A bajmóci várkastély bejárata előtt áll annak a terjedelmes, ősi hársnak a maradványa, melyet a legenda szerint Csák Máté ültetett 1301-ben. A hagyomány szerint alatta tartották azt az országgyűlést, amelyen Mária királyné (Nagy Lajos leánya) a férje Zsigmond javára lemondott a trónról. Terjedelmes lombkoronája éppúgy hűs árnyat borított Mátyás király fényes lakomáira, mint ahogyan Bocskai...Read More
„Az Óvárosnak e szépen arányolt tere, melynek közepén az 1896-ban ültetett, a második évezred politikai sikereinek arányos reményével bíztató milleniumi fa virul…” olvashatjuk Oltvay Tivadar tollából. A 18. század végén az eredetileg nem túlságosan vonzó tér kezdett átalakulni Pozsony egyik legszebb terévé. A déli oldalán Batthyány József hercegprímás felépíttette fényűző palotáját (1781, Heffele Menyhért), mely...Read More
Hetény leghíresebb fája a templomunk előtt álló kislevelű hársfa, melyet 1896-ban a honfoglalás 1000 éves évfordulójára ültettek. Erről tanúskodik a református egyház jegyzőkönyve, melybe Kovács Lajos akkori református lelkész jegyezte fel az eseményt, valamint azt az elnöki rendeletet is, mely megmagyarázza, hogy miért éppen hársfát ültettek a hetényiek az évfordulóra. Rendeletben határozták meg, hogy a...Read More
A Szent Miklós téren (régi magyar nevén: Főtemplom tér) álló kanonokház középkori eredetű épület. A bejárat fölött, az első emelet magasságában, két festménytöredék látható. Az egyik Szent Imrét és Szent Istvánt ábrázolja, a másik a holdsarlón álló Szűz Máriát. A képek alatti feliratok (kronosztikonok) sajnos már nem teljesek, így az ott „elrejtett” évszámok sem határozhatók...Read More
A községben a 15. sz-tól a 18. századig felépült mindhárom kastély (Luka, Braskovich és Fekete) angolparkokkal volt körülvéve. A Braskovich és Luka kastélyt körülvevő angolpark ú.n. Bárókert fái, cserjéi, értékükkel kialakításuknak leleményességével még az 1940-es években is a Bajmóci-Bojnicei és a Mlyňany-i arborétumok értékeivel voltak csak összehasonlíthatók. Sajnos, az 1950-es évek ideológiájával megfertőzöttek ezt is...Read More
A madari református gyülekezet 2004-ben Németországból egy 19 sípsoros Führer koncertorgonát vásárolt. A monumentális hangszernek 1098 élősípja van. Amikor megszólal, az egész templomot betölti a hangja.Read More
A nagymegyeri Vadász utca végén egy régi tölgyfa áll. A városban ma is élő történelmi legenda szerint ennél a fánál kötötte ki lovát Mátyás király, állíttatta fel sátrát, amikor Nagymegyeren járt, hogy megvizsgálja a nagymegyeriek panaszát. Az egykori Megyer törzs tagjaihoz tartozó nagymegyeriek, 1421-ig sajátos joggal rendelkeztek. Nem fizettek adót csak a királynak. 1421-ben Zsigmond...Read More
A szabadidőparkot az egykori Pásztor-tó helyén önerőből, helyi összefogással hozták létre, s nemcsak homokozó, mászókák és más szabadtéri többfunkciós gyermekjátékok kaptak és kapnak itt helyet, hanem egy nagyobb kapacitású, egyszerre több családnak is kikapcsolódási lehetőséget kínáló sütöde és pihenőház is. A jövőben tovább szeretnék folytatni a park építését, tervben van egy tó kialakítása – télen...Read More
„…Van is mit dicsekedniök a bodokiaknak a savanyú vizükkel! Igaz, hogy jó erős víz; a verebet, fecskét, ha nem magasan röpül el fölötte, megkábítja…” Hova lett Gál Magda, 1882 Bodok, Mikszáth csendes kis falujának, Szklabonyának a neve az író novelláiban. A savanyúvíz az pedig a csevicének a palóc neve. A szklabonyiak szeretik a vizüket, s...Read More
„Tornallyay kisasszonynak / titkot őrző ajakát /, vad tatár gyilkos kardoddal / örökre elnémítád” – ez a ma már csak nehezen olvasható felirat a tornaljai gyermekotthon, a néhai Tornallyay-kastély kertjének eldugott zugában áll, s egy 774 évvel ezelőtti eseménynek, egy önfeláldozó lány helytállásának állít emléket. Az ajakatlan kisasszony A helyiek közül jó néhányan ismerik azt...Read More
Az 1703-1711-es Rákóczi-féle szabadságharcban a falu a fejedelem mellé állt. Ebben szerepet játszott a nagyszámú református gyülekezet. Bercsényi Miklós 1705. október 24-én tartózkodott a faluban. A kurucok emlékét a „kuruc itató“ őrzi. A monda szerint a cédrusfa alatt tartottak haditanácsot.Read More
