Négyszárnyas, barokk, zártsoros palotaszerű épület, mely a 18. sz. 2. felétől a 19. sz. végéig épült. 2. emeletén található az értékes Szent László kápolna a Szent László képével díszített barokk oltárral. A szeminárium északkeleti szárnyát 1877-78-ban Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezésére a Budapesti Széchenyi Könyvtár mintájára egyházmegyei könyvtárrá alakították át. 1885. 11. 30-án nyílt meg 36.223...
A római katolikus Szent Anna-templom a XV. században épült gótikus stílusban. Német forrás szerint már a XII. században állt e helyen egy, a strázsákat szolgáló erődtemplom. A templom egyhajós, torony nélküli egyház. Keletelt, föltehetően a július 26-i Szent Anna-napján kelő Naphoz igazítva. Zsindely fedi, ahogy a szentély ablakait elválasztó támpilléreket is az óvja esőtől, hótól....
Ez a típus (négyszögletes, pártázatos, sgrafittós díszítésű fehér) a Szepességben igen gyakori. A nagyőri a késmárki után a legszebb. Mivel a templomnak nincs, nem is volt saját tornya, valószínűleg egy fa harangláb vagy olyan fából ácsolt gótikus harangtorony helyére épült, amilyen a Kárpátok koszorúján és a Kárpát-medence belsejében sok helyütt ma is megtalálható, a ma...
A jelenlegi emlékmű helyén 1734-ben, a vezekényi csata után 82 évvel Esterházy Imre esztergomi nagyprépost (1740 és 1763 között nyitrai megyéspüspök) egy háromélű, gúlaalakú, homokkőből készült emlékművet állíttatott, melynek magassága 3,792 méter volt. A gúla mind a három oldalán latin nyelvű szöveg volt vésve. Az évek során azonban az emlékmű, bár többször próbálták renoválni, tönkrement....
A várkastély mellett, a középkori castellum helyén 1601-ben Thurzó György emeltette lányai esküvőjére az ún. Nászpalotát, homlokzatát gazdag stukkó- és sgrafittódísz ékesíti. A földszinten négy boltozott helyiség, köztük a konyha kapott helyet, az emeleten egyetlen hatalmas (34,5 × 12,5 m) nagytermet alakítottak ki, amelyet kazettás famennyezet fed le, alatta körbefutó festett frízzel. Hasonló falfestés díszíti...
Kassa első városháza állt 1756-ig ezen helyen.A hajdani színházat 1786-89 között építtette gróf Sztáray Mihály és gróf Vécsey Miklós, Tallher János és Brocky Miklós tervei alapján. 500 személy befogadására volt alkalmas. Első előadásán Mozart: Szöktetés a szerájból c. művét játszották. Északi szárnyában kávézó, biliárd és étterem, az emeletén vigadó, dohányzószalon és söntés működött. 1828-ban itt...
A Georg Raphael Donner műhelyéből származó királyfai Nepomuki Szent János szobor a 18. század harmincas éveiben készült. A 2009-ben műemlékké nyilvánított alkotást 2014-ben restaurálták és a hajdani Pálffy-kastély helyén, a mai templomkertben állították fel (korábban a fő út mellett állt). Georg Raphael Donner (1693-1741) az európai szobrászat és a klasszicizáló késő barokk művészet egyik kiemelkedő...
A felvidéki újságírás és közélet meghatározó alakja, publicista. 1952. november 17-én született Alsószeliben (Galántai járás). A galántai magyar gimnáziumban érettségizett (1971), majd Lengyelországban, a krakkói Jagelló Egyetemen szerzett történelem szakos diplomát. Számos felvidéki lapnak volt a munkatársa és vezetője (többek között: Nő, Új Ifjúság, Szabad Újság, Önkormányzati Szemle). Neve Magyarországon is jól ismert volt, évekig...
A székvárosunk török kézre kerülése nyomán Nagyszombat városába kényszerült esztergomi érsekek természetesen az új magyar fővárosban, a Bécshez és a kormányhivatalokhoz közeli Pozsonyban is rezidenciát építettek ki. A mai palota telkét a 16-17. század fordulóján Forgách Ferenc érsek vásárolta meg és – feltételezések szerint – épp a mai palota helyén, létrehozta a később méltán híressé...
