusban, 1732-ben készült. A hidak szentjeként és a gyónási titok vértanújaként tisztelik.
