A haranglábakat a templommal nem rendelkező településeken alakítottak ki, voltaképpen a templomtornyot helyettesítette. Több változata ismert, mint az egyszerű favázas, vagy a csővázas. Csilizradvány községben a reformáció elterjedése után megszűnt a római katolikus templom, és ebből adódott a csővázas harangláb elkészítése. Ennek részleteiről nem maradt fenn forrás. A harangláb a főutcában, az óvoda épülete előtt...Read More
Az egykori Enyed (Enyedpuszta) határában találjuk Közép-Európa egyik legismertebb szentje, a hidak szentje s a gyónási titok vértanúja, Nepomuki Szent János szobrát. A fundációs, azaz alapítványi szobrot már az 1846-os dunaszerdahelyi vizitáció is említi, állíttatója – a talapzatán található két címer okán – minden bizonnyal a helyi Pókateleki Kondé család és a balázsfai Orosz család lehetett, a...Read More
A templomtól nem messze található, százéves kálvária felállítását Kirchknopf Ferenc plébános kezdeményezte. 1907. május 5-én szentelték fel. A kálváriadombot a hívek csinálták, a három kereszthez a fát Kneiff János bősi földbirtokos (gyúri lakos) adta. A kereszteket maga Kirchknopf plébános festette, míg a három horganybádogra a képeket Nagy Edit (Nagy Ignác varjasi földbirtokos lánya). Az egyes...Read More
A Csallóközkürtről Dunaszerdahely felé kivezető út mentén található az egykori faluhatár falubeliek által „Fehír kíp” (Fehér képnek) nevezett képoszlop. A fehérre festett téglaoszlop vörösre színezett tetején kettős kereszt áll. A képfülkékben egy Szent Vendelt, egy Jézus-szíve festményt, valamint egy Szűzanya a kis Jézussal-képet találunk, amelyek Végh István kürti származású festő festett meg 1989-ben. Magát a...Read More
A csilizradványi temető középső részén található az 1848-ban felállíttott nagykereszt. A rajta található felirat szerint 166 évvel ezelőtt a szakrális emléket a csilizradványi katolikusok készítették.Read More
Jarotta György plébános jegyezte fel: „a Kálvária fundatiójához tartozott a temetőben fölállított vörös márvány kereszt, amit annak pénzéből kell ha megromland ezt is kijavítani, a’mint ez Liszi András ad. 20 januárii 1807-ben költ Testamentumának 5-ik számából nyilvánságos szavakkal foglaltatik”. A kőkereszt előlapján a következő olvasható: „Christo Patienti purae Sevitrici Maerenti Poruenront Andreas Liszi Eva Tothia...Read More
Ezt a köztéri szobrot a volt Szentháromság-szobor helyén állították a huszadik század elején, 1913-ban, délen az országút mellett, a falun kívül. Később a területen egy utcasor épült, így a szobor egy családi ház telkére került. Ezért 2011-ben a község önkormányzata úgy döntött, hogy innen kiemelik és a temető újonnan kialakított részén helyezik el. Ma már...Read More
A község legjelentősebb műemléke a kálvária. 1925-ben hozták létre a falu lakosai pénzadományaiból. Felszenteltetésének pontos dátuma 1926. november 21. A Kálvária bekerített területén Jézus szenvedéseinek 14 állomása található. Ezek Jézus szenvedéstörténetének képzőművészeti megjelenítési formái (stációk). Ezenkívül a kálváriakertben egy kis dombon három fakereszt van elhelyezve. Középen látható a keresztre feszített Jézus, mellette jobbról és balról...Read More
A feltámadt Krisztust ábrázoló fehér mészkőszobrot 1877-ben állították a falu közepén haladó utak kereszteződésébe. 1932-ben a szobrot felújították, mivel egy viharban megsérült fa rádőlt.Read More
Fülek több egyházi emlékkel, köztük néhány kereszttel is rendelkezik, amelyek közül egy – a köztemető Nagykeresztje. Fülek Város Képviselő-testületének 2007. december 20-án hozott határozata alapján felkerült a város nevezetességeinek listájára. A Nagykeresztet 1895-ben állították a városi temetőben, s amint az a rajta található feliratból is kiderül, 1929-ben az „a jószívűek költségén újítatott”.Read More
A Galamija-parcellán áll egy alacsony talapzaton az a szürke műkőből készült vaskorpuszos kereszt, melyet Isten dicsőségére emeltetett Paholics Ferenc és neje Török Veronika 1938-ban.Read More
Dunaszerdahely legrégibb köztéri szobrát 1713-ban állíttatta – édesanyjuk végakaratának megfelelően – a három Pókateleki Kondé testvér: Ádám, György és Ferenc. Az eredetileg a Komárom felé vezető országúttal szemben, talapzaton és oszlopon álló, a gyermek Jézust az ölében tartó Szűzanya szobrának szükséges restaurálására a három Kondé testvér hagyott (már 1713-ban) pénzösszeget. Később a Kondé család, majd...Read More
A keresztre feszített Megváltót, és az alatta álló Fájdalmas Anyát ábrázolja a hegyétei útmenti kereszt, amelyet Máté János és Molnár Ágnes készíttetett 1883-ban. A fehér kőkereszt szobrai újonnan fémből készültek, hasonlóképp a talapzatra utólag erősített fekete márványtáblához, amelyre az eredeti, már megkopott szöveget vezették át.Read More
A hegyétei temető központi keresztjét 1832-ben állíttatta a három Hegyi testvér: Mihály, Ferenc és János – olvashatjuk a kőkereszt talapzatán.Read More
A vadaskertben dámokat, muflonokat tartanak. A Szaniszló család a kopjafát és a keresztet a vadaskert tiszteletére és védelmére állittatta hálából és ajándékozta a községnek, 2005-ben.Read More
A katolikus templomkertben, az Immaculata szobor közelében található a kereszténység felvételének 900. évfordulójára, 1900-ban állított feszület.Read More
A kistatai temető központi nagykeresztje papi és előkelőbb családok sírjai közt áll. A kőkorpuszos, INRI-feliratos, egyenes szárvégű homokkőkereszt egy magas, téglalap alakú oszlopon látható. Krisztus töviskoronás feje jobbra fordítva, kezei vízszintesen, lábfejei egymáson vannak a keresztszárakra feszítve. A kereszt régi, valószínűleg a XVIII. századból származik, dedikációja nincs.Read More