„Nyitra rendezett tanácsú város, Pozsony után Selmeczbányával együtt a nyugoti felvidék legnépesebb és legfontosabb városa. A Zobor-hegy tövében fekszik, a hol a Nyitra völgye széles lapálylyá tágulva, egybeolvad a Nyitravármegye déli részét is magában foglaló Kis-Alfölddel, tehát a síkság és a Kárpátok határvonalán, mely fekvése már Magyarország őskorában kijelölte fontosságát s legujabb fejlődésének is természetes...
A plébánia-ház mellett van egy ódon külsejű, szűk, emeletes épület, mely ma deficientia, vagyis az esztergomi főegyházmegye elaggott papjainak nyugalmi helye. Erre a czélra szolgál már 1619-től fogva. Azelőtt szeminárium volt és pedig hazánkban a legrégibb, melyet a tridenti zsinat 1552-iki határozata értelmében, Oláh érsek (Oláh Miklós Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január...
A bagotai katolikus templom mögötti temetőben az Ordódy család számos tagjának síremléke található. Az egyiken Ordódy Pál, magyar királyi közlekedésügyi miniszter nevét olvashatjuk. Itt nyugszik fia, az 1852-ben született Ordódy Pál is, aki a komáromvármegyei udvardi járás országgyülési képviselője volt 1885-től 1892-ig. Kétoldalt idősebb Ordódy Pál szülei sírkeresztjei vannak, a baloldalin édesanyja, Ghyczy Mária, a...
Ordódy Béla (alsó-lieszkói ordódi), m. királyi állami felső építő ipariskola tanára, Ordódy István földbirtokos és kis-apponyi Bartakovics Vilma fia, szül. 1856. május 3-án Bagotán (Komáromm.); a budapesti kegyesrendi főgymnasium nyolcz osztályának bevégzése után 1874. a budapesti műegyetemen folytatta tanulását, hol mérnöki oklevelet nyert. 1881-ben a magyar kir. vasuti főfelügyelőséghez mérnökgyakornoknak neveztetett ki; résztvett a trencsén-zsolnai...
Alsó-liészkói és rozsony-miticzi Ordódy Kálmán Keresztelő János Ferenc (Bagota, 1815. január 10.– Buda, Várnegyed, 1871. december 14.) császári és királyi főhadnagy, honvédelmi minisztériumi osztálytanácsos. 1815-ben született Bagotán Ordódy Bálint és Bacskády Anna gyermekeként. Neje Práznovszky Jolán volt. 1848. június 13-ától honvéd századosként szolgált, 1848. szeptember 27-én őrnaggyá nevezték ki, októbertől pedig Trencsén megye hadparancsnoka volt....
XIV. század eleje – Osgyán jobbágyfalvát első ízben a római pápa által kiküldött tizedszedők jegyzékében említették meg. – Közelebbről ismeretlen időpontban, a helységet fennhatósága alatt tartó Orlay nemesi família építette fel azt az erődített épületet, ami a továbbiakban, mint földesúri birtokközpont szolgálta őket. 1440 után – az Erzsébet özvegy királyné által az utószülött fia védelmére...
Ozorai József (Érsekújvár, 1855. október 3. – Érsekújvár, 1930. október 4.) író, költő, újságíró, jogi doktor és ügyvéd, az érsekújvári kisgazda és kisiparos párt elnöke. Ozoróvszky János (nevét 1830-1840-ben Ozorákra egyszerűsítették) és Prihoda Mária földművelő szülők fia. A gimnázium alsó négy osztályát Érsekújvárott, a felsőket Esztergomban végezte 1875-ben, ahol a 8. osztály önképzőkörének elnöke volt....
(Nemesoroszi, 1932. január 28. – Pozsony, 2003. június 15.) Iskoláit szülőfalujában és a Somogy megyei Csurgón végezte. Költői pályáját az 1950-es évek elején kezdte. 1957-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. Nyírágón és Kétfegyverneken tanított. Kezdetben kiadói szerkesztő, majd 1956-tól 1995-ig a Fáklya utódlapjának, a Hétnek volt a munkatársa....
Pájer Mihály (Pereszteg, Sopron vm., 1821. jan. 14.-Pozsony, 1905. márc. 30.): plébános. – A soproni gimnáziumban és a győri akadémián tanult; a VIII. osztályból lépett a győri papnövendékek közé, sokáig betegeskedett, 1844. I. 15: pappá szentelték 8 évig káplán, Nemesvölgyön, Lorettóban, 1867-1900: nyugdíjazásáig Szentmargitán (Sopron vm.) plébános. A leégett plébánia épületét közadakozásból újra fölépíttette. Könyvtárt...