Boldogasszony búcsújáróhelye és szentkút Kürt község nevezetes búcsújáró helye a Góré hegy lábánál levő Cigléd. Ez a hely a régmúltban pálos remeték lakhelye volt, akik földbe vályt barlangokban laktak. A barlangok helyét őrzi a góré hegy alatti fakereszt. A néphagyomány sokféle regét fűz a fehérbarátok és a Cigléd kegyhely történetéhez. A domb alján, a Mindenkor...Read More
A szent kút eredete ismeretlen. Nem tudni, mikor fakadt föl a forrás. Azt sem tudjuk, hogyan bukkantak rá. És hogy miért lett szent kút (kegykút). Hiszen a ciglédi réten sok más forrás bugyog és tőle nem messze van a füri Debeny-kút is. Ezekből nem lett „szent kút”, csak ebből az egyből: Szűz Mária kútjából. A...Read More
Felvégen található, a falu nyugati végén. Bevizsgált forrás, melynek egészséges, tiszta vize gyermekek számára is fogyasztható. A forrás fölé fából, kör alakban tetőt építettek, körülötte kőből támasztották meg a forrás kivezetését, fakerítés veszi körbe. Vize a Pancsuri-patakot táplálja. A helyiek Papkútnak is mondják, elbeszélésük szerint egykor egy pap üldögélt a forrás mellett. Kategória: természeti érték,...Read More
Martoson a népi hagyományok közül a húsvét előtti tavaszváró körtánc, a pilikézés híres. A Horváth-tó partján járta a falu fiatalsága – táncolva köszöntötte a természet újjászületését. A tó mellett 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján az elemi iskola akkori tanulói hét tölgyfát ültettek a hét vezér tiszteletére. Kettő maradt meg belőlük, ezredévfáknak nevezik őket.Read More
Hetény község a török háborúk után népesült be újra, valamikor az 1606-os év után. A Vág és a Garam folyók vidékéről érkeztek az új lakosok a mai Aszeg és az Őrspuszta, vagyis a mai Sunnyogó falurészre. Az új lakók a házaikat agyagból döngölve építették. Az építkezéshez szükséges anyagot a falu bizonyos részeiről ásták ki. Az...Read More
Igó Aladárt mindenki ismerte Gömörben, de talán Gömörön túl is. Nagyon sokan megfordultak nála, s élvezték ízes palóc tájszólását. A legszebb magyar népi hagyományokat ápoló művészi munkássága elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést 2004. augusztus 20-a alkalmából kapta meg a Magyar Köztársaság elnökétől. Mádl Ferenc személyesen is meglátogatta őt hanvai otthonában. Gyönyörűen megfestette a...Read More
Az 1001 január elején megkoronázott első magyar király székhelye a közeli Esztergom volt. Az egész környék a király birtokát képezte, ezen a vidéken volt elhelyezve a király szarvasmarha és juhtenyészete. Mint az esztergomi Balassa Bálint múzeum tájékoztatásából tudjuk, az 1020-as évek elején egy aszályos nyáron a király itt az állatok itatásához szükséges nagyobb kút kiásását...Read More
A templom 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le. A ma látható Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma ezután, valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található. A település neve a magyar honfoglaló törzs,...Read More
A XV-dik falunapon 2017-ben az önkormányzat jóvoltából került átadásra a falu központjában lévő parkban a falu szülöttének életét megidéző 6 ismertető tábla elhelyezésével a „Lukács Pál emléksétány”. Read More
A Lukanényei községházban, az eskető teremben található festményeket Patay László festőművész a Jó pásztor-kápolna freskóinak elkészítése után, 1996-ban ajándékozta a községnek. A község ugyanezen évben díszpolgári címet adományozott Patay Lászlónak.Read More
A szenci szégyenoszlop a hajdani Molnár Albert utcában áll, amelyet még 1552-ben építettek. Általában kőből készült oszlopról beszélünk, amelyhez hozzákötözték az elítéltet. A pellengér feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a...Read More
A rovásírásos helységnévtáblát az 1848/49-es ünnepség megtartása után Androsovics József, a Forrai Sándor Rovásíró Kör tagja és dunaújvárosi csoportjának vezetője avatta fel, mely a templomkert előterében került elhelyezésre.Read More
Szarvassy Sándor 1890-ben vásárolta meg a birtokot és a kastélyt, majd 1894-ben felújíttatta és romantikus stílusban átépíttette. A kastély mellett kiterjedt park volt. Halála után 1942-ig fia, Szarvassy Imre birtokolta a kastélyt. 1959 óta a felújított és kibővített épületben működik a mezőgazdasági szakmunkásképző tanintézet. Eredetileg L alakú földszintes épület volt. A főszárny keleti oldalán bábos...Read More
A település vásártartási jogának egy máig megmaradt nyoma a helyi vásári hirdetőoszlop. Az oszlop tetején kis zászló jelzi a készítés időpontját.Read More