A Pálffy-család számos tagja rendelkezett saját palotával Pozsonyban. Az Úri utcában álló palotájuk telke igen érdekes történeti múlttal rendelkezik. Az itt 1981-87. között folytatott ásatások többek közt egy kelta település nyomait (Kr. e. 1. század) szórványos római leleteket és 9-10. századi szláv sírokat találtak. Megállapították hogy az itt álló épület legelső periódusa Árpád-kori, a 13....
Királyfa „hajdan királyi birtok volt és Villa Regia néven szerepelt, s benne Zsigmond király nejének, Máriának szép nyári kastélyát is említik az egykorú iratok. 1397-ben már Királyfalu alakban találjuk, a mi azt bizonyítja, hogy hajdan magyar község volt. Ez időben Mátyás és András nevű nemesek voltak az urai, a kiktől Zsigmond király elvette, más birtokokat...
A palota a Ventur és Zöldszoba utcák sarkán található. A több korábbi, középkori telket elfoglaló ház utcafronton, zárt sorú beépítésben áll. A szabálytalan saroktelekhez alkalmazkodó négyszög alaprajzú, három szintes, nyeregtetős, belül udvart közrezáró palota 1747-ben épült, barokk stílusban. 10 tengelyes, Ventur utcai főhomlokzatának közepén nyílik a kőfaragványokkal különösen gazdagon díszített, reprezentatív főkapu. Ennek kapu feletti...
A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb – és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli –...
A középkorban erre vezetett a cseh út (Via Bohemica). IV. Béla Vágsellyét és környékét a turóci premontrei kolostornak adományozta. A település 1522-ben Majthényi Uriel turóci préposttól kapott kiváltságokat. 1536-ban I. Ferdinánd mezővárosi rangra emelte. A város 1586-ban a jezsuitákhoz került, akik 1598-ban Znióváraljáról ide helyezték át kollégiumukat. Vágsellyén egykor vízivár állt. Ennek helyén a 16....
A selmecbányai Öregtemetőben, a Piargi-kapu közelében, a 293. számú védett sírban alussza örök álmát az egykori bányamérnök és szakíró, az MTA levelező tagja, Péch Antal. Szürkésfehér sírkövén ez olvasható: „PÉCH ANTAL / miniszteri tanácsos, / nyug. bányaigazgató stb. / Szül. 1822. jun. 14. / Megh. 1895. szept. 18. / Nemeslelkűséged, önzetlen / hazafiságod s becsületes...
13.12.1938 Magyar Országos Tudósító: “A pestvármegyei kisgyűlés tárgysorozatának tárgyalása során érdekes inditványt fogadtak el, amelyet dr. Pálházy Endre főjegyző terjesztett elő. Pest vármegye emléktáblát fog elhelyezni Fülek városában annak emlékére, hogy a török hódoltság alatt a megye Fülek várában tartotta közgyűlését. Ugyancsak emléktáblával örökítik meg a pesti vármegyeházának falán a Felvidék visszacsatolását. A Füleken elhelyezendő...
1899 körül a pozsonyi Hírlapírók Egyesülete egy Petőfi szobor felállítását javasolta. Elképzelésüket a város lakosai nagyban támogatták. A feladatot a kor sztárszobrászára, Fadrusz Jánosra bízták, akinek akkor már állt a carrarai márványból készült Mária Terézia lovas szobra a Duna-parton. A szobrász önköltségi áron el is vállalta a feladatot, de egészségi állapota rohamosan romlani kezdett, és...
Radnai Béla 1911-ben, a város polgárainak közadakozásából készült Petőfi szobra annak idején alig tíz esztendeig állhatott Pozsony központi terén. Trianon után lebontották, raktárba „száműzték”, és csak az 1950-es évek valamelyikében (ugyanis nincs megbízható adat arról, mikor is állították fel a költő szobrát) több évtizedes viszontagságok után a ligetfalui parkban állították fel újra, de akkor már...
1845-ben Petőfi Sándor tartalmas utazást tett a Felvidéken. Jegyzetei arról tanúskodnak, hogy megismerkedett a táj szépségeivel, végigjárta a vidék nevezetességeit, főként az egykori várakat. Ellátogatott barátaihoz, kedves ismerőseihez. Az előző év nyarán ismertté vált költőt a közönségtoborzás szintén motiválhatta. Mindenütt szeretettel, ünnepléssel fogadták a költőt, s ő is a szívébe zárhatta a vidéket.. Három hónapos,...
